Szagatott, ugrálós gitárriffel indít a CDT második albuma.
Már a legelején észre lehet venni, hogy sokkal erőteljesebben szól, mint az előző anyag, de ez normális esetben természetes is. A srácok maradtak a tőlük jól megszokott metal/HC keveréknél.

A dalokról annyit, hogy változatosabbak lettek, és továbbra sem lehet őket ülve, vagy fekve hallgatni, mert valamelyik végtag mindenképp mozogni kezd. Kedvencem az A/3-as nóta (Lie Its Name), valamint a Pintan De Verde, ahol gyönyörűen szól Perso bőgője.
Erővel, energiával teli ez az album, nagyon jól megosztják egymást közt az énektémákat a fiúk, már eleve az ritka, hogy egy bandában hárman is énekeljenek (és most nem Kozsó ún. zenekaraira gondolok).
Akinek még mindig nincs meg ez az anyag, az Cd-n, vagy kazettán a következő címen rendelheti meg:
Körmöczi Péter
8001 Székesfehérvár, Pf. 197.

Rob