Az Angertea zenekart szinte a Rock Gyémántok indulása óta van szerencsém ismerni. Folyamatosan küldik hozzánk a felvételeiket, és így van lehetőségem nyomon követni a zenekar fejlődését. Mert igen, lehet erről beszélni.

1996-ban alakultak, és most 2002-re egy igen jó lemezzel rukkoltak elő, megelőzve ezt 4 demóval, és ahogy halad az idő egyre jobbak. Mihály Gergely a zenekar lelke igen különös hangulatú dalokat és szövegeket írt. Nem lehet, és nem is érdemes csak úgy elsiklani felettük, mert annál többet érdemel. Akkor jön csak rá a hallgató, hogy itt igenis komoly gondolatokkal, sorokkal találkozik szembe. De szépen teljesít Peralta Miguel basszusgitáron és Farkas Péter dobon is.
Zeneileg engem leginkább egyfajta Kispál és Nirvana keverékre emlékeztet, de ezt is csak azért írom, hogy legyen valami kapaszkodó, hogy tudd hova tenni a zenekart. Szóval nem egy party rock 'n roll bandával állunk szemben!
Egyik nagy kedvencem erről a lemezről, az előző demón is szereplő Az élettelen ág című dal. Maga dal, úgy jó, ahogy van. De sorolhatnám többit is, mert nagyon bejött nekem ez a lemez.
A felvétel a Denevér stúdióban készült.
Az Angertea megért a bemutatkozó albumra, és ahogy ismerem az eddigi munkásságukat, bizton állíthatom, lesznek még ennél jobbak is. A lelkesedés megvan bennük, és ha a mai rockzenei helyzet nem veszi el a kedvüket, akkor hamarosan országosan is ismertek lesznek! Én nagyon szurkolok nekik! Megérdemlik!
A zenekarnak pedig üzenem: nem kell tartani a fogadtatástól a súlyosság és hosszúság miatt!!!!

Rob