Sejthetõ volt, hogyha valami a Therion név alatt megjelenik, nem kisszabású mû, és ez a sejtés be is igazolódott tekintettel arra, hogy a nemsokára megjelenõ Secret Of The Runes címû alkotás ismét egy mérföldkõ jellegû darab.
Aki a Therion muzsikáját megszerette, ez utóbbi alkotás hallatán sem fog csalódni, aki meg eddig nem zárta a szívébe , hát most fogja !
A stílus a szokásos therionos, rengeteg klasszikus zenét idézõ dallam ( Richard Wagner szerintem boldogan nézeget egy emelettel feljebbrõl ), hatalmas kórusok, alátámasztva szépséges riffhömpölygésekkel. Ha jól tévedek kicsit keményebb a zenei alap, mint utóbb megszokható volt Therionéknál és ez szerintem egyáltalán nem tesz rosszat a zenének.
Na és a koncepció most sem bagatell, az északi mondavilágból merít ezúttal ( lassan a világ profi lesz az ottani népzene/mondavilág témakörben hála a számos kiváló északi zenekarnak) . Végigutazunk a Therion idegenvezetésével az Yggrasil = világfa mind a kilenc világát, (ugyanis minden dal egy világ ) Ráhangolódásként a prológus elmeséli az õsi északi teremtésmitoszt az album kezdetén, epilógusként pedig a címadó dal, melynek szövege azt a mondát dolgozza fel mikor Odin ( az Asok ura , az istenek és emberek atyja egyébiránt) utazását megakasztva 9 napig függött az Yggrasilon, közben volt ideje a rúnák titkaival alaposan megismerkednie. A rúnák titka ezoterikus jelentésük tartalma, kissé boszorkányság ez, jobbik fajta varázslat , mostanság is divatos vicca egyik alapja.
Érdekes módon éppen az elsõ és az utolsó dal volt az , amely a leginkább és kipiszkálhatatlanul belemászott a fülembe, gondolom a gitárok, hangzása miatt valamint a zene monumentalitása talán itt a legkiugróbb egyúttal a legkifejezõbb is .
Honlapjukon mászkálva ( http://megatrerion.com) felfedeztem, hogy januárban ismét jönnek hozzánk, addig lesz idõ minden Therionhívõnek behatóan megismerkedni a legújabb nagy mûvel. Hát akkor hajrá feleim !
Hathor