Megosztom a Facebookon Megosztom az Iwiwen Megosztom a Tumblren Megosztom a Google Readeren Megosztom a Google Buzzon

 

Íme, a magyar Emerson, Lake and Pamer! Vagy most mit mondhatnék? El vagyok varázsolva. Szemmel vertek. Vagy ilyesmi. De ilyet még nem pipáltam.
Zseniális fiatal csapat demója akadt a kezembe, a budapesti Trinity zenekaré, egy olyan CD, ami legnagyobb sajnálatomra csak hat számot tartalmaz... Ki merem jelenteni, hogy világszínvonalú muzsikát "dobtak össze", minden megerõltetés nélkül bekerülhetnének a progrock élvonalába, de elsõre is legalább olyan szintre jutnának, mint mondjuk a Solaris (õk nemzetközi színtéren jóval ismertebbek és népszerûbbek, mint itthon)!
Fogalmam sincs, mit tudnék róluk leírni. Tanácstalanul ülök csak a számítógép elõtt, azt terveztem, hogy ma megcsinálom az adóbevallásomat, de azt hiszem jó alaposan keresztülhúzták a számításomat ezek a Trinity-ék!
Képzett muzsikusokból álló csapat õk, a billentyûs-énekes Segesdy Mártonnal az élen, bár nem szívesen használom ezt a kifejezést, mivel mindannyian egyenrangú, kiváló muzsikusként mutatkoznak be. Szóval Segesdy Marcival valahol. Van még egy komolyan zseniális dobosuk Kun Krisztián személyében, aki megint van valahol (koncerteken gondolom a színpad hátulsó részében :o)). Aztán egy gitáros figura is van köztük, bizonyos Koppány Ferenc képében, aki nem egy átlagos, tolakodó húrbûvész, hanem egy speciálisan progrockra élezett srác, õ is van valahol. Ideállt még közéjük a bõgõs Balogh Zoli is, nagyon jól tette, sokszínû és kimért finomságú játékkal prezentálva valahol létét. Nem udvariatlanságból hagytam hátulra a hölgyet, Róna Zsófit, hanem azért, mert talán az õ gyönyörûséges fuvolajátékának jut a legkevesebb szerep a lemezen, ám ezzel a szereppel õ is lett valahol.
1998 óta létezik a formáció, de csak 2000 decemberében állt össze a csapat mai arca. Mit arca! Bûbájtól fénylõ orcája!
A zenéjükben meghatározó elem a billentyû, Marci játékán (de az egész csapatén is) nagyban érzõdik az ELP iránti szeretet, tisztelet, rajongás. Ez egy cseppet sem vesz le a további tagok érdemeibõl, hiszen egy jó zene nem egyetlen, domináns hangszerbõl áll, hanem a hangszerek összességének harmonikus fellépésébõl. Itt ez maradéktalanul megvalósult. Marci énekhangja is szép, mûfajba illõ, érzelmes. Az egész muzsika egy remekül megírt, tökéletesen összeforrott anyag, finoman kidolgozott részletekkel és gondosan egybegyúrt darabokkal. Tényleg nem tudom megtalálni a szavakat, amiket jó lenne valahogy leírni mégis. Annak ellenére, hogy, mint említettem, erõs az ELP hatás, mégis saját dalok ezek egytõl egyig, a hangulatuk semmihez sem fogható szépséggel bír, nem sajnálva a hangszeres tudást és a fantáziát! Számomra külön öröm, hogy kiemelhetem (nem kéne, hisz mindannyian remek muzsikusok) Krisztián "munkáját", aki érezhetõen virtuóz tehetsége ellenére sem akarja megerõszakolni a dalokat, pont annyit ütlegeli csak a bõreit és a cinjeit, amennyit a zene megkíván az érintéseibõl. Játéka mégis magával ragadóan zseniális, komplex, okos és hangulatos! Könyvet lehetne írni arról, hogy Marci szintihangjai milyen mélységekbe és milyen magasságokba ragadnak magukkal, milyen képi világgal tárulnak fel. Zoli úgy zengeti meg bõgõjének öt melegen doromboló húrját, mintha egy kályha mellett pihenõ macska legédesebb álmaiba akarna bevezetni velük. Koppány Feri változatos és a hallóidegeket eufórikus õrjöngésre késztetõ, finoman egymásra épített, - nem tudom, hogy tudatosan vagy ösztönösen - színesen variálódó részletei megint csak szárnyakat adnak a zenének. Zsófi -néhol aláfestve, néhol szólisztikusan, a Jethro Tull vagy a Solaris zenéjét egyaránt megidézõ módon - a dalokba rajzolt pacsirtaszárnyakon szálló dallamai túlvilági, de mégis nagyon emberi vonásokat kölcsönöznek a számoknak.
A felvétel hangzása is megfelel a zenének, bár egy méregdrága stúdióban biztosan lehetne többet is kihozni belõle, ez így is tökéletesen megállja a helyét. És ez csak egy demo... Gyorsan írniuk kellene egy teljes lemeznyi anyagot, összedobni hozzá egy hangulatos borítót (mondjuk a Yes régi borítótervezõje, Roger Dean biztos rá tudna izgulni erre a muzsikára, ha lenne magyar, aki meg tudná fizetni) , a dalokat elkészíteni angol nyelvû verzióban is és megcélozni vele a Világot. Hajrá!
A zenekar honlapcíme: www.nexus.hu/xtrinity
Bár ezentúl csak ilyen demókat készítenének a fiatal magyar csapatok!

Gyebnár Mónika