Megosztom a Facebookon Megosztom az Iwiwen Megosztom a Tumblren Megosztom a Google Readeren Megosztom a Google Buzzon

Dupla koncertlemezt tart a kezében a rajongó, ha a német gitáros csapatának legutóbbi albumát emeli le a polcról. A felvételeket a németországi Bochum városában (a totószelvényekről ki ne ismerné a város nevét?) rögzítették, s ugyanezen alkalommal készült DVD-re is felvétel a koncertről, ami -mindenféle csemegékkel kiegészítve - decemberben jelent meg.


A dupla album kiváló muzsikusai Axel mellett a nagyszerű Ferdy Doernberg billentyűn és Mike Terrana dobon, valamint a két Steeler lemez után a szintén régi Steeler-es Axelhez csatlakozott "ős-tag" Volker Krawzak bőgős. A mikrofon mögött Axel régi nagyszerű énekesét, Jeff Scott Soto-t pár éve felváltó amerikai Johnny Gioeli tevékenykedik.
Összességében tizenegy szám van a lemezen, de ebből az első CD közepén rögtön van egy 27 perces "egyveleg" nóta, ami alapban három dalból tevődik össze, köztük a Rainbow "Stargazer"-éből és egy kis Terrana-csemegeként előadott dombszólóból is... A dalok Axel egész eddigi pályafutását felelevenítik, az elsőtől az utolsó albumáig csemegézhet a hallgató a jobbnál jobb nóták közt, s mind egytől-egyig remek hangulatú, igazi, élettől telt koncertverzióban élvezhető! Hangszeres munkát illetően kifogástalan a lemez minden szempontból, klasszul is szól, ami viszont néhol igen zavaró, az Johnny Gioeli hangjának félrecsúszkálása itt-ott. Szerencsére alapvetően nem jellemző az egész felvételre, de mintha nem lett volna elég kontrollja, vagy esetleg a koncertgyakorlata nem volna tökéletes és a torka nem bírná. Máshol viszont akkorákat énekel, hogy a Globus konzervgyár éves szinten feldolgozott borsómennyisége végigszalad az ember hátán! Aztán ezen kívül semmi kifogás nem merül fel bennem a lemez kapcsán, ez viszont nem csökkenti az élvezeti értéket oly mértékben, hogy emiatt ne kerüljön ez a dupla album a kedvenc koncertlemezeim közé! Axel gyönyörű szólóinak érzésekben gazdag és mesteri előadása is ezt a tényt erősíti.
Végül azt hiszem egy kis ízelítőt még adnom kell a dalok sorából, hogy Axel Rudi Pell rajongói, az album iránt érdeklődők képet kaphassanak, milyen nóták is várnak rájuk:
A "Shadow Zone"-ról hallható az Edge of the World és a Follow the Sign; a "Between the Walls"-ról a Warrior és a Casbah (az egyveleg részeként); a "Masquerade Ball"-ról a címadó dal (szintén az egyvelegbe gyúrtan) és a Tear Down the Walls; az "Oceans of Time"-ról a nagyszerű Carousel; a "Magic"-ről a gyönyőrű, lírai The Clown is Dead; a "Black Moon Pyramid"-ról a Fool Fool; a címadó a "Nasty Reputation"-ről; valamint a "Wild Obsession"-ről a Call Her Princess és a Snake Eyes, s a már említett Rainbow-féle Stargazer-darab az egyvelegből.
Az bizonyos, hogy Axel Rudi Pell rajongói számára csemege lesz ez az album is a sokszínűséget és a hangulati tényezőket is nagyban szem előtt tartó összeállításával, minőséget képvisel, mint a német mester bármelyik albuma! Gyebnár Mónika