Sokan tudják már, hogy Smici, a Moby Dick zenekar énekese egy vadonatúj zenekart alapított, a Moby Dick mellett. A zenekar lemeze meg is jelent pár hete "Isten kezében" címmel, mely 13 saját dalt tartalmaz. A szerkesztőségből Ákosnak, és nekem is a Moby Dick az egyik alap hazai zenekar, ezért duplán éreztem úgy, hogy ki kell faggatni Smicit néhány dologról.

Szerkesztő társammal meghallgattuk a zenekar weboldalán lévő dalrészleteket, amire neki egyből az volt a reakciója, hogy "miért érzem úgy, hogy ez sokkal jobb, mint a Moby Dick mostanában?" Hogyan vélekedsz Te erről?

Amit a Dickkel letettünk az asztalra, azzal eddig azért főként szakmailag nagy gondok nem lehettek, de az igaz, sajnos a Moby Dick berkein belül nehéz manapság felszabadultan alkotni, nehéz úgy egy összefogott produkciót létrehozni, ha a Moby Dick szív már nem egyszerre, ugyanazért dobog. Persze van bennünk annyi rutin, hogy bármikor össze tudnánk rakni egy tucatnyi nótát, de ha nincs benne maximálisan a szíved, lelked, akkor ott valami hiányozni fog. A Bloody Rootsnak viszont pont az az ereje, hogy szívből jön, őszinte és óriási tenniakarással, lelkesedéssel készült, ami átjön a zenén. Valószínűleg ezt érzik most sokan, már a dalrészletek alapján is. Az se mindegy, hogy mindent összevetve másfél évet dolgoztunk az anyagon, ez egy összefogott produkció, nincs üresjárat, minden lépésről-lépésre ki van dolgozva. Ugyanolyan figyelmet fordítottunk minden egyes hangszerre, akárcsak a szövegekre. Ez nem egy rutin lemez, nem rablógazdálkodás, itt semmire nem sajnáltuk az időt és energiát.

Általában a rajongók, ha egy zenekar tagjai több projektet is csinálnak, azonnal arra asszociálnak, hogy biztos gond van az anyazenekarral. A másik, ami viszont mellette szól a dolognak, az az, hogy nyilván több évtizedes zenélés alatt, nyilván előjöhetnek más stílusok is, amit szívesen kipróbálna egy-egy tag. Viszont a Bloody Roots esetében ez utóbbi nem jön be, hiszen, ha azt nézzük, nem sok stílusbeli különbség van a Moby Dick és a Bloody Roots közt... Miért érezted azt, hogy szükség van erre a zenekarra? (Megjegyzem, nagyon jól tetted, hogy létrehoztad ezt a csapatot!)

Pontosan így van, szó sincs itt másfajta stílusról, elképzelésekről. Ez a projekt érdekes módon pont azért született meg, hogy továbbra is magamat tudjam adni, minden kompromisszum nélkül, na ettől lett ízig-vérig Moby Dick-es, nem véletlenül hasonlítgatják sokan a Kegyetlen évekhez. Szerettem volna újra úgy dolgozni a Dickkel, visszahozni szellemben, hozzáállásban a régi fiatalos időket, ezért javasoltam a többieknek, rakjuk össze a dalokat próbákon, jammeljünk, teszteljük az ötleteket élőben, ahol rögtön visszajelzéseket lehet adni egymásnak. A régi klasszikus anyagaink mind így készültek, talán nem véletlen, hogy azok úgy sikerültek! Sajnos a válasz gyors és kemény volt, "erre nekem nincs időm és a többieknek sincs," arra meg hogy lehetnénk kicsit hűebbek a gyökereinkhez, a saját stílusunkhoz, meg azt kaptam, "nem fogok otthon ülni és azon törni magamat, hogy Slayeres riffeket gyártsak."

Maradjunk még kicsit a Moby Dicknél... A Hungarica zenekarnál Rajtad kívül, az összes Moby Dick tag érintett. Te miért nem kerültél bele? Illetve mi a véleményed külsősként a csapatról?

A történet ott kezdődött, hogy Norbert nekiállt új dalokat összerakni Zolival, Hofival, csak éppen arra nem törekedett, hogy velem leüljön átbeszélni merre és hogyan folytatnánk, alakítsuk ki a következő anyag zenei és szövegi koncepcióját. Annál inkább fontos lett volna, mert kezdett új irányt venni a dolog, de lehet hogy pont az volt a célja, hogy később a munka előrehaladtával kész tények elé állítson és belekényszerítsen egy új helyzetbe. Azt a nem éppen elhanyagolható tényezőt még had említsem meg, hogy mégiscsak én vagyok a frontember, a zenekar szócsöve, mellesleg a Moby Dick egyik fő dalszerzője és alapítója. Nekem a meglévő dalok igen vegyesnek tűntek, voltak nagyon jó témák, de voltak olyan dalok is, amiket nem akartam elhinni, hogy komolyan gondolják. A szövegekkel ugyanez volt a helyzet és azokat mióta világ a világ nagyrészt én egyeztettem Zolival, én beszéltem meg, próbáltam rá a sorokat a zenei alapokra. Nem lehet ezt csak úgy felrúgni és jó kérdés a dolgok miértje? Miért lenne erre szükség? Elég kaotikus állapotok voltak, nem úgy látszott, hogy rövid időn belül összeállna egy mindenki számára elfogadható Moby Dick lemezanyag, mivel azonban Zoli írt egy 56-os témájú dalt és közeledett az évfordulója, ezért mindenáron ki akarták adni a dalt hanghordozón. Javasoltam, hogy ha nekik ez ennyire fontos, akkor csinálják meg valami más név alatt, egy rendkívüli produkció, kiadvány formájában. Hamarosan fel is keresett Norbert és Hofi, eljöttek hozzám, beültünk az étkezőbe és elmondták az ötletüket. Egy EP, azaz egy 4 dalos kislemezt terveznének kiadni, amin rajta lenne az említett 56-os dal, meg másik három. Feró is énekelne a lemezen és szeretnék, ha én is részt vennék benne. Megkérdezték elfogadom-e azt az ötletüket, hogy felkerüljön erre a kislemezre az egyik legújabb, a "Nem keresek új hazát", még meg nem jelent Moby Dick dal, de amit már a legutóbbi PeCsa Moby Dick koncerten bemutattunk a közönségnek. Én gondolkodás nélkül rávágtam. hogy igen, rendben van, elvállalom. Nem láttam okát, hogy miért ne szerepeljek a kislemezen, ha már megtiszteltek azzal, hogy rám gondoltak a lemezanyag körül kialakult viták ellenére. Gondoltam tartozom ennyivel, segíthetem a produkciójukat a békesség szellemében. Hát ennyiben maradtunk! Aztán csak nem hívtak engem sehova, nem kellett mennem énekelni. Egyszer csak olvasom, senki nem mondta nekem, az újságból tudtam meg, hamarosan megjelenik a Hungarica nevű projekt önálló teljes lemeze, méghozzá Nem keresek új hazát címmel! Nem csak hogy rajta van egy már publikált Moby Dick dal, érdekes módon nem Moby Dick dalként jegyezve, hanem még a lemez címadó dala is ez lett! Velem ezt nemhogy nem beszélte meg senki, de azóta se említették, vagy legalább próbálták megmagyarázni, hogy is van ez. Most viszont hallottam megjelent egy a Hungarica zenekar történetét feldolgozó könyv, még nem volt hozzá szerencsém, de ott biztosan elmesélik ők is a hitelesség jegyében, mert elég fontos momentum a zenekar létrejöttét tekinve. Nehogy aztán őszödi beszédet kelljen tartaniuk később.

A kérdés második részére válaszolva pedig: a Hungarica produkcióban profi, harcedzett zenészek vesznek részt, így zeneileg nehezen tudnának hibázni. A nemzeti érzelmekkel semmi problémám, mint ahogy ezek Moby Dick dalokban is előjöttek már korábban vagy a Bloody Roots lemezanyagából is kiderülhet mindenki számára.Viszont nem mindegy milyen megközelítésben, tálalásban teszem mindezt és a nemzeti érzelmek önmagukban nem jelentenek egy csomó mindennel egyenlőségjelet. Én a zenén keresztüli ilyen erős, direkt politizálást nem tartom helyénvalónak, nem kell a rendszer részévé válni, hogy elmondhasd a véleményedet, pláne olyan áron, hogy szembekerülsz saját magaddal és ciki lenne már előadni néhány korábban megírt dalszöveget, ami teljesen más ars poeticáról tanúskodik. Az embernek valahol választania kell, mindenki tegye a kötelességét, lázadjon a maga módján. A kőműves rakja a téglákat, a költő írjon verseket, a zenész dalokat, a politikus meg dolgozzon mindannyiunkért és elsősorban ne valami ellen, hanem valami mellett.
Nagy kár, hogy a Moby Dick tagjainak egy része abban látta a jövőt, hogy a Kárpátia babérjaira törnek, számomra éppen elég megtisztelő és kielégítő volt, hogy a rajongók a Moby Dicket magyar Metallicaként emlegették és emlegetik a mai napig. Ezt az utat sajnos ők választották, de vállalják is fel teljes vállszélességgel. Ne csak a jó oldalát, amiből haszna van, hanem azt is, ami esetleg nem tetszene mindenkinek, mert akkor miben is különböznénk attól, ami ellen lázadunk? Valószínűleg soha nem született volna meg a Bloody Roots ha ez nem így van, de ez utóbbit most már egyáltalán nem bánom és nagyon büszke vagyok erre a projektre és lemezre.

Bloody Roots: A fiad fiatalabb, mint maga a Moby Dick zenekar... ő zenélt már másik zenekarban, vagy egyből a mély vízbe dobtad? Gondolom a "kiképzést" megkapta otthon, haha!

Balázs pár éve aktívan zenél a soproni Amadea zenekarban, ami elméletileg papíron ma is létezik, de nem igen mozgolódnak. Sajnálom, mert tehetséges csapatként indultak és Balázsnak lenne ideje a Bloody Roots mellett az Amadeára is. Éppen ezért fel sem merült esetleges távozása, ha újraindulnak tőlem csinálhatja tovább, én támogatom őket, minden csak egyeztetés kérdése. A Moby Dick mellett hosszú évek óta roadként is dolgozik, így megtapasztalt már dolgokat, de azért elég mély volt neki így is ez a víz és az igazi neheze még csak most következik. Viszont nagyon tehetséges gitáros, nem véletlenül kapott bizalmat és lett ő a projekt gitárosa, valóban ő tűnt a legmegfelelőbb választásnak a szólógitárosi posztra.

Nehéz volt megtalálni a másik két tagot a koncertzenekarba?

Miután végül úgy döntöttem, hogy nem fiktív, hanem hús-vér zenekart szeretnék, akikkel bármikor lehet próbálni, tehát elérhető közelségben vannak kicsit nehezebbé vált a feladat. Az is fontos szempont volt, hogy ne legyenek túlzottan elkötelezve más irányba, tehát ha kell, akkor a Bloody Roots legyen az első. Horváth Tamás bőgőst viszonylag korán megtaláltam, tulajdonképpen ismertem régóta, csak el kellett jutnom odáig, hogy megkeressem. A dobos megtalálása már sokkal nehezebben ment, sokat kutattam a megfelelő ütős után. Végül Tarcsai Ádám kapott bizalmat, aki lelkesedésével, hozzáállásával vett le minket leginkább a lábunkról. Nagyon gyorsan és lelkiismeretesen tanulta be a dalokat.

Áprilisban már 4 koncert is lesz, mi várható később? Tervben van esetleg egy turnénak nevezett koncertsorozat?

Nyár végéig 8 koncertünk van lekötve, pár fesztivállal még tárgyalásban vagyunk, de alapvetően, ha ennyi marad sem panaszkodhatunk. Igaz nincs turnénak elkeresztelve, de számunkra így is annak minősül. Ma már amúgy is másként kell elképzelni egy turnét, nem összefüggő koncertsorozatot jelent, hiszen a zenekarok csak péntek, szombaton játszanak. Ehhez hozzátartozik, hogy igazodnunk kell más tevékünységünkhöz is, legfőképpen például a Moby Dickhez, ami miatt nem mindegyik hétvége áll rendelkezésünkre. Ősztől folytatjuk a koncertezést, hogy mennyire turné jelleggel, ezt még nem tudom, de az előkészületek elkezdődtek.

Elkészült az első lemez is... mennyi idő alatt készült el? Mennyiben volt más a lemezfelvétel, mint mondjuk a Moby Dick esetében?

A dalírással és a demozásokkal egy teljes évet foglalkoztunk, maga a stúdiózás, keverés pedig két teljes hónapot vett igénybe. A felvételek alapjában véve úgyanúgy zajlottak csak sokkal több időt fordítottunk az egészre. Szervezésileg, összehangolásilag kicsit nehezebb volt, hiszen többen játszottak az albumon és például a gitárfelvételekre nem tudott mindenki egy időben jönni. Arról nem is beszélve, hogy a projekt két közreműködő gitárosa átköltözött a tengerentúlra. Egri-Kiss Dávid nem könnyű gitártémáinak feljátszását így hirtelen nekünk kellett megoldani, ami nem volt éppen sétagalopp. Vörös Attilával még a közvetlen kirepülése előtti napokban nagy nehezen összehoztuk a szólók feljátszását, de eredetileg kísérőgitárt is játszott volna, ami sajnos nem fért bele az idejébe.
Hát volt sakkozás, szóval az izgalmakból is kijutott. Annyit még megemlítenék, hogy Farkas Zotya nótáját már korábban, a múlt évben felvettük, mivel Zotya készen volt a dallal és abban az időben pont ráért a stúdiózásra is. Leugrottak Sopronba és másfél nap alatt feltoltunk mindent.

Mit érdemes még tudni az első lemezről?

Azt mindenképpen, hogy a lemez készítésében a zenekari tagságon kívül többen is közreműködtek, általam meghívott és nagyrabecsült, kiváló zenészek és dalszerzők. Néhány név már elhagzott, de a teljesség igényével, a közreműködői gárda a következő volt: Farkas Zotya, Hommonai Gergely (Ektomorf), Ficzek András (Dalriada), Körmöczi Péter (Cadaveres), Füleki Sanyi (Wall Of Sleep), Kemencei Balázs (Stonedirt, Wall Of Sleep), Vörös Attila (Remembering The Steel), Szuna Péter, Kállai Jancsi (K3), Ziskó Olivér (Sear Bliss) Szijártó Zsolt (Akela, After Rain), Egri-Kiss Dávid (Fuge), Sill Attila (Eye Beyond Sight), Ványi Szilárd (ex-Cavum)

Ki a felelős a dalszövegekért, és milyen témákkal foglalkoznak?

13 dal van az albumon, 1 dalt Farkas Zotya (Ektomorf), 5 dalt Ficzek András (Dalriada) a maradék 7 dalt pedig jómagam követtem el. A dalszövegek koncepcióban, összefüggésben vannak egymással, egy téma körül mozognak. Nemzeti sorskérdésekről, hovatartozásról, identitástudatról szólnak. Válaszokat keresnek a történelem és a mai kor miértjeire, Istennel való kapcsolatról, hitről, szeretetről, gyűlöletről, morális, erkölcsi válságról, politikáról. Egy útkeresés, egy késői fohász a jövőnkért. A legfőbb üzenet, hogy a nemzet és valamennyiünk sorsa Isten kezében van, de hogy Isten haragját vagy szeretetét érdemeljük ki, ez csakis egyedül rajtunk múlik.

Távolabbi célok: határainkon túl nem próbálkoztok?

Felvidéken már jártunk Somorja mellett, augusztus 13-án pedig Nagyudvarnokon az V. Rockfeszten játszunk. Így az indulásunk e tekintetben bíztató és remélem további koncertekkel folytatódik a sor.
Jó lenne Erdélybe is eljutni, szerintem jövőre aktuálissá, elérhetővé válik ez is.

Ti nem próbálkoztok meg az angol nyelvű énekléssel?

Mindig is a magyar nyelv adta az igazi erejét zenénknek és engem ez tökéletesen kielégített. Így tudtam igazán tolmácsolni a gondolatokat, szavakat. Ma is töretlen hittel, minden magyar zenekarnak azt javaslom, itthon kiadott albumokon, koncerteken énekeljenek az anyanyelvükön. Az angol nyelv gondolata egyébként felmerült, de nem a magyar helyett, hanem mellett. Pár dalt referenciaként meg kéne próbálni, legalább a myspace-es oldal kedvéért, de ehhez találnunk kéne valakit, aki megfelelő minőségben át tudná ültetni a szövegeinket angolra.

Egy pár dologban kíváncsi lennék a válaszodra: a tervek szerint csak a Max-os Seputól játszotok dalokat... mi a véleményed Derick-es Sepultúráról?

A Volt fesztiválos koncertjükön ott voltam és nekem hatalmas élmény volt, pedig napfényben, kora délután játszottak, de így is magával ragadó volt. Derick egy hatalmas ember, majd két méteres lehet, a hangja is kegyetlen jó, de azért Max Cavalera mégiscsak egy van és én igazán úgy szerettem, szoktam meg a Seput, szóval nekem hiányzott, szerintem pótolhatatlan. Gyanítom, hogy nem mondtam meglepőt és ezze a legtöbben így vagyunk. A másik, hogy Max korszakában azért erősebb produkciók születtek és az új lemezekről hiányoznak az igazán átütő nagy dalok.

A mai magyar metál zenekarokról mi a véleményed? Kiket emelnél ki közülük, ki az, aki nagyon tetszik?

Rengeteg zenekar van manapság, így a nagy számok törvény alapján a tehetségek, az igazán kimagaslók is kitermelődnek, ami aztán megint további húzóerőként, követetendő példaként hat a soros generációra. Az internetnek köszönhetően pedig bárki, aki kicsit beleássa magát a témába, rögtön rengeteg jó zenekarral találkozhat. Ha nagyobb háttértámogatást kapna a magyar rockzene, az egész zeneipar, akkor ugyanúgy képesek lennénk a nemzetközi kiugrásokra, ahogy például ez a skandináv országoknál bekövetkezett. Néhány zenekar, aki jobb sorsra lenne érdemes: Wall Of Sleep, Wackor, K3, Dalriada, Arhaic, Slytract.

Sablonos a kérdés, de mégis érdekelne: egy mai kezdő zenekaroknak milyen buktatókra kéne odafigyelni szerinted?

Meg kell tanulni a hangszeren egy elfogadható szinten játszani, ha erre nem vagy képes 2-3 év alatt, akkor ne szövőgess nagy álmokat.Nem szabad az internetnek túl nagy jelentőséget tulajdonítani, de maximálisan ki kell használni az általa adott lehetőségeket, ebben pedig töretlenül dolgozni kell, tehát törekedni a folyamatos jelenlétre és minél szélesebb körben teríteni az infókat. Sok zenekart kielégít, hogy van egy tényleg frankó honlapja, de nem foglalkozik vele eleget, hogy mondjuk ne csak napi 50-en nézzék meg, azok is mindig ugyanazok.
Koncertezni kell, hajtani a lehetőségeket, vagy szervezz magad. Ha évi 4-5 koncerted van, akkor ne remélj sokat. Sajnos ez egy drága hobby, nem árt ha van pénzed. Ha nem dob fel a pénz, de fontos Neked a zenekar, akkor csak arra költs amire nagyon kell, mert minden pénzre a zenekarnak lesz szüksége. Hát lehetne még sorolni, erről könyvet lehetne írni.

A következő kérdést Andi kolléganőnk feltette Nagy Ferónak, és most érdekelne a Te meglátásod is: Mi kell ahhoz ma Magyarországon, hogy egy zenekar sikeres legyen? Vannak trükkök, tippek amiket ki kell használni, meg kell valósítani, vagy ha nincs mögötted a média, akkor esélyed sincsen.

A legfontosabb mindig is maga a zene, és még annál is lényegesebb a szöveg. Ez teremt ideológiát egy zenekar körül. Ez a kapocs a közönség felé. Ebből következik az is, hogy ha magyarul énekelsz, akkor itthon jobban megértenek és megjegyeznek. Ki kell alakítani a célokat, felmérni a lehetőségeket és ahhoz alkalmazkodni. Ha többnyire itthon koncertezel, akkor nem sok értelme van az angol nyelvet erőltetni, ha csak nem takarózni akarsz a gyenge szövegek miatt, de akkor meg ne csodálkozz, ha nincsenek eredmények. Egy zenekart üzemeltetni teljes embert kíván, töretlen lelkesedést, állandó tenni akarást. Jó ha több ilyen ember van a zenekarban, de ha egy ilyen sincs, akkor semmi esélyed. Az előbb említett a pénz, aminek hiányában nehéz eljutni a közönséghez, mert semmit nem adnak ingyen és ez a fajta hobby rengeteg kiadással jár. Csak magadra számíts és ne bízz semmit a véletlenre. Egy darabig media nélkül is lehet építkezni, ha meg felküzdöd magadat egy szintre, akkor már a média közelébe is könnyebben férkőzhetsz.

Befejezésül pedig: a hazai szakma véleményét lehet már tudni a Bloody Roots zenekarról? Egyáltalán: van összetartás még a régi nagyok közt?

Magam is meglepődtem milyen sokan hívtak fel vagy írtak mailt a szakmai körökből, nem tudom ezt minek köszönhetem, de jól esett. Valahogy ez most mindenkit érdekel, egy friss dolog és sokan kíváncsiak mi fog ebből kisülni. Az is sokat elárul, nem túlzok, az elmúlt hónapban több mint tíz zenekar keresett meg azzal, hogy előttünk vagy velünk szeretnének játszani, ismertebb nevek is vannak a sorban. Még mindenkihez nem jutott el a teljes lemez, de a dalrészletek alapján már bőségesen kijutott a szakmai gratulációkból és én ezeket elég őszintének érzem. Egyrészt nem lett volna muszáj, hogy hívjanak vagy írjanak, másrészt érezni lehet, ha valaki csak szimplán udvarias.
Hogy mire is gondolsz igazi összetartás alatt nem tudom, de szerintem a zenekaroknak jó a kapcsolata egymással, legalábbis én ezt tapasztalom. Erre bizonyíték a Moby Dick Tribute lemez vagy akár a Bloody Roots lemez, ahol sok különböző csapat, zenész tudott együtt dolgozni, de például a fesztiválokon is jól kijövünk egymással. Dehát hát ez a normális, maradjon is így!

www.bloodyroots.hu

-Rob-

[2010. április]