Elérkezett a várva várt nagy nap, március 15.-e. Az idő nem volt kegyes hozzánk, de ennek ellenére már kapunyitás előtt sokan várakoztak a Club 202 előtt, dacolva a hideg széllel, és az esővel.

Amikor beértünk, átestünk a kötelező biztonsági vizsgálaton, s izgatott várakozással néztünk a szombat este elé. Körbenézve sok ismerős arcot láttam, akikkel már találkoztam novemberben a Barba Negrában. Hamar elszaladt az idő beszélgetéssel, ismerkedéssel, s már csak azt vettük észre, hogy megszólalt a zene.

A StormWarrior nyitotta a bulit, akik először koncerteztek Magyarországon. Eleinte mérsékelt érdeklődéssel figyelt mindenki, de azután kezdett lazulni a társaság. Bár még csak fél ház volt, de ahogy folyamatosan érkeztek az emberek, úgy a hangulat is egyre emelkedettebb lett. A StormWarrior mindent megtett, hogy megalapozza az este további részét. Összességében elmondható, hogy jól sikerült a bemutatkozás, bár éreztem némi feszültséget náluk. Személy szerint engem nem ragadott magával, jó volt a zene, de a színpadkép és az előadás nem tett rám mély benyomást.

Rövid szünet után  már a Majesty szaggatta a húrokat. Mintha a Manowar reinkarnációját láttam volna külsőségben, hangzásban előadásmódban egyaránt. Igazi heavy metál bulit csináltak nagyon profin, állandó kontaktusban a közönséggel. a Take Me Home című új lemezüket mutatták be, hatalmas sikerrel. Egyre kevesebb ember maradt ülve, az ütős nóták megtették  a hatásukat. A tömeg hullámzott, röpködtek a metálvillák a levegőben. Az énekes mellett a 3 fiatal gitáros lendületes játéka, színpadi mozgása sodorta magával a közönséget a dob kőkemény ütemére. Sokan illetik kritikával a Majestyt a Manowarral való hasonlatossága miatt, de aki igazi jó hangulatú metál buliban akar részt venni, az nem fog bennük csalódni.

Nem titok, hogy a legtöbben a Wisdomot vártuk, ezen az estén ők voltak a fő zenekar. Már az átállás szünetében elkezdtek az igazi Wisdom fanok helyezkedni, hogy az első sorokból élvezhessék kedvencük műsorát. Nem is kellett sokáig várni. A Marching for liberty intrója után rögtön a War of angels hangzott fel, mire elszabadult a pokol. Kezek lendültek a magasba, hajak szálltak a levegőben. Ez a szám az egyik legütősebb,a refrént mindenki üvöltötte, igazi tombolás vette kezdetét. Vegyesen hallhattunk dalokat a Judas és a Marching for liberty lemezről. Aminek nagyon örültem, elhangzott a Heaven and hell is, ami a Judas lemez egyik legjobbja. Természetesen nem hiányozhatott a Wisdom himnusz sem. Minden dalt együtt énekeltünk-ordítottunk Nagy Gabival, és azon csodálkozom, hogy egyáltalán hallotta a saját hangját. A kezdeti feszes tempó egy percre sem lankadt, jobbnál jobb dalok követték egymást. A fiúk állandó mozgásban voltak a színpadon, az előadás lendülete egy pillanatra sem szakadt meg. Nagyon profin felépített műsor volt, mint mindig. Hűek a Wisdom szabályhoz, mely szerint csak a tökéletes az elfogadható. A Neverlanddal fejezték be, persze mi nem így gondoltuk. A közönség egy emberként üvöltötte, hogy  "még, még, még, ennyi nem elég!"  A kitartó ordításnak meg is lett az eredménye. A Marching for libertyvel jöttek vissza, ezután még két számot játszottak. Sajnos ezután tényleg vége lett. A koncertet egy közös fotózás zárta mind a három zenekar tagjaival.
A buli után volt lehetőség beszélgetni a fiúkkal, közös fotókat készíteni. Mindenkihez volt egy kedves szavuk, senkit nem utasítottak el, aki fényképet szeretett volna velük készíteni, pedig biztosan fáradtak voltak. Nagyon szeretem bennük ezt a közvetlenséget és kedvességet amivel megtisztelik a rajongókat. Bármekkora sikerük is van, emberek tudnak maradni.

Beszélgettem régi és új rajongókkal is, és kivétel nélkül mindenki méltatta Nagy Gabi énekhangját, Balu fergeteges dobolását, Bodor Máté remek gitárjátékát, Kovács Gabi páratlan zeneszerzői tehetségét, Molnár Máté remek szövegeit. Ez így együtt a Wisdom-varázs.
Végül, de nem utolsó sorban ki kell emelnem a szervezők munkáját, amivel ezt a szuper estét létrehozták. A pultoknál nem kellett sokat várni, a ruhatárban a kabátok ki-és beadása villámgyorsan történt,  mindenki arcán mosolyt láttam. Köszönet érte mindenkinek, aki akkor dolgozott.
Még sok idő van a novemberi hagyományos Wisdom buliig, de addig sem kell elvonási tünetektől szenvednünk. Egész évben felbukkannak majd itt-ott különböző fesztiválokon. Remélem sokatokkal fogok majd találkozni év közben is!
-Metálanyu-