FRESH FABRIK
A Fresh Fabrik zenekart 1996. decemberében láttam 
      elõször, akkor még véletlenül. Aztán, kb. másfél évig csak nagyon elvétve látogattam 
      a koncertjeiket, de szinte mindig más volt a felállásuk. Majd idén, nyár elején 
      eltévedtem egy bulira, és azóta rendszeres látogatójuk vagyok
és azóta 
      ugyanazt a 6 embert (Vörös András-ének, Pityesz-ének, Szabó András-dob, Kovács 
      Levente-basszusgitár, Barabás Béci-gitár, Koncz Matyi-gitár) látom a színpadon. 
      A két énekessel ültem le beszélgetni. Elõször a zenekar történetére voltam kíváncsi: 
    
    A.: Levente meg a Szabó gimnáziumban osztálytársam volt. Levente a gimnázium 
  vége felé kinn élt Németországban és ott kezdett el zenélni. Amikor hazajött, 
  kitaláltuk, hogy csináljunk zenekart. Akkor én gitározgattam, a Szabó meg zongorázott. 
  Amatõr státuszban nyomultunk egy pár évig, aztán 94-re alakult ki nagyjából 
      a stílusunk, és lett egy többé-kevésbé elfogadható koncertprogramunk, amivel 
      októberben a Tilos az Á-ban, novemberben pedig a RUN DMC elõtt a PeCsában léptünk 
      fel. Majd elkezdtünk koncertezni, Pesten-vidéken, ahol lehetett, majd kiadtuk 
      az elsõ lemezt, a Certificado-t (csak kazettán) a HMK-nál, majd leszerzõdtünk 
      a 1G-hez és megjelent a második lemezünk.
      Mondtad, hogy kialakult a stílusotok. Tudnád ezt definiálni? 
    A.: Nem. De szerintem, ha valaki tudja, fõleg ha elõbb tudja, hogy milyen stílust 
    játszik, mint hogy elkezdené megírni a számait, akkor biztos, hogy valaminek 
    a kópiája lesz. Ez szerintem a magyar rock/metál zenekarok 90%-ának a legnagyobb 
    baja, hogy rá lehet állítani valakire. Remélem, hogy ez nálunk nincs, de mi 
    nem is úgy kezdtük, hogy ilyen v. olyan zenét akarunk játszani, és az elsõ számaink 
    még inkább alternatívok voltak. Aztán folyamatosan alakult. Az azért érezhetõ, 
    hogy alapvetõen rock és metál zenét hallgatunk.
    Hogy találtátok ki a nevet, és mit jelent egyáltalán? 
    A.: Amikor a Szabó Olaszországban dolgozott egy pizzériában, az egyik olasz 
    haverjával, aki késõbb a zenekarban is felbukkant néha, amikor joint-ot sodortak, 
    azt hívták Fresh Fabrik-nak, és ebbõl jött ki a név, de nem a kábítószer miatt, 
    mert mi sohasem vállaltunk fel kábítószeres imidzset.
    Pityesz, Te hogy kerültél velük kapcsolatba? 
    P.: Tulajdonképpen úgy, hogy fél évig hajkurásztam az Andrást, hogy a Neurotrend 
    zenekar, ahol én vagyok az énekes, hadd játsszon együtt velük. Ez 97. 
      novemberében be is teljesedett, aztán a Metal Hammer születésnapi buliján az 
      E-klubban segítettem ki elõször a Vöri mellett, mert idõközben kiszállt Tamás, 
      a szkreccser, aki addig énekelte ezeket a részeket. Aztán jött a Fresh Fabrik 
      - Blind Myself - Neurotrend turné, és azóta, mint állandó vendég tevékenykedem. 
      Szeretek velük zenélni, és az a legjobb, hogy nincs közöttünk rivalizálás, hogy 
      ki énekel többet.
      Ezt egyébként elõre beosztjátok, hogy melyik sort ki fogja énekelni, vagy 
    ahogy jön? 
    A.: Amelyik eleve két hangra van megírva, ott evidens, hogy amit annak idején 
    a Tamás énekelt, azt átvette a Pityesz. Ami meg nem, ott meg
    P.: Hoztam az egyéniségemet és beletettem!
    Akkor beszéljünk egy kicsit arról a bizonyos második anyagról, a Nerve-rõl. 
    Mikor is jött ki pontosan? 
    A.: 98. május elején, jó háromnegyed évvel késõbb, mint ahogy eredetileg terveztük, 
    de ahhoz képest nem késõn, hogy borítóval, multimédia anyaggal, mindennel együtt 
    kb. 98. márciusában lett leadva a kiadónak.> 
    Lehet tudni, hogy hogy fogy? 
    A.: Kétezer környékén van. Ez végül is a kiadó szerint tök jó, de én nem vagyok 
    annyira megelégedve vele. Tény, hogy Magyarországon angol nyelvû rocklemeze 
    elõttünk csak a Heaven Street Seven-nek jött ki, ehhez képest tényleg jó. És 
    ahhoz képest is, hogy Magyarországon egy Pantera is csak 3000-es eladott példányszámot 
    tudott elérni. Jó lenne 10.000-es nagyságrendben mérni az eladást, de mi nem 
    tudunk olyan zenét írni, amibõl ennyit lehet eladni. Viszont úgy néz ki, hogy 
    ez a lemez meg fog jelenni Lengyelországban, van esély egy Hollandiai megjelenésre, 
    és próbálkozunk Ausztriában is.
    Szerinted miért hátrány ma Magyarországon angolul énekelni? 
    A.: Mert még nincsenek hozzászokva az emberek. De talán most elindul valami, 
    mert pl. a Warpigs is angolul fogja kiadni a következõ lemezét. Viszont, ha 
    megnézed, Németországban, a Skandináv államokban vagy Hollandiában ez teljesen 
    természetes. De ha belegondolsz, Magyarországon nem olyan régóta tanítják az 
    iskolákban az angol nyelvet, és a zenekarok nem is gondolkozhattak abban, hogy 
    angolul írjanak számokat, mert nem tudtak angolul. De ma már egyre természetesebb, 
    hogy a 16-25 év közötti korosztály, akik a potenciális vásárlói egy ilyen lemeznek, 
    értik a szövegeket, és le is fordítják azokat. Mi is kaptunk egy ilyen lefordított 
    szövegkönyvet valakitõl. És talán még az is az oka, hogy 10 évvel ezelõtt a 
    külföldi zenékhez sem volt olyan egyszerû hozzájutni, nem voltak CD Megastore-ok, 
    vagy MTV, VIVA, stb.
    Visszatérve a Nerve-re, volt abban valamilyen koncepció, vagy csak nyomdahiba, 
    hogy csak Levente fotója volt fekete-fehér a lemezmegjelenést hirdetõ plakátokon? 
    
    A.: Nem koncepció, a nyomdában lett véletlenül elrontva, több száz darabot így 
    nyomtak belõle, aztán a Levente is belenyugodott, és azt mondta, hogy õ így 
    legalább különleges, mert mindenki azt nézi meg, hogy mi ez a fekete-fehér. 
    De az a plakát már amúgy sem aktuális, mert két ember már nincs velünk. (Keszei 
      Krisztián és Schramm Dávid, az elõzõ gitárosok. - a szerk.)
    P.: Viszont eggyel több van! Ha-ha!
    Ahogy itt beszélgetek veletek, igazoltátok azt a feltevésemet, hogy alapvetõen 
    jókedvûek vagytok. Miért van mégis az, hogy a szövegeitek elég negatívak? 
    
    A.: Ehhez azért hozzá kell tennem, hogy a Nerve-rõl csak kb. 5-6 szám teljesen 
    az enyém, a többit még Tamással közösen írtuk, ezért most csak az enyémekrõl 
    beszélnék. Annyira negatívnak nem mondanám õket, inkább cinikusnak, vagy szarkasztikusnak. 
    Kicsit ironikusan nézik az én világomat. De én nevetségesnek tartom az olyan 
    zenekarokat, akik olyan dolgokról írnak, amik nem egészen úgy igazak, de nem 
    szeretem a melldöngetõs dolgokat sem. Poénos szöveget meg azért nem írok, mert 
    a koncerten helyben úgysem jönne le, mert nem mindenki érti. És igazán jó vidám 
    szöveget írni a világ legnehezebb dolga.
    Mit jelent szerinted az, hogy deszkás zenekar, és vajon miért tartanak titeket 
    annak? 
    A.: Az az érdekes, hogy  bár nézni szeretjük, - soha egyikünknek sem volt 
      köze az extrém sportokhoz, illetve a Béci tud snowboard-ozni. De azért mi mindig 
      megragadtuk az alkalmat, hogy egy-egy ilyen deszkás sportrendezvényre szervezzünk 
      egy fesztivált, mint pl. a VSZM-ben, vagy Alsóõrsön. Így kerültünk össze például 
      a Fundango-val is, mert akkoriban még hasonló volt a logo-nk. Tehát ha a deszkás 
      zenekar azt jelenti, hogy a tagok deszkáznak, akkor nem igaz, de ha azt, 
      hogy olyan zenét játszik, amit a deszkások is szeretnek, mert nyilván nem csak 
      õk, akkor persze lehet. Nem beszélve arról, hogy ma már a motoros, Akela-felvarrós 
      bõrdzseki nem divat, és az emberek kezdenek arra rájönni, hogy azon túl, hogy 
      ezek a cuccok, amiket a deszkások hordanak, elég extrémek, de jól néznek ki, 
      ezért egyre többen hordják. És koncerteken is jobb érzés ilyen embereket látni.
      Van egyébként különbség a budapesti és a vidéki közönségetek között? 
    
    A.: Hál istennek Pesten már biztosra mehetünk, mert nyáron már az E-klubban 
    voltak vagy 800-an a koncertünkön. Sok köztük az ismerõs, tudjuk, hogy ki van 
    az elsõ 5 sorban, de vidéken is egyre több lesz az ismerõs. Talán annyi, hogy 
    a pesti közönséggel máshol is találkozhatunk, ezért õk inkább, mint embereket 
    ismernek minket, de például kevesebben tudják közülük a szövegeket. Míg vidéken, 
    mivel kevésbé lehetnek velünk napi kapcsolatban, õk inkább átrágják magukat 
    a szövegeken, és számon tartják, hogy mikor láttak minket a TV-ben, és ez nagyon 
    hálás dolog.
    Ha már a szövegeknél tartunk, elárulnátok, hogy mi van a Bullet elején? 
    
    A.: Alapvetõen csak egy nyelvtörõ, amit még a Tamás hozott.
    És Te Pityesz, mit mondasz? 
    P.: Ugyanazt, de ez attól is függ, hogy mennyire gyorsan kezdik el játszani 
    a számot. Viszont lassan nem tudnám elmondani. A videóklip forgatásán az operatõr 
    is rákérdezett erre, és nem tudtam neki úgy eltagolni, hogy megértse.
    Apropó, mi van ezzel a videóklippel? 
    A.: Ez annyira ciki, mert mindenki ezt kérdezi. Nyáron még azért nem akartuk 
    leadni, mert akkor ment még a Taptap, és nem akartuk lecserélni. Aztán a Sziget 
    környékén vetõdött fel, hogy kéne vele foglalkozni, de akkor nyaralni is voltunk, 
    meg külföldön szervezni, de mivel ez már (a Goofy-val együtt) a harmadik klipünk 
    lesz, a kiadó nem finanszírozza úgy, mintha az elsõ lenne, ezért most azt keressük, 
    hogy hol lehetne legolcsóbban megvágatni.
    Mire készültök még az idén? 
    A.: Most éppen megy a turné, aztán október 30. Wigwam, majd ismét turné, és 
    valamikor karácsony és szilveszter között lesz egy E-klubos nagy koncertünk, 
    talán elõtte még egy kisebb klubban is leszünk novemberben. És közben mennénk 
    külföldre is, legalább azokba az országokba, ahol a megjelenésrõl szó van. Úgyhogy 
    ez most a szokásos két lemez közötti dolgozunk idõszak.
    A zenekar címe: Fresh Fabrik
    1119 Budapest, Bikszádi u. 9/b.
    http://fabrik.mentha.hu 
    E-mail: 
 Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
  
    




