Belépés
Keresés
Buliajánló



Megosztom a Facebookon Megosztom az Iwiwen Megosztom a Tumblren Megosztom a Google Readeren Megosztom a Google Buzzon
Arena

A csodálatos új Arena album, a Contagion megjelenése után nagy nehezen sikerült Clive Nolan-t telefonvégre kapnom, s mivel tavaly egy másik albuma kapcsán már beszélgettem vele, tudtam, hogy csupa jóra számíthatok most is...

Hello, Clive vagyok!
Én meg Mónika. De jó, hogy mégis sikerült felhívnod!
Ne haragudj, hogy ennyit késtem, tudod, a stúdióban dolgoztam, és az olyan, mintha egy buborékban lennék és megszûnne az idõ körülöttem, teljesen elfelejtkeztem rólad...
Nem baj, az a lényeg, hogy összejött!
Tényleg ne haragudj, kérlek! Úgy szégyellem magam!
Semmi gáz, Clive! Nem tudom, emlékszel-e, de tavaly, amikor az Oliver Wakeman-nel közös albumotok megjelent, már beszéltünk egyszer. Akkor emlegetted a macskákat. Mi újság Mr. Jones-szal? Még mindig harapós?
Á, igen! Mr. Jones ugyan nem az enyém, hanem John Mitchell-é, csak tavaly nagyon sokat voltunk nála a felvételek idején, és akkor nagyon agresszív volt. Tudod, az én négy macsekom nekem épp elég! Ugye ott az öreg Csehov, aki már 17 éves, aztán a hat éves Holly, akit egy régi karácsonykor kaptunk, meg ott vannak a "bébik", akik Jade és Amber, õk nagyjából egy évesek.
No, most, hogy a cicákról kikérdeztelek, beszélgessünk az új Arena lemezrõl, a Contagion-ról is! Totál el vagyok tõle ájulva, de ezen nincs mit csodálni, hisz régi fan vagyok, ám van egy ifjú cimborám, aki amúgy teljesen másokat hallgat, mint pl. a Hammerfall-t, és õ is azt mondta, hogy egy hosszú távon maradandó értékeket hordozó albumot alkottatok.
Nos, köszönöm, külön örülök, ha a fiatalok is így vélekednek!
Igazából az érdekelne, gondolod, hogy ezzel az albummal kiszélesítitek a rajongótáborotokat?
Nagyon remélem, hiszen valahol ez is a célunk volt vele. Nagyjából kiderült már az elsõ lemezkritikákból, a sajtó fogadtatásából, hogy nem csináltunk hülyeséget. Aztán meg az elõrendelések alapján is iszonyú sokat megvettek már az albumból, az eddigiek közül ebbõl a legtöbbet! Aztán felkerült az album a német eladási listákra, meg Hollandiában egy alternatív slágerlistára; szóval már a kezdeti dolgok is remekül alakultak, s ezt én jó jelnek érzem.
Elég sok idõ eltelt a legutóbbi album, az 'Immortal?' óta. Ez azt jelenti, hogy most több idõt szántatok az új anyag elkészítésére? Mindenesetre az eredmény értelmet adott a várakozásnak!
Nagyjából hét hónapig tartott az album elkészítése, de ez nem azt jelenti, hogy minden nap a stúdióban ültünk, csak idõközben volt pár váratlanul jött fejlesztés-ötletünk, így párszor stúdiót is váltottunk, elég sokat késlekedtünk, bizonyos szempontból olyan volt, mintha kétszer vettük volna fel az albumot. De mindig is több kihagyás volt az albumaink közt, mindig közbejött valami, amirõl nem nagyon tehettünk. Aztán elég sok idõt meg energiát adtunk bele a dalszerzésbe is, most is, mint mindig, aztán a felvételekbe is, meg a többi produkciós folyamatba is. Én azt hiszem, meg lehetünk elégedve az eredménnyel!
Hát én meg vagyok vele elégedve, az biztos! Jó, hogy szóba hoztad a stúdiót, errõl épp kérdezni is akartalak. Miért kellett három helyen felvennetek az anyagot?
Amikor Londonban elkezdtük, úgy volt, hogy Mike Stobbie produceli az albumot, de sajnos õ nagyon elfoglalt volt, így eléggé korlátozva volt az idõ, amiben a rendelkezésünkre állhatott volna, s így nekünk kapkodni kellett volna. Így aztán mi -mivel mihamarább ki akartuk adni az albumot - inkább a szabadabb hét hónap mellett döntöttünk. Így viszont ránk maradt a munka is, szóval John Mitchell meg jómagam láttuk el a produceri feladatokat is. Kezdtük az én stúdiómban, a Thin Ice-ban, aztán átmentünk John-hoz az Outhouse-ba, de legtöbbször mindkét helyen folyt a munka párhuzamosan, hogy ezzel is idõt takarítsunk meg. Ezután átvittem az én stúdiómban elkészített anyagot õhozzá, s ott fejeztük be a felvételeket. Nagyjából ez kényszerûséggé lett már a végére...
Nehéz volt a produceri feladatok ellátása?
Igen, úgy értem, hm, attól függ, szóval a kezdet volt igazából nehéz... Tudod, olyasmi, mint ha te például egy cikket akarsz írni, s elõtted az üres képernyõ, vagy hófehér papír, az elsõ szavakat a legnehezebb megtalálni. Aztán ha már belekezdett az ember, a szavak, az ötletek kezdenek önálló életre kelni s egyre könnyebben alakul a dolog. Minden további pillanattal egyre több felelõsséget érez az ember az alkotása iránt, egyre érzékenyebbé válsz, úgyhogy kis figyelemmel. Amikor elkezdtük magunk a produceri munkákat, eleinte kissé kényelmetlen volt a helyzet, szinte idegesek is, aztán amint belemelegedtünk, ahogy fokozatosan belejöttünk az együttes munkába, már kezdett alakot ölteni az alkotásunk s egyre több sikerélmény is volt bennünk.
Igen, s talán mivel most a ti nézõpontjaitok, elképzeléseitek kerültek elõtérbe, a terveitekhez közelebb állónak sikerült megalkotni az albumot.
Igen, összefoglalva a lényeget ez így van; az eddigi albumokból négyen is közremûködtem "segédproducerként", de ez volt az elsõ, amit teljesen a magunk szájíze szerint hoztunk össze, remekül együttmûködtünk John-nal a stúdióban, ennek az eredményét hallhatod!
Számomra a Contagion nem csupán az eddigi legjobb Arena albumot jelenti, hanem érett, kiegyensúlyozott muzsikát is, ami emellett még színes és sokoldalú is tud lenni. Szándékosan készítettétek így? Például itt a The City of Lanterns, ami egy piszok rövid kis dal, de az a moduláció a közepén hidegrázósan hatásos szépségûvé teszi.
Tudod, amikor csak albumot készítettünk eddig, mindig azon voltunk, hogy a mindenkori legjobbat csináljuk meg. Nagyon sok energiát fektettünk a zeneírásba is, s mindig el is mesélem az embereknek, hogy sokkal több zenét írtunk ám meg, mint az albumon hallható, ez most is így volt, tudod, nagyjából még egyszer ekkora anyag van a számítógépemen, vagy a DAT-on, amit nem használtunk fel. Tudod, mindig megpróbáljuk direktben atmoszférikusnak és megjegyezhetõnek alkotni, de azt elmondhatom, hogy bizonyos albumoknak saját életük van, vagyis olyanok, mintha csak élnének, néha bizony a rajtuk dolgozó emberek akarat ellenében mûködnek. Velem ez már három-négy korábbi albumom alkalmával megtörtént, de talán minden albumom esetében is. Van ebben valami csoda, bûbáj, s mi éreztük ennek a hangulatát, áthatott minket már a számok írása közben, s kissé jobban figyeltünk is talán emiatt.
Mivel konceptalbum, gondolom elõre meg volt a számsorrend, ugye?
Igen, tudod volt egy alaptörténet, amit régebben írtam, de tudod, amikor dalokat írunk, nem úgy ülünk le, hogy "most pedig megzenésítjük azt a részt, amikor a fõhõs átmegy a hídon", hanem egyszerûen csak zenét írunk. Aztán ahogy fokozatosan épül fel a zene s alakot ölt, akkor a szöveg elemeire, mintegy térképére, ráillesztem a megfelelõ hangulatú zenei részt, hogy "ez a rész olyan jól illene a szövegbe ide" vagy "ennek a számnak az alaphangulata pont olyan, mint a szöveg ezen vagy azon részének". Olyasmi, mintha egy mozaik, vagy puzzle lenne, aminek a darabjait egymás mellé kell illeszteni, hogy kialakuljon a kívánt kép, s a daraboknak csakis együttesen van igazi értelmük.
Azoknak a magyar rajongóknak, akik nem értenek angolul, légy szíves foglald össze az album alapsztoriját pár szóban!
Oké. Szóval volt egy novellaszerûségem, de ha a szövegeket olvasod, a sztori kevéssé válik lényegessé, mivel a szövegeknek megvan a maguk külön világa, értelmezése, formaisága, ami talán sokkal fontosabb magánál az alapsztorinál. Persze többféle szinten is lehet értelmezni az albumot, de eredetileg egy srácról szól, aki valami jót próbált tenni a világgal, ami egy kataklizma-sorozatba, katasztrófák láncolatába torkollt, s kétségessé teszi a világ számára a túlélést. Ez a srác meg annak szenteli az élete hátralévõ részét, hogy visszafordítsa a folyamatokat, amiket elõidézett.
Mivel a te novelládról van szó, elárulnád, olvasható-e valahol, illetve más novelláidat megtalálja valahol az érdeklõdõ?
Sajnos jelenleg sehol sem hozzáférhetõek a novelláim, de többen jelezték már, hogy jó volna, ha legalább a Contagion alaptörténetét jelentõ novellát nyilvánosságra hoznám... Talán majd egy késõbbi EP-n rajta lesz valami multimédiás részbe ágyazva. Írok más sztorikat is, de nem igazán tudom, hogy mi lesz majd a jövõjük, tudod, úgy érzem nagyon gyakorlatlan író vagyok, semmiképpen sincs olyan önbizalmam íróként, mint zenészként, zeneszerzõként. Szeretném persze azt hinni, hogy egy napon az emberek majd elolvassák a novelláimat, de nincs kiadóval szerzõdésem, vagy ilyesmim.
De meg kell próbálnod, s én minden bizonnyal várni fogom, hogy olvashassam õket!
Rendben, majd igyekszem!
Ki tudsz emelni egy dalt az albumból, egy kedvencednek nevezhetõ számot, vagy volna valamelyikhez olyan hozzáfûznivalód, amivel a rajongók figyelmébe ajánlhatnád?
Hát, ahogy múlik az idõ, attól függõen, hogy aznap épp milyen kedvem van, melyik lábbal kelek, pont így változik a kedvenc dalom mibenléte is. Jelen pillanatban a "Skin Game" a kedvencem, talán mert nagyon kerek dal, egymagában is remekül megállja a helyét. Aztán eléggé el nem ítélhetõ módon másik nagy kedvencem a "Riding the Tide", ami azért ciki, mert van benne egy elég hosszú billentyû-szóló... Ezt eddig az Arena-ban sosem csináltam. Tudom, hogy ez nagyon önzõ dolog, de elnézõ vagyok magammal: egyszerûen élveztem azt a dalt megírni, felvenni s remélem, élvezni fogom az élõ elõadását is majd!
Minden tag nagyon képzett és tehetséges muzsikus, ám e tény, e tudás ellenére sem az egótoknak játszotok, hanem a csapatnak, a daloknak s a zenének önmagának. Hogyan tudtok ennyire tudatosan és tökéletesen együtt játszani, s közben a zene tiszteletét is szem elõtt tartani?
Szerintem ez egyszerûen csak azért van, mert nagyon élvezzük a végeredményt. Tudod a zenekar nem egyéniségek csoportja, hanem mindenkire szükség van a közös terhek, a felelõsség viselésében, talán emiatt is volt az évek során át annyi tagcserénk. De úgy hiszem nem tudott bennünket lefékezni, az Arena mindig is több volt, mint egyetlen személy akarata. Nem igazán hiszem, hogy szó szerint kellene gondolkodnunk ezen a kérdésen, hisz most is vannak erõs egyéniségek a zenekarban, erõs érvekkel, néha pedig erõs egyet nem értéssel, de pont ez teszi azzá a színes koktéllá az Arena zenéjét, amit talán még meginni is érdemes!
Én csak az egyetértésemet tudom kifejezni. Ami szerintem még védjegye a muzsikátoknak, az Rob Sowden hangja. Véleményem szerint nagyon sokat köszönhet az albumotok az õ hangjának, hidegrázós szépségû dallamainak, sokszínûségének. Tudnál róla mesélni kicsit?
Tudod, Rob nagyon régóta ismeri John Mitchellt, s amikor szükségünk volt új énekesre, John azt mondta: 'Itt ez a Rob, szerintem õ a mi lehetõségünk, nem kéne kihagyni". Rob egy teljesen másmilyen zenei környezetbõl érkezett hozzánk, a stílusát egy másik mûfajból hozta magával. Olyan "egyedül kiülök egy színpadra egy akusztikus gitárral, játszom s énekelek" típusú zenész volt, s még a mai napig is folytatja ezt a stílust, kocsmákban lép fel leginkább szinte nincs olyan éjjel, hogy ne találnád meg valamelyik zenés pub színpadán õt. Így hát rengeteg tapasztalata van az emberek szórakoztatásában zenészként, ám nem igazán van frontemberként. Szóval meg kellett tanulnia, hogy leteszi a gitárt s mikrofont vesz helyette a kezébe, ez igazi kihívás volt számára, s néha még most is bizonytalan önmagában, s épp ezért nagyon igyekszik is. Idõközben megtalálta a saját egyéni hangzását ebben a zenekarban, mivel amikor elõször hozzánk csatlakozott, úgy érezte, az elõdje, Paul stílusát kell utánoznia a lehetõ legjobban, szóval évekbe telt neki, mire önmaga mert lenni, s most mindannyian nagyon örülünk, hogy magára talált.
Tudod, én is nagyon örülök, hogy így énekel! De nem szeretnék elfeledkezni arról sem, hogy teljes megelégedéssel tölt el John Mitchell, Ian Salmon és Mick Pointer is, no meg természetesen te is!
Nos, úgy látom, akkor mindannyiunkkal meg vagy elégedve...Nagyon helyes !!!Haha!
Nekem tökéletes zenekarnak tûntök...
Köszönöm! Tudod, nagyon szeretnénk Magyarországra is elmenni koncertezni, próbálkozunk is, közel is jártunk már a szervezésben hozzá, szervezésben volt egy budapesti fellépésünk, csak sajnos ennek az egy koncertnek a kedvéért nem tudunk elutazni hozzátok, bármennyire is szeretnénk. De még próbálkozunk!
Azt láttam a weboldalatokon, hogy Szlovákiában van lekötött idõpontotok már április 15-re. Szóval nincs messze Nyitra annyira Budapesttõl, talán ha 200 Km lehet, szerintem nem lehetne nagy gond átugrani akkor már hozzánk is...
Tudod kértek is minket, hogy menjünk, s nem tudom miért, de nem jött össze a szervezés...De megígérem, hogy megpróbálok még egyszer beszélni velük, hátha sikerül mégis, hiszen annyira szeretnénk már elmenni hozzátok! Sosem jártunk Magyarországon, bár volt már szó róla korábban is, de nem tûnik túl egyszerûnek a dolog, azért én még reménykedem kicsit...
Nos, ha ti nem jöttök ide, én megyek ki Szlovákiába...
Ha ott leszel, remélem majd rám köszönsz!!!
Naná! Ugyanez volt tavaly õsszel a Thresholddal is, értük is elutaztam ám! Azt hiszem õk is remekül érezték ott magukat...
Igen, Karl Groom mesélte, hogy nagyon jó hangulatú koncertjük volt remek közönséggel. Pozitív érzésekkel várom már én is!
Remélem, akkor majd találkozunk!
Szerintem ez természetes, nem gondolod?
Azt viszont szintén a turnédátumaitok közt láttam, hogy Lengyelországban elég sok koncertetek lesz. Van erre valami különös okotok?
Tudod, nagyon szeretünk a lengyeleknél koncertezni, s ha már egyszer felajánlották a lehetõségeket, mi nagy örömmel megyünk több helyre is! Komoly rajongótáborunk van ott, klassz hely maga az ország, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy imádunk ott játszani. De ha mondjuk Magyarországon lenne leszervezve tíz bulink, oda is ugyanilyen szívesen mennénk, ha csak tehetnénk! A lengyel szervezõnk, a Metal Mind rendezte el nekünk ezeket a koncerteket, s lesz közben egy napunk egy tévéstúdióban is, ahol rögzíthetünk felvételeket egy DVD-hez. Na ezek után mondtunk volna nemet?
Hát, így már érthetõ teljesen! Szeretnék egy kis információt a borítótervezõtökrõl, David Wyatt-rõl is. Véleményem szerint nagyon ráérzett az album koncepciójának hangulatára. A képei sokkal modernebbé tették ezt a borítót, mint a korábbi albumaitok borítói voltak, s ez talán a fiatal rajongók ízlésének is jobban megfelel. Hogyan segítettétek õt ebben? Kapott felvételt, szövegeket?
Nagyjából egy éve vagyunk Daviddel kapcsolatban, eddig tartott neki, hogy teljesen megcsinálja a borítóterveket. Elõször elmeséltem neki a sztorit, küldtem neki a szövegekbõl egy vázlatot, s átbeszéltük, nekünk milyen elképzeléseink volnának. Nem tudtam ugyan pontosan megfogalmazni, hogy mit is szeretnénk, inkább azt, hogy mit nem, s õ valahogy egyre inkább ráérzett, folyamatosan küldte nekünk az egyre jobb skicceit, mi kritizáltunk, õ tökéletesített, mikor egyszer csak azt mondtuk: Na ez az! Aztán ettõl kezdve már teljesen tisztában volt mindennel, mintegy ösztönösen megtalálta a legjobb képi hangulatokat, tartalmakat.
Hallotta a zenét is?
Igen, küldtem neki a dalok demófelvételeibõl, amikhez aztán késõbb mentek a szövegek, a dalcímek is. Azt hiszem, õ volt a legjobban informált ember a zenekar körül! Haha!
Nos, akkor rátérek arra, ami miatt nagyon szerettem volna veled készíteni az interjút. Tudod, amikor figyeltem s olvastam a szövegeket, felfedeztem bennük pár részletet, ami bibliai témákra utal. Példaként csak a "men with feet of clay" (az emberek cserépbõl lévõ lába), ami elsõként szúrt szemet, Dániel próféta könyvének egy részére utal. Van valami konkrét köze a szövegeknek a Bibliához?
Rengeteg ilyen apróság van, ami felhasznál bibliai elemeket, sokkal több, mint azt képzelnéd. De ez nem azért van, mert én olyan eszeveszettül vallásos lennék, csak egyszerûen úgy hiszem, hogy a Biblia nagyon elgondolkoztató könyv, sok ihletet is ad, s nagyszerû is ha csak könyvként nézi az ember, akkor is. Tele van történelemmel, élettel, bölcsességgel, s mint általában az igazán nagyszerû könyvek, ez is nagyon hasznos tud lenni az ember számára. Könnyen lehet belõle olyan analógiákat kicsippenteni, amik a mai embereket megfogja, s sok ember fel is fogja ismerni ezeket az utalásokat. Igen, teljesen igazad van, valóban tele van bibliai dolgokkal a szövegem. De vannak benne más utalások is, holott valószínûleg a legtöbben s a leghamarabb a bibliai kapcsolatokat fedezik fel, ám más könyvek s még filmek is le vannak benne rejtve. Tudod, gyakran nyúlok filmbéli élményekhez is, ha dalszövegeket írok. Van benne még más "trükk" is, ha bizonyos részeknél a sorok elejérõl pár szó kezdetét összeolvasod, egy újabb értelmes szót kapsz. Egy ilyen példa a 'Bitter Harvest'ben van, ott az Ararát nevét találhatja meg a figyelmes kutató! Ez ugye Noé-ra utal, meg a szövegben magában még más is, szóval szerintem ez is izgalmasabbá teszi. Én nagyon élvezem ezeket a kis trükköket, amikor írom a szövegeket!
Tudod, én nagyon szeretem a szövegeidet, elgondolkodtatóak, s aki olvassa, nem csak a sztorin gondolkodik el, hanem a saját életén is a sztori szemszögébõl nézve. Szerintem ez is fontos egy dalban!
Örülök, hogy így látod! Egyébként nagyon személyes dolgok is benne vannak a Contagion szövegeiben, egy csomó dolog volt, amit egyszerûen ki kellett mondanom, s nem hiszem, hogy lett volna ennél jobb alkalom. Talán ezért is mondtam, hogy nem csak a sztori a lényeges, vannak annál távolabb mutató dolgok is benne.
Nos, lenne még egy zavarba ejtõ kérdésem... A lemez promóciós példányán 72 trackre volt szétszabdalva a 16 dal a kalózkodás elkerülése végett. Így van ez a kereskedelembe kerülõ példányokon is?
Nem, nem, véletlenül sem! Csupán azért határoztunk eme védelem mellett, mert nagyon hamar, még novemberben elkezdtük szétküldeni a promóciós anyagokat, s mivel még jó három hónap volt a megjelenésig, nem akartuk, hogy idõ elõtt felkerüljön az Internetre az album. Ezzel csak lelassítani akartuk az elkerülhetetlen folyamatot. Elmondhatom, hogy jó két hónapig nem is láttuk a neten az albumot, szóval bevált a dolog. Nagyjából 10 nappal a hivatalos megjelenés elõtt találkoztunk csupán a lemezzel a világhálón, szerintem ez elég jó eredmény. Tudod, az olyan kis kiadóknak, mint a mi Verglas-unk, nagyon fontos, hogy ne szedjenek ki túl sok pénzt a zsebünkbõl a megjelenés elõtt, hisz tudod, nekünk is pénzbe kerül a felvétel, a masterelés, a lemezek nyomása, a borítóterv, szóval mindez azért van, hogy az emberek egy szép és jó mûvet kapjanak, ezek miatt veszik meg, s nekünk ezek miatt kell vigyáznunk rá.
Zenész a barátom is, szóval tisztában vagyok vele, mit is jelent a kalózkodás. Mindenesetre köszönöm, hogy erre a kérdésre is feleltél!
Természetes, hisz ez egyike a legfontosabb kérdéseknek, tudod, szerintem az embereknek újra meg kell tanulniuk a felelõsségteljes viselkedést e téren is. Nem hiszem, hogy a srác, aki letölti a netrõl az albumunkat, fogná magát, betörné a lakásom ablakát, bemászna az éj leple alatt s elemelné ezt a CD-t a polcomról... Ha letölti, az semmiben sem különbözik a betöréstõl, szóval talán nem kellene ezt csinálnia, hisz ez is csak lopás.
Mondd, van idõd mostanában zenét hallgatni? Ha igen, miket hallgatsz?
Újra elkezdtem operákat hallgatni, egyre gyakrabban hallgatok klasszikus zenét is ismét, de nagyon szeretem a filmzenéket, mint például John Williams, vagy Ennio Moricone, Danny Elfman, de például Verdi Aida-ja is sokszor megfordul a lejátszómban mostanság. Tudod, az Aidát egyre jobbnak és fantasztikusabbnak halom, nagyon megragadó! De hallgatok rockzenét is természetesen, de nem túl sok progrockot, mert azt hiszem a jobb részek mellett nagyon sok vacak is van bennük. Ám a power metal-t nagyon szeretem, pl. a Freedom Call egyik kedvencem. De mondjuk fõzés közben meg a visszafogottabb zenéket szeretem, mint Frank Sinatra, vagy Bing Crosby, s az effélék.
Nos, akkor eléggé színesnek mondható az ízlésed! Hát, lenne még egy utolsó, aktuálisnak tûnõ kérdésem. Mit gondolsz a valószínûleg bekövetkezõ iraki háborúról s az ebben való angol részvételrõl?
Azt hiszem, vannak helyzetek, amikor elkerülhetetlen a háború, vannak olyan kirívó esetek, amikor nincs más út. Gyakran tûnhet a könnyebb megoldásnak az ilyen igazságszolgáltatás, de csakis akkor szabad ezt a lépést megtenni, ha megdönthetetlen bizonyítékok vannak a háború okaira. Tudod, valahol most olyan a helyzet, hogy meg kell kérdeznünk magunktól, miért is akarunk mi háborúzni? Azt meg kell mondjam, nem vagyok Szaddam Husszeinnek nagy barátja, szerintem már az elõzõ háború alkalmával el kellett volna õt távolítani, akkor ebben nagyot hibáztunk. Most eléggé kényelmetlenül érzem magamat, hisz senki sem bizonyítja, hogy "nézd, itt meg itt a bunkerekben elrejtve van kétszázezer atomfegyvere az öregnek, ezt azonnal el kell venni tõle, így hát menni kell háborúzni" Szerintem elég nehéz a helyzet, nagyon óvatosan kell viselkednünk, hogy nehogy átlépjünk egy olyan határvonalat, amin túl már a soha többé vissza nem fordítható dolgok vannak...
Nagyon köszönöm a válaszaidat, hogy idõt szakítottál rám, kérlek ne haragudj, ha ezzel megzavartam a mai munkádat!
Jajj, ne csináld már, én kérek még egyszer elnézést a késedelem miatt! És nagyon remélem, hogy találkozunk, ha nem jön össze a magyar koncert, akkor Nyitrán!
Ezt bátran megígérhetem neked! Minden jót, és kérlek a többieknek is add át üdvözletemet!
Rendben, s minden jót neked meg az olvasóidnak is! Szia!

Gyebnár Mónika

 
Hírek
Twister

Friss dal, klippel...

Bővebben...
 
Apey & The Pea

Betiltani nem tudták a kecskeméti koncertet, de nem lesz póló és lemez árusítás

Bővebben...
 
Cadaveres

Ma 3 órakor került bemutatásra a Cadaveres legfrisebb klipje a metal.hu webzinen.

Bővebben...
 
Echonald

KLIPPREMIER! VÁLTOZUNK - új dal a zenekartól

Bővebben...
 
Pennhurst

Diliházból az Arénába!

Bővebben...
 
Facebook
Archívum
Metal TOP100
Oldalunk tagja a

listának!
Klikkelj az ikonra, hogy lásd a lista állását!