Belépés
Keresés
Buliajánló



Megosztom a Facebookon Megosztom az Iwiwen Megosztom a Tumblren Megosztom a Google Readeren Megosztom a Google Buzzon
Elysian

A budapesti Elysian zenekar már nem egy demót készített, ám eddig még nem igen kerültek túlságosan elõtérbe. Talán majd most. A beszélgetés elolvasása után pedig bombázzátok õket e-maillel!

Elmondásod szerint még senki sem készített Veletek interjút, ami nagy hiba, ezért fel merem tenni a szokásos, és kissé unalmas kérdést, hogy beszélj a zenekarról, kikbõl áll, mióta léteztek, honnan vagytok?
Igazság szerint készült már velünk néhány interjú, de valóban, idáig nem vittük túlzásba a dolgot! Ha-ha! Voltunk a Pannon rádióban, ahol volt egy hosszabb bemutatkozásunk, és a Viva+ is „lencsevégre” kapott minket, amikor indult a tavalyi Kalapács-turné. Az ELYSIAN zenekar egyébként 1997 óta létezik, és ez, a most elkészült négy számos promo cédénk, sorrendben már az ötödik demónk! Tehát nem tegnap kezdtük, hanem tegnapelõtt! ? A felállásunk pedig a következõképpen fest: Tóth Attila - ének, Lukács Olivér -szólógitár, jómagam, Jambrik László -gitár, Tóth László -basszusgitár, és a legújabb játékos a csapatban: Varga Ferenc -dobok. Sajnos nemrég kénytelenek voltunk dobost váltani -Feri most fog debütálni a csapatban - de nagy szerencsénk van vele, hiszen a bõgõsünkkel már korábban is együtt zenélt, tehát összeszokott, atombiztos ritmusszekciót alkotnak. Tamás az elõzõ dobosunk nem tudott a sulija miatt rendesen fejlõdni, azt meg nem akartuk, hogy abba hagyja a tanulást. Baráti volt a búcsú. Most viszont mindenki a helyére került, és régóta nem éreztem már ennyire erõsnek a csapatot mint most! Nagyon bízom benne, hogy 2003 az ELYSIAN éve lesz! Egyébként mindegyikünknek ez az elsõ komoly csapata. Persze mindenki zenélgetett már korábban, de az erõk most az ELYSIAN égisze alatt egyesülnek!
Mindig is heavy metalt játszottatok?
Igen, mindig is ez a zene határozta meg az irányt, az életünket. Még sehol sem volt ez az úgynevezett heavy metal visszatérés, amikor otthon, már bõszen próbáltam leszedegetni a Running wild riffjeit! Ha-ha! Egyébként mindenki a csapatban hasonló szellemiségû!
Ami demo cd-t kézhez kaptam, az az Elrendeltetett címet kapta. Mit érdemes errõl az anyagról tudni, azon kivül, hogy összesen 8 dalt tartalmaz! (intro-outró). Hanyadik ez a sorban?
Az Elrendeltetett demónk pontosan a negyedik, stúdióban rögzített anyagunk. Az elsõ, 1998-ban készült Nincs köszönet! -címmel, majd ezt követte a Fekete angyalok. Ezután rögzítettünk még két új dalt, ami a tavaly elõtti Denevér-tehetségkutatóra, promóciós céllal készült, és ami - persze újra rögzítve - felkerült az Elrendeltetett-demóra is, tehát ez már a negyedik hangzó anyagunk. Maga a lemez az egyik személyes kedvencem, mert már érzõdik rajta az egység, a dinamika, és a lendület. Mindegyik dal kulcsfontosságú az ELYSIAN történetében, és szerencsére ez az- az anyag, amelyik az elõzõekhez képest, már komolyabb publicitást kapott. Lehetett hallani a rádióban, és a Kalapács zenekar vendégeként is bemutathattuk a vidéki nagyvárosokban. A címe is közérthetõ és lényegre törõ, átfogja az egész mûfajhoz való viszonyunkat. Volt is egy ilyen szlogenünk, hogy: „Elindultunk az úton, tudtuk, hogy NINCS KÖSZÖNET!, megátkoztak FEKETE ANGYALOK, de a sorsunk ELRENDELTETETT!” Azt hiszem, hogy ezzel el is mondtam mindent! A dalok is olyan sorrendben kerültek fel, hogy meglegyen az anyag dramaturgiája, koncepciója, függetlenül attól, hogy mindegyik nóta önálló. Vannak slágeresebb témák, mint pl. Sok ezer év, és olyan aprítások is, mint a Törj ki a mélybõl!, vagy a címadó Elrendeltetett. Magyarul szerettünk volna egy változatos, dallamcentrikus, riffközpontú, de ugyanakkor ízig-vérig heavy metal lemezt csinálni, és azt hiszem, hogy ez sikerült is! Mai füllel persze már változtatnánk egy-két dolgon, fõleg a dobokon, meg azon a borzalmas zenekari logon a borítón, de ez utóbbi nem rajtunk múlott! :-)
Ez az anyag került valamilyen terjesztésre? S ha igen, hogy fogyott?
Igazából nem volt terjesztése, de így is elment belõle egy csomó a Kalapács turné állomásain. Meg egy rakás lemezt szét is osztogattunk ide-oda, újságoknak, vidéki rádióknak stb. Nem is nagyon volt idõnk különösképp az anyaggal kilincselni, mert mindig volt valami aktuális koncert, ahova vittünk magunkkal lemezeket, most meg már nem erõltetjük, mert megcsináltunk egy újabb promo-cd-t a törökbálinti P-stúdióban, Küronya Miklós vezényletével, ami négy dalt tartalmaz. Kettõ a Fekete angyalokról, kettõ pedig az Elrendeltetettrõl lett újra felvéve, immár harapósabb hangzással, Havancsák Gyula pedig csinált hozzá egy fasza borítót! Ez a promo anyag is az Elrendeltetett címet kapta az egyszerûség kedvéért, mert ezt a dalt is újra vettük, így gyakorlatilag ez az Elrendeltetett-demóhoz tartozik, csak ez ilyen promo változat vagy mi! Egyébként ha elkészül egy esetleges komplett nagylemez, valószínû az is az Elrendeltetett címet fogja kapni. Sõt, innentõl kezdve mindegyik lemezünknek ez lesz a címe! Elrendeltetett I.; Elrendeltetett II.; Elrendeltetett III.stb... Persze csak viccelek!
Ha emlékezetem nem csal, elvileg már láttalak Titeket élõben egy tehetségkutatón, mégpedig a Denevéren. Voltatok máshol is? Egyáltalán mik a tapasztalaitok az ilyen rendezvényekrõl:? Negatív és pozitív élmények!
Igen, valóban voltunk egyszer a Denevér-tehetségkutatón közel két éve, amire rögzítettünk is két dalt, mert valami aktuális, friss anyagot akartunk leadni. Nagyon jól éreztük magunkat, igazából semmi rosszat nem tudok mondani. Sok tapasztalatot szereztünk, és végre, ott tisztességes körülmények között zúztunk. Fasza volt a hangzás, fények, minden. Szerettünk volna persze többet játszani, de abban az évben nagyon sok zenekar jelentkezett, ezért csak két nótát nyomtunk. Talán azért nem volt különösebb eredményünk, mert az a felállás még nagyon friss volt akkor, nem voltunk igazán összecsiszolódva. Persze ez mára már hál’istennek megváltozott! Nem mentünk utána már ilyen rendezvényre, mert nem tartottuk ezt igazán fontosnak, helyette hétvégenként inkább játszottunk valahol.
Elmondhatjuk, hogy színtiszta heavy metalt játszotok. Otthon is ezt a fajta zenét szeretitek hallgatni? Tényleg, kik tartoznak a kedveneitek közé?
Igen, gyakorlatilag nálam csak heavy metal forog otthon. Ahogy Nuno Bettencourt mondta egyszer az Extreme-bõl: ezt lélegzem be és ezt szarom ki! Ha-ha!Ritka az, amikor valami egész más szól nálam. Az örökös kedvencem a Running wild, de ez az új vonal is hasít nálam, pl. Rhapsody, HammerFall stb. Nagyon bejön még Halford mester jelenkori önmaga, és a Metallica korábbi cuccai. Olivér hatalmas Malmsteen fan, de szereti még az Ozzys dolgokat, meg ezeket a szólócentrikus muzsikákat is. Attila is alapvetõen a klasszikus vonulat mellett tört lándzsát, de talán õ hallgatja a legváltozatosabb zenéket közülünk, ami szerintem nagyon jót tesz a kreativitásának, énektémáinak. A ritmusszekciónk -Laci és Feri- pedig a trash vonulat képviselõi. Metallica, Megadeth, meg persze még sok minden más.
A dalszövegekrõl mit lehet elmondani?
A szövegekrõl talán a legtöbbet az Attila tudnak mesélni, de témái éppúgy visszakanyarodnak a múltba, mint ahogy közérthetõen szólnak a máról. Változatosak, és akár többféleképpen is értelmezhetõk.
Most lenne egy kényes kérdésem: a Wisdom zenekar honlapján volt egy kis affér a két zenekar közt, ha jól értelmeztem. Tudnál errõl valamit mondani?
A Fémszilveszteri szervezéssel volt valami probléma, amit õk úgy reagáltak le, hogy hülyeségeket írtak le velünk kapcsolatban. Mikor megtudtuk, csak röhögtünk ezen a baromságon, és végül én jegyeztem be azt a néhány sort, diplomatikusan, a zenekar nevében. Kár is errõl beszélni!! A lényeg az, hogy a koncertjeinkkel kapcsolatos ügyeket nem mi intézzük, valószínû valami csúszás lehetett a szervezõk között, mert már kint voltak a plakátok, amikor még mindig nem volt biztos, hogy játszunk-e aznap, vagy nem. December 30-án még javában stúdióztunk Törökbálinton, este meg jött a telefon, hogy másnap délben jelenésünk van a Pecsában! Ezért is voltunk olyan enerváltak. Szóval ennyi a sztori!
Sok zenekarnak az elõre lépéshez többek közt a promótálás tesz be. Ti mit tesztek azért, hogy minél ismertebbek legyetek? Honlap, demo terjsztés....
A kérdés jogos, talán úgy tûnhet, hogy nem kapkodjuk el a dolgokat, de a mi esetünkben ez egy kicsit összetettebb dolog. Nagyon sok elképzelésünket szeretnénk megvalósítani, de ez nem megy egyszerre. Már formálódik a honlapunk, bízom benne, hogy hamarosan kész átjáróház lesz az érdeklõdõk körében!? Ugyanakkor egy videoklipp terve is már régen lóg a levegõben, de úgy tervezzük, hogy ha csinálunk, akkor az tényleg igényes és fasza legyen! Nem akarunk semmit összedágványolni! Valószínûleg, ha az idén komolyabban beindulnak a dolgaink, akkor a terjesztése anyagainknak is megoldódik. Már most van összesen, több mint két nagylemeznyi muzsikánk, úgyhogy lesz mibõl válogatni! Hozzá kell tegyem, hogy sajnos jelenleg a zenélés mellett az egyéb, kötelezõszerû elfoglaltságok is lassítják a dolgainkat.
Koncertezéssel hogy álltok? Úgy tudom játszotatok Kalapácsékkal is...
Igen, mint említettem valóban játszottunk velük, jó néhány vidéki nagyvárosban bemutatkozhattunk elõttük. A záró „akkordja” ennek a turnénak pedig a Wigwamban lett volna, de ott mégsem léptünk fel. Mielõtt errõl a dologról is hülyeségek jelennének meg valahol, szeretném leszögezni, hogy nem vagyunk arcoskodó, beképzelt rocksztárok, de az történt, hogy a koncert kezdés elõtt negyed órával, lepakoltunk a színpadról és elhúztunk a picsába! Ha-ha! Nem tudom, és lehet, hogy nem is akarom tudni kinek a hibájából, de valami hihetetlen trágya hangzás lett volna az osztályrészünk ezen az estén. Már a beállásnál érzõdött, hogy itt valami gáz lesz, csak néztünk ki a fejünkbõl, hogy ez most mi? Nevetségesen szánalmas módon szóltunk volna azon az estén, és mi tiszteljük annyira a közönséget, hogy ilyen körülmények között, inkább nem erõltetjük a dolgokat. A Wigwam részérõl, a maximális beleszarás és közöny volt a hozzáállás, a Kalapácsék pedig gyárilag nem foglalkoztak ezzel a dologgal, ezért döntöttünk úgy, hogy akkor viszlát!Nem vagyunk senkire és semmire rászorulva, hülyét meg nem engedünk csinálni magunkból! Egyébként semmi bajunk nincs a Kalapácsékkal és remélem, játszunk majd még közösen, hiszen sok jó arc van náluk. A Józsinál például még mindig ott van a Halford cédém! ? Ezt leszámítva, viszont nagyon jól érzetük magunkat, tényleg nagy élmény volt elõttük rombolni. Az év végéig szinte folyamatosan játszottunk, pl. Metálkarácsony, Fémszilveszter, de volt, ahova az év végi stúdiózásunk miatt nem tudtunk elmenni, ilyen volt a dec.30-i Akela buli. Idén is lesznek természetesen koncertek, hiszen szeretnénk minél többet játszani, de ez, mint említettem, jelenleg már nem rajtunk múlik.
Internetõl mi a véleményetek?
Az Internet egy kurva jó dolog, személy szerint én mostanában kattantam rá! Mindent megtalálsz, csak néhány gombnyomás az egész! Ráadásul, az ilyen jellegû zenekaroknál, mint amilyen mi is vagyunk, elengedhetetlen, hiszen, sajnos ezek a csapatok sohasem voltak agyon reklámozva, de a honlapjuk révén sok érdekes információt be lehet gyûjteni, zenékbe lehet belehallgatni, letölteni, stb. Ezért is idegesít, hogy a mi honlapunk még nem készült el, de remélem, nemsokára meglesz!
Mivel foglalkoztok a magánéletben?
A szokásos történet: suli és meló! Azt hiszem, nem árultam el nagy titkot. Ha a zenekarral 100%-osan tudnánk foglalkozni, sokkal gyorsabban pöröghetnének a dolgaink, de jelenleg még ez van. Én személy szerint most nem dolgozom, igyekszem minél többet a zenekar ügyével foglalkozni, de az Olivér például Szolnokra jár Fõiskolára, és csak a hét vége felé kerül elõ. Mivel náluk próbálunk most, ezért ez is sok mindent meghatároz. A többiek is melózgatnak ezt-azt, mikor mit! Emellett én még otthon írogatok novellákat, elbeszéléseket, szeretem ezeket a humán dolgokat. Kondizunk is, igyekszünk valami emberi külsõt varázsolni magunkra!
Mi a véleményetek a hazai bandákról?
-Hát megmondom õszintén, nem tudnék egy olyan hazai csapatot sem mondani, akiktõl mostanában hátast dobtam volna! Lehet persze, hogy bennem, bennünk van a hiba, de én nem ismerek jelenleg igazán kiemelkedõ hazai csapatot, még talán az élvonalban sem! Mondjuk az új Moby Dicket nagyon várom, de a többi csak erõlködés! Persze senkire sem akarok rosszat mondani, hiszen nekünk is még hosszú utat kell megtennünk, de akkor is ez az én személyes véleményem! Szerintem nem is a csapatok tehetnek errõl, hanem ez az egész mindenség, ami ma Magyarországon van, ahogy a média is viszonyul ehhez a mûfajhoz. Szánalmasan mély szakadék tátong a hazai és a külföldi produkciók között, szinte fényévekre vagyunk még mindig a nyugati színvonaltól, pedig tehetséges srácok nálunk is vannak. A magyar keresethez képest nevetségesen drágák a jobb hangszerek, stúdiók, és mivel mindenkinek dolgoznia kell, -mivel ebbõl sajnos nem lehet megélni- a gyakorlásra, a próbákra is kevesebb idõ jut, tehát a csapatok is felkészületlenebbek, fáradtabbak. Én például tavaly még 12 órában dolgoztam, este 7-tõl reggel 7-ig, két éven keresztül. Úgy mentem próbára, hogy nem, vagy csak néhány órát tudtam aludni, de így is igyekezni kellett, mert este 7-re már mehettem vissza dolgozni. Elõfordult egyszer, hogy próba közben, az egyik szám alatt belebóbiskoltam a nótába, a többiek meg röhögtek! És az a szomorú, hogy ez nem vicc, hanem megtörtént, de gondolom nem én vagyok az egyetlen ilyen. Szóval nagyon nehéz szerintem ma Magyarországon úgy talpon maradni ebben a mûfajban, hogy színvonalas, igényes produkciót tudjon az adott csapat nyújtani, és ne váljon erõltetett szarakodássá, önmaga paródiájává! Nézd csak meg például a hazai videoklippeket! No comment! Persze vannak azért kivételek, de azok többnyire nem is ebben a mûfajban mozognak. Most, a legutolsó koncertélményem a HammerFall buli volt a Pecsában január 26-án. Valami hihetetlen profin volt megszervezve és levezényelve a koncert. Technika, piró, fények , föl-le mozgatható dob-emelvény. Hol havazott a színpad, hol szikrákat szórt, és svéd fegyelemmel dübörgött ez a metál gépezet! Hát valahogy így kellene ezt csinálni, de sajnos pénz nélkül ez kibaszott nehéz! Én nagyon bízom benne, hogy egyszer ez nálunk is változni fog, de most elég a siránkozásból! ?
Egyik kolleganõm, Gyebnár Mónika, olyan zenekarokat keres, amik valami égitest nevét kapták, de lehet számcím is. Tudsz ilyet?:)))

Õszintén szólva nem jut eszembe ilyen, de azt javaslom a kolléganõdnek, hogy hajtogasson szét egy Gamma Ray-borítót, ott biztosan fellel ezzel kapcsolatban valamit! Ha nincs, akkor a Manowar is megteszi! ?
Tudod e mi az a Repatarurgyán?:)))

Nem, de ígérem, hogy utána fogok nézni, és elmeditálok rajta!
Mit mondanál még el?

Nagyon sok mindent mondhatnék, írhatnék még, például azt, hogy a nagyravágyó ember kifogja az aranyhalat, aki arra kéri, dobja vissza és cserében teljesíti három kívánságát. Az ember kap is az alkalmon, és egybõl mondja: Szeretném, ha nagyon gazdag lehetnék és legyen mondjuk …tízmillió-nyolcszázezer-hatszázhúsz forintom! Nem! Inkább legyen húszmillió-hatszázezrem! Nem, mégse! Inkább legyen kerek szám! Ó ó ó, … Orony hol, no csonold mór! ?Ez volt a poén helye, de ideje most már mást is szóhoz jutni! Addig is, amíg nem lép életbe a honlapunk, itt a freemail címem, ígérem, hogy mindenkinek írok majd, aki érdeklõdik felõlünk, feltéve ha majd nekem is lesz saját számítógépem! ? Remélem hamarosan találkozunk!

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Rob

 
Hírek
Twister

Friss dal, klippel...

Bővebben...
 
Apey & The Pea

Betiltani nem tudták a kecskeméti koncertet, de nem lesz póló és lemez árusítás

Bővebben...
 
Cadaveres

Ma 3 órakor került bemutatásra a Cadaveres legfrisebb klipje a metal.hu webzinen.

Bővebben...
 
Echonald

KLIPPREMIER! VÁLTOZUNK - új dal a zenekartól

Bővebben...
 
Pennhurst

Diliházból az Arénába!

Bővebben...
 
Facebook
Archívum
Metal TOP100
Oldalunk tagja a

listának!
Klikkelj az ikonra, hogy lásd a lista állását!