EXIT
Már nem is tudom, mit írjak... A 9. számunkban
megjelent egy Exit demokritika, melynek végén szerepelt, hogy a csapat tudomásunk
szerint feloszlott. Aztán kiderült, hogy mégsem. A 10. számban le is írtuk a
helyreigazítást. Aztán mikor szeptemberben a szolnoki Iron Maidnem koncertje
elõtt említettem Bevíz Miskának (aki a feldolgozásokat nyomó csapatban is játszik),
hogy szeretnék egy Exit interjút csinálni vele, közölte, hogy a banda tetszhalál
állapotban van. Miskát mindenesetre kifaggattam néhány dologról. Még mielõtt
az elsõ kérdésemet feltettem volna, már mondta is:
Többször abba akartam hagyni a gitározást, de nem ment. Szeretek gitározni!
Tudod, olyan ez, mint a foci. Hiába gürcölök egyedül, ha a többi társ nem segít,
nem érdekli õket, akkor nem megy. Bár ha a fociban jó vagy egy nagyon rossz
csapatban, még hívhatnak külföldre. Na, az más... Jó az Kecskeméten, hogy lehívnak,
és itt is ismernek az emberek, De hogy honnan? Na, kérdezz!
Mikor kezdtél el a zenével foglalkozni?
Már egészen kis koromban érdekelt a zene. Apám otthon egyfolytában hallgatta
az akkor menõ csapatokat, mint mondjuk az Apostol. Na, ezt nagyon utáltam! Igazából
a jó kis rock and roll zenék tetszettek, mint mondjuk Bill Haley, vagy pl. a
Hungáriát is szerettem. Hetedikes koromban osztálykiránduláson hallottam elõször
az AC/DC-t, és rögtön mondtam, hogy ez igen, ez az én zeném! A keményebb csapatok
közül elõször a Black Sabbath volt, amit megszerettem, aztán jött a Maiden,
egészen addig, míg Adrian Smith ki nem vált.
Gitározni mikor kezdtél?
9 évesen, szülõi kényszerre. Mit mondjak, nagyon utáltam! Amikor viszont megismertem
az AC/DC-t, rögtön tudtam, hogy ezt nekem el kell játszanom! Azóta szeretek
gitározni.
Elsõ zenekar?
Egy Eclipse nevû csapatban játszottam, aminek többek között Töfi (Cserfalvi
Zoltán) is tagja volt. De ez az Eclipse nem az, amit mostanában ismernek. Ez
még 1988-ban volt.
Térjünk át az Exitre. Az elsõ felállás úgy tûnt, hogy mûködõképes, kijött
egy lemez is, Együtt a szeméttel címen. Miért állt le akkor a csapat?
Nem volt igazán összetartás, Tombor (Tombor Zoltán énekes) elment bonvivánnak,
a többiek pedig akkoriban olyanok voltak, hogy nem lehetett velük együtt megmaradni...
Mondjuk ez azóta változott, de akkor így volt.
A feloszlás után a Horsefuckers-ben zenéltél. Ez a csapat hogyan jött létre?
Az egész az Exiten belüli hangszercserés ökörködésnek indult, aztán Rácz ’Zac’ Attila kitalálta, hogy csináljuk meg élesben. Itt ugye fõként a feldolgozásokon
volt a hangsúly.
No, azért született néhány saját szerzemény is, amely aztán az újjáalakult
Exit elsõ demójának, a Család szégyenének is a gerincét adta. Honnan eredt az
újjáalakulás gondolata?
Retek találta ki, hogy csináljuk meg újból. Én elõször elleneztem a dolgot,
idegenkedtem tõle, de aztán beadtam a derekam, és úgy látszik, bejött.
Ha jól tudom, két demó is készült, az elõbb említett Család szégyene, valamint
a YAYOL címû. Arra még mindig nem sikerült rájönnöm, hogy mit is jelent ez a
YAYOL...
Na, az egész onnan indult, hogy volt egy idõszak, amikor böfögés közben mindenki
próbált valami szót kimondani. A YAYOL-t Borbás (Borbás Péter dobos) mondta
ki egy ilyen büfike közben. Egyébként õ valami ye-yének szánta, de így jött
össze... Amúgy hallgattunk egyszer egy Judas Priest koncertfelvételt, és Halford
pont ugyan így mondta ezt a ye-yét, hogy YAYOL. Pedig õ nem is böfögött közben!
Sajnos ezen a ponton a beszélgetés félbeszakadt, pedig szerettem volna még
egy-két dolgot kérdezni, pl. hogy most éppen miért szünetel az Exit. Sebaj,
majd legközelebb... Bár remélem, akkor már arról beszélhetünk, hogy harmadszor
is életre kelt a csapat...
Ákos
| 
