rockgyemantok.hu

FROM THE ABYSS

A From The Abyss fanzine immár a harmadik számát jelentette meg. A készítõk nem titkoltan lelkesedésbõl csinálják, (lehet ezt másképp?)... azaz pardon, mégsem... Hiszen õk már ebbõl vásárolták rózsadombi villájukat... öööö, izé, inkább olvassuk a két szerkesztõ, Miki és Viktor válaszait...
Még nem láttam a 3. számotokat, de ahogy az elsõ kettõt megismertem, gondolom most is lesz pozitív változás. Szerinted mennyiben lett más, vagyis jobb?
Viktor: A pozitív változás annyi, hogy jóval nagyobb a terjedelme, sokkal jobb a helykihasználás, több zenekarral készítettünk interjút. Viszont ezúttal nem nyomdai a kivitelezés, ahogy a 2. számnál volt, hanem az elsõhöz hasonlóan fénymásolással lett sokszorosítva. De mivel számunkra a tartalom az elsõdleges, szerintem pozitív irányba mozdultunk el összességében.
Miklós: Sokkal több lemezkritika szerepel benne és megpróbáltunk minél részletesebben kielemezni egy-egy lemezt. Bár ez nem mindig sikerült, haha!
Hogy jutott eszetekbe, hogy fanzine-t csináljatok, amikor ez eleve egy veszteséges dolog?
M: Akár hiszed, akár nem, már mindketten limuzinnal járunk és a Rózsadombon vásároltunk magunknak villát.
V:. Csak mert kés nem volt... Szóval egy pécsi Krabathor bulin merült fel a fanzine-készítés ötlete. Mindig is szimpatikusak voltak számunkra a fanzine-ek, és mindhármunkban felmerült, hogy össze kéne hozni egyet.
M: Mindannyian nagyon régóta hallgatunk metal zenét, és úgy gondoltuk, hogy szívesen csinálnánk egy ilyen lapot. Ráadásul a magyar metal mezõny nem nagyon kerül reflektorfénybe annak ellenére, hogy rengeteg király banda van.
Hányan készítitek az újságot?
V: Kezdetben hárman készítettük, egy pécsi Bolt Thrower-fanatikus cimboránkkal, Mayer Zsoltival. A tartalmi rész volt a mienk, õ pedig a kivitelezésben játszott nagy szerepet. Tõle származnak a jó kis háttérképek az elsõ számnál. De mivel nem jelent meg közben új Bolt Thrower korong, magába fordult és kiszállt. Na jó, ez persze nem komoly, de késõbb már nem tudott idõt szakítani a lapra. Bár most még néha írogat bele, és késõbb ki tudja, mi lesz. Sokat köszönhetünk neki.
M: A második számot ketten dobtuk össze. A tartalmat kb. fele-fele arányban csináltuk, a szerkesztés pedig a kollégiumban a szobatársam segítségével történt. A 3. szám pedig szintén kettõnk munkája, a formai munkálatokat Viktor végezte.
V: Most viszont - már ami a tartalmat illeti - úgy fest, kiegészülünk ismét trióra. Egy villányi metal fanatikus barátunk, Molnár Attila is részt fog vállalni a következõ szám összehozásában. Reméljük, ez így is marad majd a késõbbiekben is.
Hány darabot sikerül eladni belõle?
M: Rengeteget! Mint említettük már rendkívül sok pénzt kerestünk vele. HaHa! Komolyra fordítva a szót, azaz igazság, hogy nekünk is rá kellett döbbennünk arra, amit már elõtte is sejtettünk, vagyis, hogy nagyon gyér az érdeklõdés az underground metal zenék iránt Magyarországon. Vannak bíztató jelek, de ebbõl tényleg nem lehet meggazdagodni, jó lenne, ha egyszer végre kijönnénk nullára.
V: De emiatt nem adjuk fel, maximum a nyomdai kivitelezésrõl mondunk le. Nagy öröm számunkra, hogy támogathatjuk a kedvenc zenekarainkat. Itt nincs semmi manipuláció, marketingfogás, csak azok kerülnek be hozzánk tényleg, akiknek a zenéjével szimpatizálunk. Legalábbis az interjúk közé mindenképpen. Mindig kíváncsian hallgatunk bele egy-egy újabb kazettába és nagyon élvezzük az újságkészítést.
Hogy oldjátok meg a sokszorosítást?
V: Hihetetlenül könnyen. Csak ránézek a "master" példányra és máris osztódni kezd.
M: Nekem az elsõ Fester fanzine az ideálom. Szeretném, ha egyszer eljutnánk arra a szintre, hehe!
V: Amúgy tényleg nagyon szerettük a Festert, különösen a jó kis szövegfordítások miatt szoktuk fellapozni.
M: Akkoriban senkit sem érdekelt, hogy hogy néz ki egy fanzine, mégis sokan vették. Most viszont egy csomóan azzal jönnek, hogy nyomda kell meg színes oldalak. Hát szerintünk meg nem a forma a lényeg, hanem a tartalom. Egyébként a fénymásolás ellenére elég jó lett a 3. szám minõsége.
Figyelitek-e a hazai fanzine-eket? Szerintetek melyek azok, amik mindenképpen említésre érdemesek?
V: Rengeteg óriási fanzine volt, van és remélhetõleg lesz is még. Nagyon tetszett pl. a Wackond, sütött belõlük a zene iránti fanatizmus. Kár, hogy megszûnt. Aztán tetszik újabban az Aegis Fanzine, a Nightwalk 'zine, a Shock! (na jó, ez utóbbi nem is fanzine). De én tulajdonképpen az összes ilyen lapot szívesen olvasom. Általában nem mi vagyunk azok, akik különféle szempontok alapján ízekre szedünk és lepontozunk egy-egy fanzine-t. Mi már a puszta létezésüknek örülünk, mivel tudjuk, hogy szívbõl csinálják. Legalábbis nem hinném, hogy pl. anyagi szempontok miatt vágna bele valaki a 'zine-készítésbe.
M: Én általában a Viktor fanzine-jeit szoktam olvasgatni, de azért nekem is van néhány. Szerintem Magyarországon a legjobb jelenleg a magazinná átváltozott Twilight, de ez fõleg az egyéni zenei érdeklõdéstõl függ. Egyébként osztom azt a véleményt, hogy a Wackond nagyon király volt. Persze szeretem olvasgatni a !Toxik! és a Total Addiction fanzine-eket, meg persze mindent, ami a kezembe kerül. Ja, és nem szabad kihagyni a Lamentation-t sem!
V: És persze még nagyon sok figyelemreméltó "szaklap" van ezeken kívül is. Pl. a Vol. 10, az Abysmal Darkness, a CasketGarden, a Mare Tenebrarum, az Atheist és még sorolhatnám. Nagyon jók a webzinek is, pl. a Stygian Shadows, a Ragyogás, a heavymetal.hu, a Zenefórum és persze a Rock Gyémántok. Ezúton is kívánunk további sok sikert és gratulálunk a 13 számotokhoz, nagyon király a lap!
Hogy állnak hozzátok a zenekarok? Vannak negatív élményeitek ezzel kapcsolatban?
M: Nekem személy szerint nincsenek negatív tapasztalataim. Általában minden zenekar szívesen áll a rendelkezésünkre. Akiknek én eddig írtam vagy személyesen megkerestem, 95%-ban válaszoltak. Szerintem, ha egy zenekar komolyan gondolja a zenélést, akkor minden létezõ fórumon ott kell, hogy legyen. A fanzinek fontosak lehetnek a zenekaroknak is, hiszen itthon csak a Metal Hammer H. képviseli ezt a vonalat igazából, de hát nekik üzleti szempontjaik is vannak, és nem tudnak minden amatõr, illetve profi, de nagyon réteg zenét játszó bandával foglalkozni (lásd C.D.T. interjú FTA.3. szám). Ezt tudomásul kéne vennie minden kezdõ zenekarnak. Egyébként mint mondtuk már, rengeteg jó zenekar van itt és megérdemlik a figyelmet.
V: Szóval nincsenek negatív tapasztalataink. Ha esetleg egy-egy zenekar nem ír vissza, akkor nem arra gondolunk elõször, hogy szándékosan nem reagáltak, hanem inkább arra, hogy nem volt idejük válaszolni, és késõbb még meg kell próbálni. Nem azért csináltunk fanzine-t, hogy holmi negatívumokat felnagyítsunk. Az egésznek a barátságon, a zene szeretetén kell alapulnia.
Miképp oldjátok meg a terjesztést?
V: A 'zine kapható a nagyobb városok metal üzleteiben, így Pécsen, Gyõrben, Szekszárdon, Szegeden, Székesfehérváron, Egerben, Tatabányán, Nagykanizsán, Debrecenben, és persze Budapesten a CD Pincében, az Elektromos Krokodilban és a Hammerben is. És persze meg lehet rendelni nálunk is.
M: Szerintünk ma úgy lehet a legjobban érvényesülni, ha ott vagyunk minden boltban, mert a postai rendelgetés kezd kimenni a divatból.
Gondolom a sok zenekar közül vannak kedvenceitek. Kik azok?
M: Kezdjük az alapokkal: Sepultura (örök kedvencem), Carcass (elsõ két album), Napalm Death, Slayer, Kreator, Sodom, Mercyful Fate, Helloween, aztán Stratovarius, Nevermore, Cannibal Corpse, Morbid Angel, Mayhem, Carpathian Forest, Darkthrone, Dissection stb... A magyarok közül Cross Borns, Demonlord, Stainless Steel, Remorse (õk a legjobbak), Testimony, Blizzard (õk a legsúlyosabbak), Dark Clouds, Neck Sprain, Malediction, Gutted, Without Face (a szerk. kedvencei), EvenSong (a másik kedvenc), The Stone, Warpath stb... (még kb. 1000 van). Legnagyobb régi kedvencem az Extreme Deformity. És ne felejtsük ki a két legkirályabb bandát: AKELA és a FÛRGERÓKALÁBAK!!!
V: Ami a külföldi bandákat illeti, az utóbbi év 3 legjobb lemezét nevezném meg: Peccatum: Amor Fati, King Diamond: House Of God valamint Orphanage: Inside. A magyarok közül a Miki által felsoroltakat én is nagyon szeretem. De nagy kedvencem a Gire (számomra a legígéretesebb magyar csapat), Nebron, Nemesis, Mood, Christian Epidemic, Land Of Charon, The Art Of Dethronement, Cavum, Black-Out, Thy Catafalque, Sear Bliss, Eclipse, Aebsence, Dying Wish, Darklight, Symmetry, Ideas, Hetumoger (ex-Kaltes), Vale Of Tears és még vagy 666 banda. Régi nagy kedvenc pl. a The Bedlam és az Unfit Ass. demói, a Slogan, az Intense Agonizing: Beginning of the end lemeze és a Parasite Crowd.
Mivel foglalkoztok a magánéletben? Ebbõl ugyanis nem hiszem, hogy meg tudtok élni?
M: Én az ELTE-re járok történelem szakra és harmadéves vagyok. Az egyetem, a barátnõm és az újság leköti nagyjából az összes idõmet.
V: Én meg a pécsi közgázon vagyok negyedéven. "Érzem, hogy nincs sok hátra, lakatot tesznek a számra"! Haha!
M: Azt hiszem ehhez nem kell több kommentár! Haha!
Mi a véleményetek Beavis és Buttheadrõl? Mi ugyanis imádjuk õket!
M: Én kb 5 éve láttam utoljára, mert se a koleszban, se otthon (Komlón) nincs Mtv. Néha láttam magyar felirattal. Az az igazság, hogy az elõbb említett okok miatt nem mondhatok véleményt.
V: Én is régebben láttam fõleg, amikor a Headbanger's Ball elõtt volt mindig. De tudom, most megy magyarul is valahol. Alapjában véve jól el lehet rajta szórakozni, szóval jópofa meg minden. Ugyanakkor én valamennyire ezt is ehhez a káromkodós, mûanyag világhoz sorolom, amit pl. Ganxsta Zolee vagy a South Park képvisel.
Szeretitek a sört?
M: Én már láttam egyet!
V: Kezd egyre komolyabb irányba terelõdni ez a beszélgetés!
M: Nem kell itt komolykodni, valld be az igazat!
V: Na jó: lételemünk a sör. Ami másnak a levegõ, az nekünk a sör.
M: Gyere le Csörge-tóra vagy Szigetre és megtudod, HaHa!
Tudsz-e valami kulisszatitkot mesélni az interjúk lezajlása közbeni eseményekrõl?
M: A Cross Borns interjú elég "bádi" volt Tatabányán tavaly elõtt, mert koncert után hajnali fél háromkor egyikünk sem volt igazán képben, ráadásul vagy 10 idegen ember ült bent az öltözõben, akik persze azóta nem idegenek. Azt se tudtuk, mirõl beszélünk.
V: És ezzel még el is dicsekszünk!
Mit mondanátok még el?
V: Köszönjük az interjúlehetõséget! Remélem a Rock Gyémántok honlap az eddigiekhez hasonlóan magas színvonalú lesz és továbbra is otthont ad majd az arra érdemes magyar bandáknak.
M: A From The Abyss nem azért jött létre, hogy másokat kritizáljon, mi mindenkiben a pozitív dolgokat szeretnénk megtalálni. Nem vagyunk hívei a széthúzásnak és jó lenne, ha mindenki észrevenné, hogy ugyanazért a célért dolgozunk.
V: Ja, és Rob, remélem, ezt a sörös kérdést egyszer személyesen is "megvitathatjuk"! Addig is minden jót, sok sikert és még több király zenét!

Rob