JERRYBO
A
zalaegerszegi Jerrybóval másodszor ültem le interjút készíteni (most Maczák
Peti-ének, Makra 'Picúr' Endre-dob, Lukács 'Luki' András-bõgõ és Zsoldos 'Joe'
Zsolt-gitár képviselte a zenekart), és annak ellenére, hogy már sok mindent
megtudhatott róluk, aki olvasta a velük készült elõzõ interjúmat, a mostani
beszélgetés sokkal mélyebbre sikerült, mint arra számítottam. Ez persze azon
múlt, hogy nagyon lelkesen és profin álltak hozzá a dologhoz. Elsõ kérdésemet,
miszerint mi volt az aznapi koncert tanulsága, nem is kellett feltennem, ugyanis
Maczák Petibõl csak úgy dõlt a szó:
Változtunk, olyan szinten is, hogy sokkal lazábbak lettünk, nem az van, hogy
az ember fent áll a színpadon, lemegy a nóta, aztán van egy kis headbangelés,
és akkor utána az van, hogy köszönjük szépen nagyon jó volt, a következõ számnak
a címe ez meg az, hanem mi is próbálunk arra törekedni, hogy minél jobban belevonjuk
a közönséget az egészbe. Végül is mi azért csináljuk, mert kurvára szeretjük
ezt az egészet, és az ad inspirációt, ha a közönség élvezi, és jól érzi magát.
Nem azért állsz neki rock zenélni, mert arra számítasz, hogy ebbõl fogsz megélni,
hanem azért, hogy jól érezd magad, és a közönség is jól érezze magát. Szóval
ehhez kell az, hogy én is bíztassam õket, hogy igenis ugráljanak, és érezzék
jól magukat.
Picúr : Ehhez még azt fûzném hozzá, hogy nagyon köszönjük az egerszegi közönségnek,
hogy ekkora megbecsülést kaptunk tõlük. Ebbõl is látszik, hogy szeretik a rock
zenét, és ami a legfontosabb, hogy szeretnek minket.
...és ez mind a mai koncerten jött ki?
Peti: Én úgy érzem, hogy voltak már nagyon jó koncertek.
Picúr: Ezenkívül is voltak, de ez most nagyon "durva" volt!
Peti: Azért õszintén be kell hogy valljam, hogy ritkán van olyan, hogy ráadást
kérnek.
Picúr: Ebbõl is kiderül, hogy minõséget kell nyújtani az itteni közönségnek
is. ...és én most komolyan mondom, hogy kurvára szeretnek minket, és ez nagyon
jó!
Peti: Egyébként az egészben az az érdekes, hogy általában a kezdõ vagy nem nagyon
ismert zenekarok közül azokat szokták visszatapsolni, meg azokra ugrálnak nagyon,
akik részben feldolgozásokat játszanak. Azokat a közönség ismeri. Az ritka,
amikor a zenekar fõleg saját számokat játszik.
Picúr: ...és ha észrevetted, nálunk leginkább a saját számok mennek.
Peti: Azért mondtam, hogy a You Could Be Mine-ot nyomjuk, mert azt szerintem
mindenki ismeri, de ennek nagyon örülök, mert régen volt ilyen, hogy keményem
visszatapsoltak minket! Ebben a koncertben az volt a legjobb, hogy tíz saját
számot játszottunk, és ennek ellenére az emberek szerették, és ami nekem nagyon
tetszik, hogy sok olyan ember volt, akik azért már hallották a demóinkat, és
nagyon sokan ismerik a szövegeket.
Igen én például azt vettem észre ma este, hogy egy kisebb sztárkultusz alakult
ki. Gondolok itt a közös fotózásokra...
Peti: Ja, van egy-két ilyen egerszegi arc, akik nagyon szeretik a zenénket.
Persze hallották a demónkat is, ismerik a szövegeket, és eljönnek minden koncertre.
Picúr: Azt hadd tegyem hozzá, hogy ez nem azért van, mert barátok, hanem azért,
mert õk tényleg szeretik, és ez egy nagyon jó érzés!
Akkor kicsit beszéljünk a demóról!
Joe: Szombathelyen vettük fel 2000 augusztusában. Bár ez igazából nem is demó...
Akkor minek nevezhetõ?
Picúr: Szeretnénk ha album lenne belõle, az elsõ kiadott lemez. Valószínû, hogy
kazettán fog megjelenni, mert nekünk és a közönségnek is az az olcsóbb, és tudjuk,
hogy igény van rá, és nem csak Zalaegerszegen, mert amikor máshol koncertezünk,
érdeklõdnek és keresik, csak egyszerûen- és most ezek után nem siránkozni akarok
- anyagilag egy kicsit össze kell még magunkat szednünk, hogy ezt most a rajongótábor
kezébe tudjuk adni.
Gondolom ez nagyon leterhel benneteket anyagilag...
Peti: Nagyon, de megmondom õszintén, hogy ebben a mai világban nem nagyon divat,
hogy a rockzenére áldozzanak pénzt, és néha mégis kapunk a koncertekért egy
kis anyagi támogatást, és ezeket a pénzeket összegyûjtve, plusz hozzáadva a
saját pénzünkbõl is, sikerül azt a tõkét összeszedni, hogy már gondolkodhatunk
abban, hogy 1-2 száz példányban ki tudjuk nyomatni a kazettát, és azért a kazettát
erõltetjük, mert akik szeretik a zenekart és meg akarják hallgatni az anyagot,
azoknak nem kell akkora összeget kifizetni.
Picúr: Minél olcsóbban szeretnénk eljuttatni az emberekhez.
Peti: Azért muszáj kazettán kiadni, mert így viszik inkább, és így nyílik arra
lehetõség, hogy ki tudjuk adni. Jelentkeztünk kisebb-nagyobb kiadóknál, és mindegyiknél
azt mondták, hogy tetszik az anyag, nagyon komoly felvételnek tartják, csak
az a probléma, hogy minden kiadó a profitra megy, mert abból él, és amíg nem
látják biztosan, hogy ezt az anyagot el tudnák-e adni, ha kiadnák, addig nem
merik elvállalni. Azt javasolják, hogy adjuk ki szerzõi kiadásban, és õk látják,
hogy mennyire megy. Áátvennék terjesztésre, és ha látják, hogy jól megy, akkor
komolyabban is foglalkoznának velünk. Elõször azonban bizonyítani kell, amihez
viszont kötelezõ koncertezni. Akiket még nem kerestünk, azért megpróbáljuk.
Picúr: Az a baj, hogy még ismeretlen a banda. Persze annyira nem, mint egy kezdõ
zenekar.
Peti: Itt ismernek minket, meg persze egy-két környékbeli városban. Sajnos nem
tudunk messzire eljutni, mondjuk egyszer-kétszer már eljutottunk más nagyobb
városokba is, mint például Pécsre vagy Pestre, de ez még nem azt jelenti, hogy
megismerték a zenekart. Pestre is azért nehéz eljutni, mert ott sok zenekar
van, és a klubok nem nagyon akarnak fizetni, és a budapestiek elmennek ingyen
is, mi meg ezt nem tudjuk megtenni, mert már az rengeteg pénzbe kerül, hogy
fel kell vinni a cuccot, és azt a pénzt nehéz összeszedni.
Egy kicsit visszakanyarodva a szerzõi kiadáshoz: mégis mennyiben tudnátok
magatoknak biztosítani a promóciót?
Joe: Most akkor tulajdonképpen beszélhetünk a nehézségekrõl is: mindent mi csinálunk,
nincs külön menedzserünk, nem arról van szó, hogy nem lenne jó, mindent mi intézünk,
mi szervezzük a koncerteket is.
Picúr: Sokkal többet tudnánk próbálni és nyújtani, ha ezt a terhet valaki levenné
a vállunkról.
Peti: Akkor csak a zenére kellene koncentrálnunk.
Picúr: Sokszor volt olyan, hogy nem tudtunk elmenni próbálni, mert most ezt
vagy azt a telefont várom, vagy ezzel az emberrel kell beszélnem, ráadásul nem
is a városban és nem is a megyében.
Peti: Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nagyon kevés zenekar büszkélkedhet
azzal, hogy meg tud élni a zenélésbõl. Szerintem az öt ujjam sok, ahhoz, hogy
megszámoljam, hogy melyik zenekar tud megélni belõle. Nagyon örülnék ha változna
a helyzet, de ehhez közönség kéne, mondjuk, ahogy ez volt a 80-as években.
Pedig most mindenki azt hangoztatja, hogy kezd visszatérni a rock és a metal
zene. Errõl mi a véleményetek?
Picúr: Csak nem Magyarországon.
Joe: Itt alig van jelen, inkább Németországban és a tengerentúlon.
Peti: A közönség nagyon nagy százalékát elviszi a diszkó.
Említettétek, hogy keveset tudtok próbálni. Hogy tudtok haladni az új számok
írásával?
Picúr: Rendesen haladunk, egyfolytában csináljuk az új számokat. Most is elhangzott
egy új szám, amit még sehol sem játszottunk. Ezenkívül készülnek most is, csak
annyira vagyunk igényesek magunkkal szemben, hogy addig nem adjuk elõ, amíg
úgy nem érezzük, hogy kész nincs teljesen. Egyfolytában dolgozunk az újakon,
és visszatérve az elõzõ dologra, a dalok írásával is sokkal többet tudnánk foglalkozni,
ha csak a zenéléssel kéne foglalkoznunk.
Peti: Egyébként még a feldolgozásokról tudom még azt elmondani, hogy azokat
is hasonló felfogással csináljuk. Egyelõre hármat játszunk, most készülünk egy
negyedikkel, és ezekkel is úgy vagyunk, hogy csak akkor akarjuk elõadni õket,
ha a koncerten a közönség azt fogja mondani, hogy na, ezt kurva jól elõadták,
és nem azt, hogy az adott számot megalázzuk. Mindig olyan számot próbálunk találni,
amit képesek vagyunk színvonalas elõadni.
Picúr: Peti említett az elõbb a három feldolgozást, nem mondom, hogy melyiket,
de többen mondták, hogy jobban játsszuk, mint az eredeti zenekar. Most ez lehet,
hogy vicces, de komolyan.
Peti: Elõfordult, hogy amikor lejöttünk a színpadról, odajöttek és mondták,
hogy dögösen elõadtuk. A számot nem megalázzuk, hanem egy másfajta "ízzel" adjuk elõ. Most úgysem tudjuk úgy eljátszani, mint az eredeti zenekar, egy kicsit
a mi ízlésünkre átformáljuk, és az még ugyanakkor jól szól.
Picúr: Meg hogy most érzékeltessem az igényességet... nagyon sok olyan feldolgozás
volt, amit félretettünk. Megpróbáltuk, lehet, hogy a közönség vette volna, de
mi úgy éreztük, hogy nem üt akkorát, mint amekkorát kellene. Megtanultuk, aztán
eldobtuk. Kész.
Ti is mondtátok, és olvastam is róla, hogy Pesten és Pécsett is játszottatok.
Ezek mennyire voltak sikeresek?
Picúr: Én nem tudom miért, de mi mindig nagyon rossz helyre kerülünk, vagy elsõnek
vagy utolsónak. Persze ez nem azért van, mert lenézik a zenekart, hanem egyszerûen
így jön össze, és nekünk is meg kell alkudnunk a szervezõkkel meg a zenekarokkal,
és sokszor nagyon szerencsétlen idõpontban kerülünk a színpadra.
Peti: Én úgy vettem észre, hogy ezeken a koncerteken nem volt olyan, hogy nem
tetszett volna a zenénk. Volt olyan buli, ahol nagyobb volt a lelkesedés, de
elõfordult az is, hogy csak úgy nézegettek, de nem volt negatív vélemény a zenekarról.
Azt azért mindenképpen lehet érezni, hogy tetszik-e a zene, még akkor is ha
nincs ugrálás meg csápolás, mert ha nem tetszik, akkor én is úgy vagyok, hogy
inkább kimegyek a büfébe, és iszom egy sört.
Ezeken a helyeken a demó iránt is érdeklõdtek?
Peti: Az elsõ anyagból, amit CD-n csináltunk meg, kértek, és még ha a helyszínen
nem is volt nálunk belõle, postafordultával megoldottuk. Nagyon reméljük, hogy
most majd kijön a két anyag, összesen kilenc szám (4 a '99-es anyagról, 5 pedig
az újról) egy kazettán. Az lesz az elsõ komolyabb kiadott anyagunk.
Ez mikorra várható?
Peti: Bízunk benne, hogy egy-két hónapon belül kijön. Persze ez a sokszorosításon,
a borítókészítésen is múlik.
Picúr: A megfelelõ kereteken belül, minél igényesebben szeretnénk kivitelezni,
de az is fontos, hogy a közönség is meg tudja venni!
Arról értesültem, hogy szerepeltetek egy német rádióban. Hogy kerültetek
be?
Peti: Nagyon örülünk, hogy felfigyeltek ránk, bár sajnos mi nem hallottuk. Utólag
küldtek egy mûsorlistát, hogy mikor melyik számot játszották. A részletekrõl
inkább Joe tudna mesélni.
Joe: Ebbe a rádióba el lehet küldeni magyar felvételeket, a CD-t el is küldtük,
és ez a németországi rádió lejátszotta. Volt is pozitív visszajelzés, a mûsorvezetõ
srác nagyon magáénak érzi ezt a zenét, és szereti a kelet-európai rockzenét.
Arról is volt szó, hogy itt Egerszegen lesz egy válogatás "hazai" zenekarokkal. Titeket érint a dolog?
Peti: Azok csinálták ezt az egészet, akik itt a VMK-ban rendeznek koncerteket.
Szóltak, hogy adjunk be egy számot, meg is egyeztünk velük, megkötöttük a szerzõdést
is, egyelõre nem jött visszajelzés. Én beszéltem a gyerekkel, aki azt mondta,
hogy megpályáztak egy pályázatot, de nem jött össze. Mi nagyon bízunk benne,
hogy azért össze fog jönni, mert nagyon jó lenne, ha lenne egy válogatás a zalaegerszegi
rock zenekarok számaiból, mert azt sokan megvennék. Ha a zenekarok rajongói
megveszik, akkor elõfordulhat, hogy egy másik zenekar rajongójának megtetszik
a mi zenénk is, és legközelebb eljön a koncertre. Sajnos ez egyelõre még nem
jött össze, de tényleg nem rajtunk múlik!
Ti a médiával tartjátok a kapcsolatot?
Peti: Én beszéltem a Hammer Records fõnökével. Egyrészt kiadásokról, és õ azt
javasolta, hogy csináljuk meg az anyagot saját kiadásban, és nagyon szívesen
fog róla írni, de nem a Demonstráció rovatban, mert sokkal jobbnak tartja annál,
hogy a demók között szerepeljen. A Zalai Estben most jelent meg rólunk egy cikk,
és én bízom benne, hogy a jövõben is közölnek le cikket rólunk. Akkor a Zalai
Hírlapban is meg fog jelenni egy cikk egy-két héten belül, és már a Rock Gyémántokban
is szerepeltünk.
A zalaegerszegi zenekarokkal milyen a kapcsolat?
Peti: Zalaegerszegen nincs sok zenekar, és egyikkel sem szoros annyira a kapcsolat,
pedig nagyon örülünk , ha esetleg közösen össze tudunk hozni egy bulit.
Nekünk tényleg az a legfontosabb, hogy tudjuk csinálni, mert ebbõl pénzt nem
nagyon lehet remélni. Ha tudunk, megyünk mindenhova játszani.
Picúr: Persze azért az a minimum, hogy nullára kijöjjünk, és az még jobb, ha
kapunk valamennyit, mert ebbõl fedezni tudjuk a zenekari kiadásokat. Persze
ha ezen túljut a zenekar, és esetleg nagyobb babérokra pályázhat, akkor több
pénzért, még igényesebb zenével próbálkozunk.
Peti:...de hát ezt te is tudod, hogy az elején egy zenekarnak meg kell egy kicsit
alázkodni, hogy sok helyen tudjon játszani és megismerjék, de aztán egy idõ
múlva már elérhetik azt is, hogy nekik fizetnek. Ez mindenhol így van.
Abba nem gondolkodtatok, hogy egy nagyobb nevû zenekarral elmenjetek turnézni.
Persze gondolom, hogy azért az anyagiak itt is beleszólnak...
Peti: Elõször is ezt egyedül nem tudjuk elérni, mert kellene egy menedzser,
hallottunk olyanokat, hogy lehet, hogy a jövõben lesz rá lehetõség, de ehhez
elõtte sok pénzt össze kell gyûjteni.
Picúr: Meg a legfontosabb az, hogy még többet próbáljunk, és még ennél is sokkal
többet nyújtsunk a közönségnek, és õk is, mi is jobban élvezzük.
Kontakt: Jerrybo, 8900 Zalaegerszeg, Kispesti u. 1.
Tel.:30/2561-338 (Zsoldos "Joe" Zsolt)
92/311-409 (Makra "Picúr" Endre)
E-mail:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Héda