Luca Turilli
Elég régen beszéltünk utoljára Luca Turillivel... most rengeteg aktualitása volt az
interjúnak (lásd alant), amely kiváló hangulatban, szokásos bõbeszédû olaszos
temperamentummal zajlott le mindannyiunk legnagyobb örömére
Hathor: Elég sok potenciális témánk van mára, Turilli, Dreamquest, Rhapsody....
Mindegyikrõl szabad beszélni?
Luca Turilli: Hahaha!
Hathor: Akkor mivel kezdjük?
Luca Turilli: Legyen úgy, hogy kezdjük a Rhapsodyval!
Hathor: Ok legyen akkor a Rhapsody! Mit lehet tudni az új albumról? Mi az ami
halálosan biztos? Mikor jelenik meg? Mesélj, mesélj, mesélj!
Luca Turilli: Kilencven százalékos biztonsággal meg tudom mondani, hogy feltehetõleg
szeptemberben jelenik meg az album, vagy maximum október...? És ahogyan mindig, most
is kijön elõtte egy kislemez is , ez viszont augusztusra várható.
Hathor: Mhhm! Hát nem semmi! Ismételten ugye koncept album lesz? A Saga
folytatódik?
Luca Turilli: Hogyne folytatódna! Mi mindig a sagát folytatjuk, írjuk, néha
eseménydúsabban, néha inkább tájleírósabban. Ahogy a sztori kívánja. Másféle a zene, ha a
tájat írjuk le, természetesen másmilyen, ha egy akciót írunk le benne.
Jelen esetben több lesz benne az akció, ennek megfelelõen másabb is lesz zene, különbözik az
új album a régitõl. Az elõzõ rész a mostaninak a bevezetése volt inkább, a mostani full eksön
sztori, és a zene követi az eseményeket?
Hathor: Elmondanád a történetet úgy nagy vonalakban?
Luca Turilli: Persze! Az a helyzet, hogy most a fõ szereplõk azt a mágikus könyvet keresik,
amelyben le van írva a szent kard félelmetes története. Eközben különféle kalandokon
mennek keresztül, le kell menniük még a föld alá is.
Hathor: Ooh!
Luca Turilli: A föld alatt barlangokban, félelmetes labirintusban vándorolnak. A zene meg
ezt az atmoszférát adja vissza. Ennek megfelelõen nagyon sötét zenére számítsanak a
hallgatók.
Hathor: Ez most egy horror moovie lesz?
Luca Turilli: nem neeeem! Inkább romantika és tragédia!
Hathor: És minden, azaz a sztori, a zene, a lemezborító egy komplett mûvészeti egészet
fog alkotni, ugye?
Luca Turilli: Hát persze! Az album sztorijához igazodik a borító is, grafikailag nagyon
reprezentatív dolog lesz! De minden, ami a zenével jár szoros egységben van, ahogy mindig,
úgy most is így lesz! hahaha, de hát nem mesélhetek el neked mindent elõre!
Hathor: Neeeem? Dehogynem! Úgyis kiszedem belõled!
Luca Turilli: Hehe ebben az esetben ki fog nyírni engem a management.
Hathor: Ne nyírjon ki! Inkább azt meséljed el, hogy az nem jutott sosem az eszedbe,
hogy mit kell még tudnunk még az új Rhapsody albumról?
Luca Turilli: Hát most még nem kell sok mindent tudni róla, és nem is lehet, éppen csak egy
kis ízelítõt mondtam el most, késõbb persze a megjelenés környékén nyilván több titkot el
tudok árulni. Most abban a fázisban vagyunk, hogy a stúdióból már kijöttünk, a masterezés
folyik, Sascha Paeth felelõs a munkálataiért, és 3 hónap múlva jelenik meg.
Hathor: Ok! Luca, akkor fordítsuk a szót a szólóalbumodra most! Hát én mindig is
tudtam, hogy Te egy zenei zseni vagy!
Luca Turilli: Óooo ez túlzás!
Hathor: De pedig én így gondolom! Az az igazság, hogy egy átlagos embernek már ennyi
ötlete sincs, nemhogy megvalósítsa õket!
Luca Turilli: Ááá! Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy én nem vagyok jó muzsikus, a
komponáláshoz jobban értek. Igaz, hogy két hangszert tudok használni, de ...hát éppen
annyira azért elboldogulok velük, hogy színpadon is tudjak teljesíteni megfelelõ szinten, de az
ötleteim, amiket komponálok sokkal magasabb szinten vannak ehhez képest.
Hathor: Mhhm! És a billentyûsök és a gitár között tudnál választani?
Luca Turilli: Nem igazán! Életem elsõ hangszere, amin megtanultam játszani, az a gitár volt,
és ehhez képes olyan is történt, hogy volt olyan 10 év, ami alatt egyáltalán nem játszottam
gitáron.. 16 évestõl 24 éves koromig inkább gitároztam, napi sok órát gyakoroltam, mert a
gitározáshoz szükséges megfelelõ technikai tudás elsajátítása, az pedig csak gyakorlással
megy. És akkor a billentyûsök, ez a másik hangszerem! Jó ha az ember 2 hangszert ismer
mert másképpen komponál ha tudja azt hogy melyik hangszer mire képest. Nos, ezt úgy
tudnám illusztrálni, hogy a Rhapsody számára fõleg gitáron komponálok és így a dalok is
metalosabbak lesznek. De sok klasszikus hangszert is használok erre a célra a Rhapsody
esetében, mindez attól függ, hogy mikor mit látok jónak. Deee... szóval folytatva az
elõbbieket, ha a billentyût használom a komponálás eszközeként, akkor teljesen másféle
hangnemû dolgok születnek., inkább balladisztikus jellegû alkotások. A Dreamquest esetében
a számokat 99%ban a billentyûs hangszerek használatával írom, ezek sokkal
experimentálisabbak, sokkal másabb, differenciáltabb hangzást állíthatok így elõ, más
tonalitása lesz a nótáknak. Ez a gitár esetében másképpen van. Nagyon is másképpen.
Szerintem elengedhetetlen egy zenész számára, ha komponálni is akar, hogy minimum 2
hangszeren tudjon játszani.
Hathor: És hogy ki tudja fejezni a gondolatait...
Luca Turilli: Igen! Tökéletesen így van!
Hathor: Mi a csillagjegyed?
Luca Turilli: Halak, bizony halak -:)
Hathor: Sejtettem! Sõt biztos voltam benne!
Luca Turilli: Ha-ha-ha!
Hathor: Nem tudom ezek után...ezek után meg merjem mondani, hogy még nem
hallottam az új albumot? Hát most mit csináljunk? Szerintem jó sok hülyeséget fogok
kérdezni....
Luca Turilli: Szívesen mesélek és bemutatom neked az új szóló albumomat!
Hathor: Óh ezt megköszönöm! Tudod én szeretem a mûveidet, az összes lemezed
megvan, és ezért nagyon érdekel. Másabb mint az elõzõek?
Luca Turilli: Iíígggen iggen! Ugye ez a trilógia harmadik része, az elsõ volt a "King Of The
Nordic Twilight", a második, a "Prophet Of The Last Eclipse" ez ugye 2002.-ben került
kiadásra éés most jön a harmadik. A "King Of The Nordic Twilight" a múltról beszélt, a
"Prophet Of The Last Eclipse" pedig a jövõrõl, és most a trilógiát úgy zárom le, hogy a
jelenben ér véget a történet. Aki ismeri a szólómûveimet és a Rhapsodyt, az tudja, hogy
mindig minden zenémben kifejezésre juttattam a természet iránti tiszteletemet és szeretetemet,
és ez így történt most is. És szerintem ez mindig is így lesz, mert rengeteg ihletet kapok tõle,
zeneszerzés és dalszövegírás területén is. Ezen a lemezen ez a dolog elég erõsen kifejezésre
juttatódik, fõképpen az elsõ számban. De a lemez többi számában is ugyanúgy errõl szól
minden, azaz a természet szépségérõl, titkairól, a természet és a kozmosz kapcsolatáról. Ettõl
nagyon különleges lett ez az album, erõsen különbözik is az eddigiektõl. A sound is másabb,
sokkal szimfonikusabb, korálosabb, népzeneibb is. Azt tudod, hogy én mindig is kedveltem a
szimfonikus elemeket. Ezzel együtt a hangzás modern is, ugyanúgy, mint a lemezborító.
Szóval eléggé elüt a Rhapsody albumoktól. Tudod Alex Staropolival (Rhapsody billentyûse)
úgy döntöttünk, hogy mindkettõnk szólóalbumának a hangzása nagyon különbözõ kell, hogy
legyen az anyazenekarunkétól. Merthogy annak semmi értelme, hogy ugyanazt csináljuk egy
szólólemezen, mint a fõbandánkban, nekem ez az ötlet nagyon tetszett is, hiszen más a zenei
ízlésünk, merthogy teljesen másféle zenéket hallgatok, mint a többiek. Ez kifejezésre is
juttatódik az új együttesemben a Luca Turilli's Dreamquest-ben. A Dreamquestbõl világosan
kiderül, hogy olyan zenéket is szeretek, mint a Nightwish, és a Within Temptation, és
egyáltalán azokat a zenekarokat, ahol nõi ének van. Nagy rajongója vagyok a Nightwish
második lemezének az "Oceanborn"nak. A Dreamquest elsõ demója rögtön az "Oceanborn"
után született, azaz 4 évvel ezelõtt. Anno nekünk nagyon sok jogi problémánk volt a régi
lemeztársaságunkkal, ezek miatt nem tudtam kiadni sem a Dreamquestet, sem pedig a
szólóalbumomat. Nem engedték, hogy a Rhapsody "Symphony Of The Enchanted Land II" ki
nem jött nem engedtek semmit saját anyagot kiadni. Ezért van az, hogy szinte egyszerre jön ki
a Dreamquest elsõ lemeze és a harmadik szólóalbumom. Most már ennek nincs akadálya. És
szerintem nem gáz, ha szinte egyszerre jön ki a két lemez, mert annyira különbözik a stílusuk
egymástól. Alapjában azért, mert a Dreamquestet stilárisan szimfonikus elektro metalként
írnám le.
Hathor: Hát ez számomra elég érdekesen hangzott, mikor elõször hallottam, akkoris.
Nem tudom, hogy olyan ember, mint te hogyan tud olyan zenék felé orientálódni, mint
az elektronikus.
Luca Turilli: Az úgy van, hogy a Dreamquest zenéjének írásában inspirált a modern
filmzene, pl az Underworld, itt a szimfonikus elemek is mûködnek, valamint kõkemény
gitárhangzás, és emellett a hangzás nagyon modern.
Hathor: És tudod volt még egy érdekes dolog, hogy a szólólemezeden szerepel egy
Dreamquest szám. Hogy jutott ez eszetekbe?
Luca Turilli: Ez azért történt így, mert azt tudtam, hogy a régi rajongóink számára ismeretlen
lesz a Dreamquest és akartam adni nekik egy kis ízelítõt. És ez a zene ugye másabb meg
különlegesebb, mint az eddig megszokottak, meglehet, hogy az õs Turilli fanoknak nem is jön
be ezerszázalékosan. De a lemeztársaságnak volt ez az ötlete, hogy reklámozzuk kicsit a
Dreamquest zenekart az új szólóalbumomon is. De abból a szempontból is jó, hogy nem
minden embernek van annyi pénze, hogy egyszerre megvegyen két cd-t, mert hát azt is
mindenki tudja, hogy a lemezeladások eléggé lezuhantak, így talán ösztönzõen hat a
vásárlókra, hogy 1 euróval több összegért kapjanak valami más zenét. Ha meg mégis bejön a
rajongóknak a Dreamquest, akkor annak nagyon örülök.
Hathor: Az album meg már fenn is van a neten...
Luca Turilli: Persze... ez talán most már természetes is, és nagyon nem jó, hogy így van. De
mi éppen ezért teszünk valami különleges dolgot a cd-re, hogy érdemes legyen letölteni,
érdemesebb, mint letöltögetni.
Hathor: De tudod, az igazi rajongó úgyis megveszi az albumot, mert kell neki teljes
szépségében valóságában...
Luca Turilli: Ez így van, elõfordulhat még olyan is, hogy valaki, aki eddig nem ismerte a
zenémet, letölti, megtetszik neki és megveszi az albumot. Hát látod az éremnek két oldala
van. Van egy jó meg egy rossz is, teszem azt a Luca Turilli szólóalbumom esetében ez a rossz
oldal, de az történt, hogy ezek a filecserélõ rendszereken fenn van a Dreamquest is, ennek az
esetében még hasznos is lehet a dolog, mert ismeretlen zenekar-
Hathor: Hogyan alakult is ki ez a nõi énekes dolog?
Luca Turilli: Ez már rögtön a koncepció része volt, eleve is így akartam. A Luca Turilli
albumokon Olaf Hayer énekelt énekel és fog énekelni, ez így van , így volt, és így is lesz. De
mikor bevonultunk a stúdióba õ akkor képtelen volt énekelni, mert nagyon lázas volt, és a
torka tök készen volt. Egy hetet adtunk neki, hogy meggyógyuljon. Három hét múlva sem volt
még egészséges. Ekkor az a lehetõség volt, hogy nem adjuk ki az albumot, de ez volt az ami
meg nem akartunk. Inkább azt hogy csússzunk kicsit és megpróbáljunk valamit, amivel
kihúzzuk magunkat a csávából. Ekkor jött a képbe egy lány, aki már énekelt a "Prophet Of
The Last Eclipse" kórusában. A neve Bridget... már leteszteltük Õt a Luca Turilli album elsõ
nótájában, a "Mother Nature" ban, ezt a dalt eredetileg Olaf énekelte volna, de ugye Õ nem
tudott énekelni. Úgy tûnik, hogy a sajtó is kedvezõen fogadta ezt a lépést.
Hathor: Ezek után nagyon kíváncsi vagyok, mert a gót zenét én is nagyon szeretem!
Luca Turilli: Ó igeen? Húú, hát õszintén remélem, hogy tetszeni fog a zene!
Hathor: Háát tudod, sosem voltam és leszek képes eldönteni, hogy mi a kedvenc zeném!
Luca Turilli: Ezzel én is így vagyok, szeretem a világ összes zenéjét -:). De sosem tudnám
azt mondani, hogy ezt a zenei stílust utálom, a másikat meg imádom, szeretem a jó dalokat, és
utálom a rossz dalokat, tökmindegy, hogy milyen zenei stílushoz tartoznak.
Hathor: Azt ugye mondtam neked, hogy a lemezeket még nem hallottam, de a
dalcímeket már volt szerencsém elolvasni, volt is köztük pár amelyik felkeltette az
érdeklõdésemet. Teszem azt a "Dolhpin...." címû nóta mirõl szól?
Luca Turilli: Ez egy elég tragikus dal, egy igaz történetet mondd el. Egy delfinrõl szól, aki
Olaszországban megmentett egy kisgyereket a vízbefúlástól. Az emberek nagyon
megszerették, még nevet is adtak neki, etették, nap, mint nap kijártak hozzá a tengerpartra,
úgy bántak vele, mint egy kisgyerekkel. És egy napon holtan találták. Brutálisan legyilkolták
õt a halászok.
Hathor: Ohh!
Luca Turilli: Igen ez így történt. Az egész város megsiratta a delfint, és Olaszországban az
újságok, a TV tele voltak ezzel a szomorú történettel. Errõl a szomorú és érzelmekkel bõven
telített eseményrõl írtam ezt a dalt.
Hathor: Ahha... kicsit le is lombozódtam tõle...milyen emberek vannak...Viszont
érdekel egy másik dal is, "Kyoto's romance" ez mirõl szól?
Luca Turilli: Ezt a dalt az utolsó pillanatban írtam. Elég érdekes nóta, japán ihletésû,
pontosabban a japán spiritualizmus próbálja visszaadni. Elég különleges érzéseket / dolgokat
tolmácsol: jin, jang, stb
Hathor: Engem személy szerint nagyon megfogott, amit mondtál, mert nagy japán
rajongó vagyok, vonzanak a keleti spirituális dolgok
Luca Turilli: Igen?
Hathor: Hogyne!
Luca Turilli: ÁÁÁ! Nagyszerû! Tudod Kyotoban van egy templom, nagyon különleges, sok-
sok ember jár oda imádkozni, és ennek a helynek a spiritualitását akartam volna visszaadni.
Hathor: De olyan fura...Te hogyan jutottál el a japán spirituális dolgokig? Hiszen a
japáni és az európai ember gondolkodásmódja, érzelemvilága is talán, nagyon messze áll
egymástól.
Luca Turilli: Teljesen mások vagyok! Abszolúte! Mégis vonz valami miatt. Igyekeztem
olyan zenét is írni, ami idomul a hangulathoz, mert nem szeretem azt ha pl egy dal
a"Szamuráj" címet viseli, és zeneileg meg semmi nem utal ilyesmire. Ha azt a címet adom
egy dalnak, hogy "Kyoto's Romance" akkor kell, hogy legyen benne japán ihletésû muzsika.
Hathor: Ha most visszatérhetünk a szólóalbumodhoz.. azt nyilatkoztad, hogy trilógia,
nos, itt a harmadik lemez, ami akkor az utolsó felvonást is jelenti?
Luca Turilli: Igazán nem lesz a történet vége. Mindhárom CD egységben van, ahogy
mondtam, múlt jelen jövõ idõben játszódik. De igazán nem egy komplett sztori., a
természetrõl és a hozzá fûzõdõ kapcsolatomról szól.
Hathor: És a szólókarrieredet folytatni fogod azért tovább, vagy az összes energiádat a
Rhapsodyba és a Dreamquestbe feccolod?
Luca Turilli: Most éppen a Dreamquest új albumát komponálom, mert nem szeretném,
hogyha sok idõ eltelne két lemez között, és persze a koncertekre is készülünk. A nyári
fesztiválokon 2007.-ben már ott leszünk. A Rhapsodyval pedig szintén koncertezni fogunk,
méghozzá ez év végén ugyanis csatlakozni fogunk a Manowar turnéjának második
felvonásához. Aztán március-áprilisban, sõt egészen a nyári fesztiválokon fõzenekarként
fogunk turnézni. Amikor a nyári fesztiválokon túl leszünk, akkor máris a Dreamquest jön be a
képbe, és ez után - vagy ezzel együtt lesz arra idõm, hogy Turilli nótákat komponáljak.
Hathor: Elég elfoglalt leszel! Persze szerintem mindig az vagy, nem?
Luca Turilli: Hát igen, de így jó! A lényeg az, hogy az erõim nagy részét a Rhapsodyba és a
Dreamquestbe fogom összpontosítani. Ezzel együtt persze ha marad idõm és energiám, és
gondolom fog maradni, törõdöm a szólólemezem ügyével is.
Hathor: Remélem végre eljöttök hozzánk is koncertezni!
Luca Turilli: Nem rajtunk múlik! Megyünk mi nagyon szívesen, Magyarország mindig is a
szívünk közepében volt! Mikor utoljára nálatok voltunk, nem mi voltunk a fõzenekar, így hát
nem tudtunk egy teljes mûsort adni nektek.
Hathor: Nagyon fog ennek örülni az elég szép számú magyar rajongótáborotok!