Ha jól
saccolom másfél éve szeretném újra diktafonvégre
kapni a zenekart, akikkel utolsó interjúnk óta történt
egy-két dolog, de valahogy sohasem sikerült összehozni egy
komolyabb beszélgetést. A legutolsó eltolt idõpont
a Sziget volt, ahol aztán végre kikérdezhettem Bánfalvi
Sanyit(dob) arról, hogy mostanában mi a helyzet a csapat házatáján.
Nem most jött ki a második album (True Soul Dead Body), de szerintem
azért beszéljünk egy kicsit róla. Azt mindenki észre
vehette, hogy lelassultatok, és jóval súlyosabb lettetek.
Mostanra azért már le tudtátok mérni a fogadtatást?
Mi is meglepõdtünk a fogadtatásán. Például
amikor megcsináltuk a lemezt, mi is utólag jöttünk rá,
hogy milyen lett. Annyira még nem volt kiforrva, hiszen épphogy
megírtuk a számokat, máris mentünk a stúdióba.
Mire kijött, mi is megszerettük a lemezt, a közönség
is jól fogadta, és a sajtóban is jó kritikák
jelentek meg róla. Én egyébként arra számítottam,
hogy kicsit nehezebben fogják befogadni az emberek, mert azért
meg kell hallgatni egy párszor, hogy kijöjjön, mirõl
is van szó. Egyébként a súlyosbodás és
a lassulás, amit te is mondtál, nem volt szándékos.
Számomra, ami még érdekes, az a dalok szerkezete
Nálunk az alap, hogy legyenek jó riffek, hiszen azok nélkül
nincs jó nóta. Mi kötetlenebbül írjuk a számokat,
a dalszerzés pedig nyilván fejlõdik. Az is igaz, hogy soha
nem próbáltunk olyan lelkesen, mint mostanában, úgyhogy
kreatívabbak is vagyunk. Annyira spontán módon alakult
ki az egész anyag, hogy például az egyik próbán
elkezdtem gitározni, valamelyik téma megtetszett a többieknek,
így az egyik riffet én hoztam. Az a legfontosabb, hogy a nóta
kerek legyen, függetlenül attól, hogy milyen hosszú,
és meg legyen a saját hangulata.
Tényleg, akkor mostanában gyakrabban is próbáltok?
A távolság miatt elég nehéz megoldani a próbákat,
de mostanában amikor van egy kis szabadidõnk - itt inkább
a hétvégékrõl van szó-, akkor mindenki megpróbálja
úgy szervezni a saját dolgait, hogy próbálhassunk
akár egész hétvégén. Ilyenkor lent is alszunk
a próbateremben.
Egy kicsit visszatérve az album nótáihoz
irtó
gyorsan megírtátok a számokat. Végül is mennyi
idõ alatt készültek el?
Így leírva nem biztos, hogy hitelesnek tûnik majd, de augusztustól
novemberig készültek el. Például egy héttel
a stúdióba vonulás elõtt írtuk meg a How
Dare You-t. A stúdióban hallottuk igazán, hogy milyen lett
a nóta. Ha azt vesszük, hogy meg volt a határidõ,
kicsit kapkodva írtuk meg a számokat. Tudod, nálunk nyáron
mindig az van, hogy már nem vállalunk be több fesztivált,
inkább csináljuk az új lemezt, és akkor persze mindig
összejön még egy-két koncert, amiket nem nagyon szeretünk
lemondani. Van ez a teljesen új nóta, amit mostanában játszunk
a koncerteken. Már az is ritkaság, ha lemez megjelenés
elõtt új számokat játszunk a bulikon.
Apropó, ezt a rengeteg koncertet hogy lehet bírni ép
ésszel? Ahogy elnéztem, az Overgain megjelenése óta
állandóan koncerteztetek, alig volt egy-két szabad hétvége.
Ennek is meg vannak az elõnyei, hiszen a zenekar folyamatosan fejlõdik,
és a bulikra is egyre többen jönnek, bár meg van az
a része is, hogy most tavasszal csak 12 koncertet tudtunk leszervezni.
Olyan sok bulit már nem tudunk lekötni, mint az overgaines idõkben,
mert sok helyen nincs meg a technikai feltétel, úgyhogy ahova
lehet, viszünk saját hangosítást. Szóval nálunk
magas a mérce, és fontos, hogy úgy szólaljunk meg,
ahogy szeretnénk, de ezt nem mindig sikerül elérni, és
emiatt elmaradnak bulik.
és hogy lehet bírni?
Én mindig azt mondom a többieknek meg a haveroknak, hogy én
azt az idõt várom, amikor majd rendes turnékra mehetünk-mondjuk
külföldre sem lenne rossz kimenni-, a zenekar folyamatosan együtt
van, és akár minden nap lenyomnánk egy bulit, persze egy-két
pihenõnappal.
A második albumból küldtetek ki Németországba
promóciót. Jött már visszajelzés vagy koncertmeghívás?
Most már csak konkrétan le kéne kötni a bulikat. Olyan
visszajelzés jött, hogy néhány német városban,
mint például Kölnben az egyik legnagyobb klub rábólintott
a dologra, csak egyeztetni kell még velük. Ha összejönne
egy ilyen magyar jellegû buli, akkor kivinnénk még egy-két
zenekart
A True Soul Dead Body már kiadónál jött ki, méghozzá
a Hammernél. Ez mennyiben vitte elõre a banda ügyeit?
A reklámozás terén mindenképpen segítenek,
azonkívül nagy fóruma nincs ennek a zenének, úgyhogy
inkább a Metal Hammerban megjelent reklámokban jön ki ez
az elõny. Kiemelkedõ dolgok nem történtek, átlagos
munkakapcsolat van köztünk. Most pedig már mindenki - õk
is és mi is - várja az új lemezt.
Ha jól tudom, a borító kapcsán volt egy kis kavarás
Ha arra a részére gondolsz, hogy most is volt ilyen Bánfalvi
Sanyi probléma, tehát amikor egyedül nekem nem tetszik valami
de a borítóval konkrétan az volt, hogy nem mi csináltuk,
a kiadónál készítették bent. A turmix gépet
szerintem nem kell emlegetni, és azt sem, hogy milyen ötleteim vannak
néha
szóval nekem volt egy elképzelésem, amivel
végül is a többiek sem értettek egyet, bár, ez
amúgy is spontán módon jött. Mondjuk nem is ástuk
bele magunkat annyira az egészbe! A hármas lemeznél azonban
már mi akarjuk csinálni a borítót, és az
is biztos, hogy elég idõt fordítunk majd rá, mert
fontos, hogy passzoljon a zenéhez.
Nemrég csökkent a csapatlétszám. Marad a hármas
felállás vagy gondolkodtok azon, hogy bevesztek egy gitárost?
Kacsától, a gitárosunktól megváltunk, mert
zeneileg nem voltunk egy hullámhosszon, ami nem lett volna olyan érdekes
dolog, de emberi dolgokkal is voltak problémák. Misu (Janó
Misi, gitáros) nagyon beilleszkedett a zenekarba, és valahogy
kialakult egy olyan erõs hármas, ami már kicsit megkérdõjelezte
Kacsa ottlétét. Olyan problémák nem voltak, ami
miatt nem lennénk jóban, tehát találkozgatunk, csak
egyszerûen el kellett dönteni, hogy belefér-e még egy
ember vagy nem, mi pedig úgy döntöttünk, hogy hárman
megpróbáljuk, mert valamilyen új lángot érzünk
ebben a hármasban.
Az embereknek mi a véleménye errõl a hármas felállásról?
Én személy szerint kellemesen csalódtam, amikor elõször
láttalak benneteket Kacsa nélkül
Az általános vélemény, kevés kivételtõl
eltekintve az volt, hogy jó ez a hármas felállás.
Egyébként ezen meg is lepõdtem, mert veszélyesebbnek
gondoltam ezt a váltást, de a legközelebbi Neck Sprain fanoktól
kezdve majdnem mindenki azt mondta, hogy teljesen jó így, és
ez amiatt is érdekes, mert két gitárra írtuk a számokat.
Különben a zenekarból még én barátkozom
leginkább a gondolattal, hogy meg lehetne próbálni egy
másik gitárossal, mert elbírnánk még egy
gitárt. Persze ez nyilván attól is függ, hogy milyen
irányba megyünk. Abban mindenképpen egyetértünk,
hogy nagy zúzást és minél teltebb hangzást
akarunk.
Mostanában elég nagy divat elektronikus cuccokat használni.
Ti hogy álltok ezzel?
Hát vokálos csajokat akarunk, fúvósokat! :-)
:-)
Mi nagyon el vagyunk zárkózva az elektromos dolgoktól,
ha a Neck Sprainrõl van szó. Rengeteg olyan barátunk van,
aki elektromos zenét csinál, úgyhogy látjuk, hogy
mik történnek, tehát tisztában vagyunk a dolgokkal,
csak a Neck Sprain zenéjét összekötni elektromos dolgokkal
már ilyen sértés szinten menne. Ebben is teljesen megegyezik
a véleményünk, úgyhogy biztos, hogy nem lesz semmi
ilyen jellegû újítás. Mi csak azt akarjuk fejleszteni,
hogy legyen annak valami varázsa, ha az emberek fölmennek a színpadra.
és én mondjuk szeretem azt, hogy amikor felnézel
a színpadra-függetlenül attól, hogy milyen az a zene-
lejön valami onnan. A lemezen sem fogjuk erõltetni az idegen dolgokat.
A következõ lemeztõl mit várhatunk? Hallottam olyan
dolgokat, hogy az elsõ két album ötvözete lesz. Ez igaz?
Ugye ki szoktak jönni ilyen sorsdöntõ hármas lemezek,
ahol megpróbálják összehozni az elsõ két
albumot, de minket tudatosan semmiképpen sem izgat ez módszer,
pont amiatt, mert érezzük, hogy fejlõdõképes
a zenekar, úgyhogy szerintem egészséges fejlõdést
lehet majd tapasztalni. Természetesen lesznek neck spraines meglepetések,
de Neck Sprain kereteken belül az is más hangvételû
lesz, mint például a kettes. Az is érdekes, hogy mi ráizgulunk
ilyen régi thrashes dolgokra vagy ritmus, tempó téren ilyen
skandináv, black metalos dolgok is belecsúszhatnak, de csak annyira,
amennyire az egészséges.
Akkor végül is mikorra várható a harmadik lemez?
A munkastílus mindenképpen hasonló, mint az elõzõ
albumnál. Ugye most a nyári fesztiválok lemennek, és
pont a Moodal akartunk menni õsszel egy turnéra, ami valószínûleg
egyelõre nem jön össze, de mivel régi álmunk,
biztos, hogy összehozzuk valamikor. Nekiállunk demózgatni,
és amire nem volt eddig idõnk, azzal szeretnénk komolyabban
foglalkozni.
és gondolom ugyanúgy a HSB-be mentek
Más ötlet még nem jött, a Barnával meg mindig
öröm találkozni, és a jó munkakapcsolat pedig
nagyon fontos, hiszen az emberek így egyre többet tudnak kihozni
egymásból.
A fesztiválok hogy sikerültek idén nyáron?
Mindenhol nagyon jó hangulat volt, végül is ki tudnék
emelni minden bulit, mert nem volt olyan, ami rosszul sikerült volna
A tavalyi bulikhoz képest jóval többen voltak?
A szigetes buli nagyon jó példa volt rá. Össze is
néztünk Leventével. Tudod, nálunk nem arról
szól a Neck Sprain, hogy megy a nagy tapsolás, meg mindenki énekli
a nagy himnuszokat, úgyhogy most furcsa volt, hogy a koncerten hátul
hallottam, hogy a refrént nyomták elõl. Ilyen téren
nagyon lehet érezni, hogy egyre jobban fejlõdik ez az egész
dolog.
Már egyszer szó volt arról, hogy készül
az elsõ klip
A Gorezone-osra gondolsz?
Igen.
Volt egy alapanyag, mint a többi zenekarnak, amibõl ha jól
tudom, jó pár banda csinált klipet. Már lehetett
volna azelõtt is klipet csinálni, végül is össze
tudtuk volna dobni a pénzt, csak nagyon magas a mérce, és
nem biztos, hogy annyi pénzbõl olyanra sikerült volna, amit
szívesen bevállaltunk volna.
meg nem is erõltettük
annyira. Mondjuk ilyen téren egyáltalán nem vagyunk egy
nyomulós zenekar, a koncertek fontosabbak voltak. Persze a hármas
lemezre szeretnénk csináltatni egy klipet, de én nem sajnálom,
hogy nincs klipünk.
Nyáron lesz még valami?
Megyünk Szlovákiába egy Rómeó Vérzik
táborba, illetve ha jól emlékszem Záhonyba utazunk
Superbuttékkal. Ez egy kétnapos buli lesz, pontosabban egy tehetségkutató,
ahol este fõzenekarként fogunk játszani.
Ha már a tehetségkutatóknál tartunk, ti jó
párat megnyertetek. Mennyit lehet ezekbõl profitálni?
Azonkívül, hogy hallják az emberek a zenekart, még
a kézzel fogható nyeremény van, bár ezen a téren
is voltak negatív tapasztalatok. Kérdéses, hogy mit kap
meg a zenekar és mit nem
de a lényeg akkor is az, hogy legalább
odafigyelnek az emberek. Mi pont azt erõltetjük, hogy minél
többet játsszunk, és így minél többen
megismerjenek minket. Én például nem szeretem hallani,
hogy zenekarok valamilyen kis okból kifolyólag lemondanak bulikat.
Nekünk más a hozzáállásunk. A szigetes fellépés
elõtt kiment Levi bokája, teljesen be volt dagadva, be is kellett
fáslizni, és egy pillanatig nem volt kérdéses, hogy
játszunk. Nálunk az a lényeg, hogy mindenütt ott legyünk!
Héda