rockgyemantok.hu

Cserháti Pityit, a legendává lett billentyûst az idei P.Box anyag megjelente kapcsán faggattam ki a múltról és a jelenrõl.

Hú, nem is tudom, hogy kezdhetnék bele a kérdéseimbe! Egészen, de egészen ifjú koromtól fogva vagyok a rajongód, ám sokan, akik ma fiatalok, semmit sem tudnak a hetvenes-nyolcvanas évek magyar rockzenei életérõl. Részemrõl ugyan van némi nosztalgikus íze a kérdésnek, talán részedrõl is a válasznak, de a mai srácok kedvéért elmesélnéd, hogy Te miként keveredtél bele a zenébe, kikkel, mikor zenéltél együtt a "hõskorban"? Milyen volt akkoriban a hazai rock-élet?
Ajkán születtem 1954. 08. 29-én, 5 éves koromtól tanultam klasszikus zenét, de 11-12 éves koromban a Szabad Európa rádiót hallgatva megfertõzött a Rockzene és ettõl fogva igazán csak ez érdekelt. Hamarosan megalakítottam elsõ zenekaromat, amelynek még neve sem volt és minössze két fellépést ért meg. 13 évesen szinte valamennyi akkor sikeres Ajkai zenekarban játszottam pl: Sirokkó, Dancing, Szökevények, majd 16 évesen megalakítottam az elsõ profi saját együttesemet Ajkán, ez volt a Help együttes -jó kis zenekar volt, az egész Dunántúlon népszerû volt komoly rajongótáborral, akik teherautókat bérelve követtek bennünket minden fellépésre. Úgy volt az elképzelés,hogy érettségi után az egész zenekar Budapestre költözik,de amikor eljött az idõ a többiek megijedtek az ismeretlentõl és nem jöttek velem. Ekkor halt meg érettségi elõtt Édesapám autóbalesetben és szegény Édesanyámnak (aki 2001 decemberben halt meg) köszönhetem, hogy tiszteletben tartotta vágyamat, hogy zenész legyek, nem láncolt magához, sõt Õ is mondta menjek, mert itt nincs jövõm. Így már nem kötött semmi Ajkához-fogtam a batyum és mint az egyszeri gyerek elmentem Budapestre szerencsét próbálni. Mivel nem volt ki eltartson, segítsen, elmentem dolgozni, hogy megéljek, feladtam egy újsághirdetést, hogy billentyûs zenekart keres. Több zenekar is jelentkezett, Pl: Volvó egy (akkor voltak a Ki Mit Tudon hamadikak), Sztár együttes, ahol Deák Bill énekelt stb -ez a kettõ tetszett nekem és elõször a Volvóba mentem, de hamarosan kiderült, hogy igazán nem az a zenei irány, amit játszani szeretnék. Ezután mentem a Sztárba -Billel 5 csodás évet dolgoztam együtt. Közben persze dolgoztam, mert csak a zenébõl még nem tudtam megélni, tanultam tovább zenét magánúton elõször Pataki Lacinál a legendás Syrius együttes billentyûsénél, majd Regõs Pistánál a Zenemûvészeti Fõiskola tanáránál. Ezután jött a Napsugár együttes a Ki Mit Tud országos II. helyezés, úgy tûnt, hogy minden sínen van, de pont a döntõn derült ki, hogy a zenekarban két tagnak bevonták az útlevelét disszidálási kísérlet miatt, így nem mehettünk a Ki Mit Tud-os külföldi tunékra, nem kaphattuk meg a hivatásos mûködési engedélyt stb.. (Tagok : Kocsándy Miki dob -késõbb Karthagóban, majd a 100 Folk Celsiusban játszik , Sárvári Vili -késõbb Samu távozása után a P.Mobil gitárosa, Tóth Zoli gitáros -sajnos abbahagyta, pedig nagyon jó zenész és énekes volt, Margitay Peti bassgit . Sajnos Õ is abbahagyta és polgári foglalkozást választott és Én billentyüztem.) Volt néhány közös koncertünk a P. Mobillal és ekkor szólt Schuster Lóri, hogy nem volna-e kedvem a P. Mobilban zenélni? Megbeszéltem a fiúkkal és Õk nagyon rendesek voltak azt mondták "menjek ilyen lehetõséget nem szabad elszalasztani" Így kicsit fájó szívvel (mert nagyon jó csapat volt a Napsugár), de nyugodt lelkiismerettel mentem a Mobilba. Itt indult a profi pályafutásom, rögtön ki kellet lépnem a munkahelyemrõl, vennem kellett egy Hammond orgonát (iszonyú nagy pénzért akkor 100.000 Ft-ért-az egész rokonságnak, fûnek-fának tatoztam így tudtam megvenni), nagyon féltem mi lesz ebbõl, de hál istennek rengeteget játszottunk - így jól is kerestünk- hamarosan kifizettem az adóságaimat sõt még újabb hangszereket tudtam vásárolni és jobb albérletbe tudtam költözni. Nagyon szép, de küzdelmes idõszak volt - küzdelem a kommunista hatalommal, ami minden eszközzel próbált ellehetetleníteni bennünket, de direkt módon nem tudott tenni ellenünk, mert hatalmas tömeg állt mögöttünk, de késõbb a fondorlatos módszer bejött nekik. (Schuster Lóri zenekarvezetõ -showman, Bencsik Samu szólógitár, Kékesi Laci basszusgitár, Vikidál Gyula ének, Pálmai Zoli dob és én.) Késõbb mikor Pálmait (elsõ fondorlat) bevitték katonának helyére Mareczky Totó került, majd mikor Vikidált elcsábították a Dinamitba (második csapás) Tunyogi Peti lett az énekes. Harmadik fondorlat csak kislemezeket jelentettek meg velünk, ezt is azért, hogy csillapítsák a nagy közönségnyomást. Nagylemezrõl szó sem lehetett! A Piramis ekkor 500.000 példányban adta el a lemezeit és nekünk kb. ugyanakkora közönségünk volt.....
Aczél elvtárs utasította a Mûvelõdési Házakat, ne fogadják a P.Mobilt, így kb. 50 koncertünket technikai okokra hivatkozva lemondtak (negyedik). Felfuttatták az akkor a P.Mobil elõzenekaraként mûködõ, hasonló zenét játszó, de kevésbé veszélyes szövegeket elõadó Eddát, akik elõtt csodák csodája minden kapu megnyílt (ami a Mobilnak nem): rögtön nagylemez, Rádió, Tv, Sajtókampány, a csapból is Õk folytak (ötödik). Természetesen mi nem az Eddára haragudtunk, nem Õk tehettek róla, a rendszer lehetetlenített el bennünket. Ez vezetett oda, hogy reménytelenségünkben Bencsik Samu és én elhagytuk a P.Mobilt. Néhány hónapig nem tudtuk mit csináljunk -beszálljunk valami más zenekarba együtt vagy külön-külön, de végül a barátságunk és a zenérõl alkotott hasonló gondolkodásunk arra késztetett bennünket, hogy alakítsunk egy új formációt. Így született meg a P.Box azaz Pandora's Box. Két év kemény küzdelem után megjelent elsõ kislemezünk, majd még egy év múlva még egy kislemez, majd még 1982-ben megjelenik az elsõ nagylemez (Tagok ekkor: Bencsik Samu gitár, Sáfár József bass, Varga Miki ének, Szabó Putyur dob, és én billentyû)
Tagcsere: Varga Miki helyett Vikidál Gyula jön a zenekarba, így készül a második Kõ-Kõvõn címü LP 1983-ban. Tagcserék: Sáfár Öcsi helyett az Eddás Zselencz Laci, Szabó Putyur helyére a régi Mobilos Pálmai Zoli -majdnem teljes a legendás P.Mobil zenész felállás. Harmadik LP Ómen címmel -szerintem alegjobb lemezünk,1985. Hatalmas sikere van a zenekarnak ! Vikidál -István a Király egyik fõszerep óriási sztár lesz. Újra cserben hagy bennünket -színésznek áll. Ezután egy német turné Varga Miki éneklésével, majd egy magyarországi turné Deák Billel, majd egyéb koncepcióbeli ellentétek köztem és a zenekar között arra késztetett, hogy megszüntessem a P.Boxot. A Rockélet a Mobiltól a Boxig: ma már hihetetlennek tûnõ nézõszámok a koncerteken, manapság ekkora tömegek csak külföldi világsztárokra gyûlnek össze itthon, vagy nosztalgia koncertekre, nagyon sok rendkívül jó és egyéni stílusú rockzenekar volt, volt becsülete a Magyar zenekaroknak itthon és külföldön egyaránt. A média jobban értékelte a zenét, mint ma amikor mindent elönt a nyál, a tudatlanság -nem a zene az érdekes, hanem a botrány, vagy a kitalált idiótaságok. A közönség ismerte a zenészek nevét, tisztelte a karakteres mûvészeket és nem szégyellt rajongani értük.
Miket tartasz zenei mérföldköveknek az életedben?
Az elsõ mindenképpen az elsõ általam szervezett és regionális sikereket elérõ együttesem a Help (Ajka), második az elsõ Bp.-i jelentõsebb zenekar a Sztar (Deák Billel), harmadik a Ki Mit Tud második helyezést elért Napsugár, ezután a P.Mobil, ami már igazán országosan elismert ún. "sztárzenekar", majd a P.Box, ami már szintén saját gyermek Samuval közösen ,felfedezettekkel (Varga Miki, Szabó Putyur) Sáfár Öcsivel majd késõbb Vikidállal, Zsöcivel és Pálmaival. No és a mostani P.Box, melynek terhei az én vállamon nyugszanak, de nagyon kiváló zenészek segítenek tartásában: Günter, Kori, Cézi és Bodó. Most ez a legfontosabb mérföldkõ- megmutatni azt, hogy van élet nagy sztárok nélkül is, sõt a bebizonyosodott, hogy a Magyar Rock a fent említett srácokkal új sztárokkal gazdagodott.
Még mindig megvan a "Kõ kövön" címû 1983-as lemezetek, az az igazi, szép fekete korong, és mondhatom, csodálatos állapotban van a mai napig. Nagyon vigyázok rá! Neked milyen akkori lemezeid vannak? Miket õriztél meg lemezen, és miket a szívedben? Gyakran veszed elõ ezeket a régi zenéket?
Én is õrzök jónéhány bakelitet, ami kedves nekem, de nem ezeket hallgatom, hanem megvettem ezeket CD-n. Pl: Deep Purple lemezek, Yes, Led Zeppelin, Hendrix, Mother Finest, Black Sabbath, Rainbow, Meat Loaf, Emerson, stb, de van jó pár klasszikus lemezem is: Bach, Beethoven, Richard Strauss, Orff, Csajkovszkij stb. Ha nosztalgikus hangulatban vagyok felteszem valamelyiket és még én is elcsodálkozom mennyire kellett annak idején tudni játszani a hangszeren és hangszálakon.
Az akkori "sztárok" közül sokan nem zenélnek már. A legnagyobb fájdalom mégis az, ha valaki azért nem teheti, mert már nincs közöttünk. Bencsik Samuról beszélek, és szeretném, ha Te, aki közelrõl ismerhetted õt zenészként és emberként is, kicsit felelevenítenéd az õ legendás alakját!
Samu egyike volt azoknak az utlsó mohikánoknak, akik még komolyan gondolták a gitározást és magát a zenét. Miben nyilvánult ez meg? A rendkívüli precizitásra való törekvésben és játéktechnikai tudás alárendelése a zenének (érthetõbben a dallam, a zene a fontos, a technika csak egy eszköz ennek a kiszolgálásához) Áldom az Istent, hogy Sándor 'Günter' József személyében mégegy ilyen zenésszel összehozott a sors! Samu, mint ember -nagyon visszahúzódó, belül magában élõ, nehezen barátkozó, kissé pesszimista hajlamú, de nyíltszívû, jó fazon volt és örülök, hogy a barátjának fogadott, hisz a zenérõl teljesen egy volt a véleményünk, és ha voltak is vitáink azok mind a jobbítás érdekében történtek és mindketten beláttuk, ha a másiknak volt igaza.
Akkor most lépjünk át a jelenbe! Ahogy a "Reményre ítélve" vadonatúj dalait hallgattam, azt vettem észre, hogy Te semmit sem felejtettél! Ugyanolyan csodásan, ugyanolyan energiával és szépen tudsz játszani, mint régen. Mit csináltál az elmúlt oly sok évben, hogyan tartottad magadat "formában"?
Amikor a zenekar 1987-ben végülis feloszlott, nagyon elegem volt az egészbõl, mint zenekarvezetõ (akinek akkoriban a manageri feladatokat is el kellett látni) elegem lett az egészbõl: látni azt, hogy évek kitartó munkáját tönkre tudja tenni egypár ember (Vikidál másodszor hagy el bennünket, az utolsó formáció Billel managerlési tapasztalatunk nem lévén meghirdette a "vissza a klubokba" jelszót Evvel én nem értettem egyet és feloszlattam a zenekart, mint P.Box. Akkor megfogadtam, hogy elkövetkezendõ életemben olyan dolgot fogok csinálni, amit én építek fel, kudarcait én viselem, sikereit én élvezem és senki ne tudja ezt tönkretenni. 1986-ban nõsültem, feleségem Miskolczi Gabriella (1988-ban Debrecenbe költöztünk), akivel (nem voltam teljesen egyedül) különféle vállalkozásokat csináltunk (elõször virágbolt, majd megnyitottuk Debrecen elsõ pizzériáját, ami nagyon jól ment, majd olvastunk egy újsághirdetést melyben a McDonald's franchise partnert keres Debrecenben nyitandó üzletéhez-megpályáztuk -megnyertük a jogot, azóta, mert jól csináljuk ma a három Debreceni McDonald's éttermet mi üzemeltetjük. Feleségem a dolgozókra (150 fö) és a standardok betartására ügyel, én a pénzügyi, banki, könyvelés-elõkészítési feladatokat látom el. A zenétõl persze nem tudtam elszakadni, bár néhány hónapig elkeseredettségemben hangszerhez sem nyúltam, sõt legtöbb hangszerem, berendezésem el is adtam. A debreceni zenészek megneszelték, hogy itt élek és jöttek tanácsokért és én segítettem nekik, ahogy tudtam. Így kerültem kapcsolatba a Szfinx együttessel, akik egy nagyon tehetséges formáció voltak (két tag a jelenlegi P.Boxban van, itt játszott Günter és Kori) és néhány számban játszottam velük P.Mobil és P.Box nótákat és elvállaltam a manageri teendõket is (ezt késõbb megbántam, mert megint egy ember tönkretette a munkámat). Amerikai barátomtól kaptam egy 4 sávos kis stúdiómagnót, az épülõ házamban kialakítottam az alagsorban magamnak egy kis dühöngõt,ahol gyakoroltam, dalokat írtam minden különleges cél nélkül. Aztán más zenészek is megtudták, hogy nekem van ilyen berendezésem és kértek, hogy nekik is készítsek felvételeket - ráálltam és innen kezdõdik a P.Box Hangstúdió története (1991), egy olyan vállalkozás, amibõl soha egy fillért nem vettem ki, minden pénz amit a stúdió keresett (meg még más forrásból pótoltam is) fejlesztésre fordítottam és a 11 év alatt a stúdió, bátran állíthatom, a vidék egyik legjobb stúdiója, de állja az összehasonlítást jó néhány híres budapesti stúdióval is. Több album készült itt mindenféle mûfajban komolyzenétõl a népzenén, a kórusmuzsikán át a Rockig. Késõbb mikor láttam, hogy a Szfinx feloszlása után, hogy az általam szeretett és nagyrabecsült zenészek Günter és Kori az elkallódás veszélyével küzdenek, a stúdióban megismert másik két taggal, Cézivel és Bodóval megalakíttam az új P.Boxot.
Amikor jó 17 évvel az utolsó régi P.Box album megjelent, gondoltál-e arra, hogy ennek a csapatnak még lehet jövõje? Mikor kezdtél el azon gondolkozni, hogy újra kellene éleszteni a P.Box-ot? Miért határoztál így?
Az elõzõekben benne van nagyjából. Amúgy 1999-ben kezdtem ezen gondolkodni, amikor már Magyarországot nagyon súlyos mértékben elöntötte az igénytelen, takony "zene".
Hogyan állt össze az új csapat? Honnan érkeztek melléd a srácok? Hogyan keveredtek õk bele a képbe, hogyan sikerült õket a mai túlhevítetten extrém mûfajok divatját hozó világban a klasszikus rockzene mellé állítani?
Günter és Kori a Szfinx együttesbõl , Ferenczi 'Cézi' Tibor a Project, Aberra Bodó Tomi a Vanessa, Aberra együttesekbõl. Szerencsére Õk ezen a zenén nõttek fel, nagyon szerették a P.Boxot és a hasonló Magyar és külföldi zenekarokat és sok dalt játszottak zenekaraikkal ebben a mûfajban, így rögtön értettük egymást.
Külön szeretnék kitérni Koroknai Árpádra. Nagyszerû énekesnek tartom, de a hangja nem áll túl közel nagy elõdjének, Vikidál Gyulának a hangjához, sokkal metálosabb, karcosabb színezetû. Szerintem a mai követelményeknek, "divatnak" remekül megfelel az õ torka! Szándékosan akartál teljesen különbözõ adottságú énekest a megújult csapatba? Az énekdallamai is hasonlóképp különböznek a régi P.Box dallamvilágától, ez csak az eltérõ orgánum okán van így, vagy tudatos volt szintén?
Külön kértem Korit, hogy ne utánozza se a Vikidált, se a Varga Mikit, legyen Koroknai Árpi - akinek van egy saját, jellegzetes és nagyon jól képzett hangja. A P.Boxnál hagyomány volt, hogy az adott énekes hangjára íródtak a dalok -annál is inkább mivel az énekesek tevékenyen részt vesznek az énekdallamok kialakításában és az egyéni érzelemviláguk tükrözõdnek az albumokon.
A tavalyi maxiról milyen visszajelzések jöttek? Kik vették meg szerinted, a régi rajongóitok, vagy inkább a fiatalok?
Ahhoz képest, hogy Magyarországon nem megy a maxi piac (ezt tudtuk is, de be akartunk mutatkozni valamivel -olyan ez, mint egy kézszorítás és egy névjegykártya) elég jól vitték és a mai napig viszik is. Ez tulajdonképpen a koncerteken és a honlapunk Fórum rovatából kiderül, hogy a régi rajongók és az új zeneszeretõ nemzedék egyaránt vásárolta, mivel ugyanúgy énekelték az új dalokat, mint a régieket. Talán a régiek egy kicsit félve jönnek el elõször a koncertünkre, de aki egyszer hallja és látja a csapatot utána feltétlen hívünké válik. Ez nagyon jó érzés, hogy azt mondják a P.Box újra él, régi fényében tündököl és talán több energia van benne, mint valaha.
Elérkeztünk a most megjelent albumhoz. Tizenhárom új dal mellett elkészítettétek a Fantomlány új változatát is. Volt annak valami különös oka, hogy pont ezt a dalt választottátok ki a régiek közül?
Nem volt különösebb oka, hogy ez került fel a lemezre, mivel szinte minden régi dalt megtanult és nagyon jól eljátssza ez az új formáció. Mivel a mai "Valóvilágos" - "Bigbrotheres" szenny elönti a médiát, így nem tehetünk mást, hogy koncerteken váltogatva játsszuk a régi dalokat és feltett szándékunk, hogy minden új lemezen lesz egy régi siker kellõ tisztelettel feldolgozva, hogy ne kerüljenek a feledés homályába. Talán késõbb a rádiók, Tv-k újra elkezdenek zenéket játszani, az újságokban helyet kap a botrányok, tragédiák és az idióta kitalációk mellett az is, ha valaki megpróbál valami értelmeset, jót cselekedni.
Az új dalok születésérõl is szeretnélek megkérdezni. Zene tekintetében ki volt a fõ szerzõ, te egyedül, vagy a srácok is besegítettek? Ki írta a szövegeket? Hogyan születtek meg a dalok?
Nálunk kivétel nélkül mindenki szerez zenét és behangszereli magát a dalokba én csak arra figyelek, hogy az egész dal mire elkészül egységes legyen. A szövegek nagy részét Kori és én írtuk, néhányat Jantyik Zsolt a PG Csoport énekese követte el. Nem mondom, hogy vitamentes volt a munka, de ezek az egészséges viták kellenek ahhoz, hogy valami jó és mindenkinek tetszõ anyag szülessen(a zenekarban), mert így lehet csak szívvel és hitelesen eljátszani az albumon és a koncerteken egyaránt.
Melyik dalra vagy a legbüszkébb? Melyik áll legközelebb hozzád? Miért?
Nehéz lenne ezt meghatározni, hisz mind kedves gyermekem és a jó szülõ nem tesz különbséget a gyerekei között. Annyit tudok, hogy a következõ lemezen még szebbek lesznek.
A nóták hangzása egy érdekes ötvözetet mutat számomra: sok benne a régi P.Box de rengeteg modern hatással is gazdagodott. Ez a kor parancsa volt, vagy a Te ízlésed is változott az évek során?
Ezt már sok helyen elmondtam: ha a régi Box ma létezne valószínû, hogy ilyen zenét játszana, mint mi most, mivel akaratlanul is érik az embert hatások, modernebb a stúdiótechnika, sokat változott a mi kicsi világunk is, más dolgok foglalkoztatják az embereket, az élet gyorsabb és könyörtelenebb lett (ezzel nem a régi rendszert sírom vissza, csak az a világ másképp volt könyörtelen) és most nem kéne annak lenni, de mégis az!
Hol készültek a felvételek? Mikor, mennyi idõ alatt kapta meg a végsõ formáját az anyag?
A felvételek a saját stúdiómban készültek, de a munkába besegített állandó hangmérnököm Méhes János, és régi zenésztársam, aki szintén kiváló hangmérnök: Sáfár Öcsi és a HSB stúdió hangmestere csinálta a masteringet. A munkálatok, felvétel, keverés, mastering másfél hónapot vettek igénybe szünnap nélkül - mivel a kiadónak határidõre kellett leadni az anyagot. A végére én nagyon elfáradtam, mivel minden munkafázisban részt vettem, de mikor két nap pihenõ és fülszellõztetés után meghallgattam az anyagot azt mondtam ez minden fáradtságot megért.
Havancsák Gyula gyönyörû és nagyon kifejezõ borítót készített az albumhoz. Hogy készült, megkapta a felvételt és rá bíztátok, mit alkosson, vagy elmondtátok neki, mit szeretnétek látni?
Természetesen megkapta a dalokat egy munkakazettán, megvoltak a szövegek és az album címe is, a többit meg rábíztuk hisz ehhez meg Õ ért legjobban.
Mennyire vagytok megelégedve a végeredménnyel, és milyen jövõre számíthattok az album kapcsán?
Szerintem jól sikerült az anyag, de a következõ még jobb lesz! Ezt a lemezt nem magunknak készítettük, és ha tudtunk vele néhány embernek egy kevés boldog pillanatot okozni - akkor megérte! Reméljük nagyon sok zeneszeretõ emberhez eljut ez a lemez, mert a "Remény" benne van.
A lemezbemutató koncerten már túlvagytok. Milyen volt a közönség reakciója? Hogy fogadták az új dalokat?
Szuper volt a Wigwam-beli lemezbemutató koncert, nagyon lelkes közönség jött össze, ezt láthatta az is, aki megnézte a Satelit Tv-n a koncert legjobb 50 percét. A reakcióról annyit, hogy négyszer hívtak vissza bennünket ismételni, de a közönség bírta volna többször is csak már mi nem bírtuk szusszal.
Fogtok nagyobb, országos turnéba kezdeni a lemezzel? Mikor? Vannak már biztos helyszínek? Valamelyik nyári fesztiválon láthat-e benneteket a közönség.
Volt egy néhány koncert tavasszal, néhány fesztivál nyáron (Kontra feszt., Pepsi Sziget, Elsõ Pócsi Rockfeszt., Debrecen Motoros találkozó, Székelyudvarhelyi Rockmaraton RO) és most zajlik az õszi "Reményre Ítélve" Turné: még hátralevõ állomások: nov.16.Kaposvár Mozi, nov.22.Szombathely Végállomás, nov.23.Budapest Petõfi Csarnok, nov.30.Békéscsaba 68-as Klub, dec.7. Miskolc Ifj.Ház, dec.13. Kunszentmárton Mûv.Ház, dec.14.Baja Türr Sportcsarnok.. Ezután márc.15.-ig a tavaszi turné kezdetéig leállunk a koncertekkel és rakjuk össze az új album anyagát.
Tervezitek valamelyik dalhoz videoklip készítését?
Elkészült eddig egy klip "A szerelem ára" címû dalra, még készülni fog valamelyikre és ha minden jól megy készül egy 50 perces film az idei Pepsi Szigeten elõadott mûsorunkból.
Nem félsz, hogy a régi zenésztársaid irigyek lesznek a csapatodra és a lemezetekre? Hallotta már valaki közülük az albumot? Mit szólt hozzá?
Csak a buta ember az irigy, eddig ezt még nem mutatta ki egyik régi társam se. Sáfár Öcsi, mint említettem tevékenyen hangmérnökösködött, és vele együtt Zsöci a mai napig a legjobb barátom. Varga Mikirõl, Szabó Putyurról, Pálmai Zoliról jó ideje nem hallottam semmit, a Vikidál Gyuszival összeakadtunk egy rádióriportban és mondta, hogy hallott néhány dalt az új csapattól és tetszik neki -lepjem meg egy Cd-vel -megtörtént. A régi szövegíróink közül Varga Misi, Csiga Sanyi, Zsöci, Sáfár jó néhány koncertünkre eljött már.
Mennyire tartod amúgy a kapcsolatot a régi társakkal?
Amennyire ebben a rohanó életben és a nagy távolság mellett lehet, fõleg telefonon, de ha egymás közelébe kerülünk nem mulasszuk el, hogy találkozzunk személyesen is.
Miket hallgatsz mostanában, szoktál-e eljárni koncertekre, milyen lemezeket veszel magadnak?
Fõleg koncertlemezeket szeretem hallgatni, de szert tettem több nagyon jó koncert DVD-re is. Koncertekre ritkán jutok el, de ha itt Debrecenben van valami kedvemre való elmegyek - a Tankcsapda bulikat sosem hagyom ki. Szeretem Õket, mert õszinték és meg tudtak maradni egyszerû embereknek.
Mit gondolsz a hazai zenei életrõl? Jobbak, vagy rosszabbak ma a lehetõségek, mint húsz évvel ezelõtt voltak? Van kedvenced a mai magyar csapatok közül?
Könnyebb is meg nehezebb is: jó mert nincsenek tiltó intézmények, megvan az alkotás szabadsága, de van egy lebutító, a Rockot kirekesztõ média és nagyon kevés az olyan hely, ahol színvonalasan fel lehet lépni (a legtöbb mûvelõdési ház megszûnt), vannak a kocsmák zsebkendõszínpadai, iszonyú technikával és vannak a sportcsarnokok, amit csak szponzorokkal lehet megcsinálni, mert koncert elõtt be kell fektetni több millió forintot (terembér, technika, reklám, biztonsági és egyéb személyzet). Sok jó zenész és zenekar van, de az elõbb említett okok miatt kevesen tudnak megnyilvánulni. Most nem úgy van, mint régen, hogy elindult a zenekar és hónapokig minden nap játszottunk. Ma csak hétvégén péntek, szombaton lehet koncertezni. Szeretem a Tankcsapdát, Ákost...
Mi a véleményed a mai hard rock zenérõl? Elsõsorban a külföldiekre gondolok, egyáltalán foglalkozol-e velük?
Itthon mivel nem kifizetõdõ kevesen mûvelik, sok régi rockos átment showbizniszbe. Külföldön még jobban van élet -nem annyira elvetemült a mádia és a fiatalokhoz is könnyebben eljut a Rock, így tud választani. Mûködnek a régiek Deep Purple, Aerosmith,Gun's &Roses, Rolling Stones stb és vannak fiatal jó zenekarok Dream Theater, Limp Bizkit stb...
Mivel webmagazinnak dolgozom, kötelezõ kérdés a következõ: mit jelent számodra az Internet? Használod-e a hétköznapi életedben? Mit tartasz benne jónak, mit rossznak?
Persze hogy használom, aki nem teszi az néhány év alatt teljesen lemarad, csak függõvé nem szabad válni. Jó a szabadság és itt feltûnik gyakrabban a Rock.
Nagyon köszönöm a lehetõséget, remélem, nagyon nem fárasztottalak el a kérdéseimmel és nagyon-nagyon sok sikert kívánok nektek!

Gyebnár Mónika