Rob kérdéseire Kozó Tamás válaszolt...
Elõször is légy szíves mutasd be a zenekart!
A zenekart ketten alapítottuk (Kozi és Rob) 1998 elején, abból a célból, hogy elvárásoktól és trendektõl független zenét csináljunk, amit a legjobban élvezünk. Az eredeti felállás kb. fél évig mûködött, és kizárólag instrumentális zenét játszottunk. A felálllás rövid életttartalma ellenére házi körülmények között több demót vettünk fel, a Colours of Passion dalunkat stúdióban is rögzítettük. Ezzel a dallal komolyabb szakmai sikereket értünk el, Szekeres tamás, László Attila és Babos Gyula is elismerõen nyilatkozott róla, sõt kétszer feltûnt a televízióban is . A tagcserék miatt fél évre szinte leállt a zenekar, több embert kipróbáltunk mire rátaláltunk az új társakra.
Az MHH-t már régóta bombázzátok demóitokkal. Az ott olvasott vélemények egyértelmûen pozitívak. Mi a közönség véleménye?
Valóban, a Metal Hammernek jó pár demót küldtünk. A pozitív visszajelzések azért estek különösen jól, mert nagyon egyszerû körülmények között rögzítettük a felvételeket: a próbateremben élõben egy sima magnóval. A Hammer-beli kritikák hatására érkeztek megrendelések a kazettákra, de a koncertek után is adtunk el többet. Terjeszteni már nem szeretnénk õket, a régi nóták közül van olyan, amit már nem játszunk, és vannak, amiket alaposan átírtunk.
Mennyit próbáltok? Ezt azért kérdezem, mert a Szolnokon hallott Dzsungel iszonyúan kidolgozott szám.
Sajnos nem eleget. Hetente kétszer tudunk próbálni, a hét közepén egy rövidebb összetartó zenélésre van lehetõségünk, vasárnap viszont estig dolgozunk a nótákon. Mivel mindenki gyakorol otthon is, a technikai elemek elsajátítása, a manuális készségek fejlesztése nem vesz el a próba idejébõl.
Úgy hallottam, hogy felléptetek az idei Edda-táborban. Mennyire jött be a zenétek az eddásoknak?
A fõ cél az volt, hogy mindvégig 120%-os teljesítményt nyújtsunk a színpadon. Ez csak többé-kevésbé sikerült, mert a mûsorunkat erõs szél és zápor zavarta meg. Sajnos a színpad fedetlen volt, így az utolsó nótát végig sem tudtuk játszani. Az igazán vicces, hogy az Edda fel sem tudott lépni, így a több ezerfõs közönség csak minket láthatott. Pataky Attila meg is jegyezte: "Srácok most lemostátok az Eddát a színpadról." A közönség reakciója egyértelmûen pozitív volt, annak ellenére, hogy nincsenek hozzászokva a tízperces nótákhoz és a négyperces agyament instru részekhez.
Milyen érzés volt Alapi István elismerését elnyerni?
Nagyszerû. Nagyon furcsa érzés, amikor egy rajongóként szeretett zenész gratulál a teljesítményedhez, mint Donászy Tibi, Szûcs Norbi, Szekeres Tamás vagy most legutóbb Alapi Pisti. Az esett a legjobban,hogy nem közhelyszerû általánosságokkal fejezte ki tetszését, hanem konkrétumokat emelt ki. Azóta többször találkoztunk és beszéltünk vele, valószínûleg a stúdiómunkák során is tud majd segíteni.
Nagyon meg voltatok lepõdve, hogy a Denevér tehetségkutatón elsõk lettetek. Nem számítottatok erre az eredményre?
Nagyon meglepõdtünk. Annyi jó zenekart hallottunk a 3 nap alatt: Symmetry Stonehenge, Gutted. Voltunk már régebben is tehetségkutatókon: Körmend, Ugod; igaz ezeket rendre megnyertük, de a Denevér mégiscsak más volt. 3 nap 83 zenekar, szinte a teljes underground élvonal. A visszajelzésekbõl éreztük, hogy tetszett a produkciónk, de gyõzelemre nem számítottunk.
Milyen visszajelzéseket kaptatok a Strong Deformity turnén? Mennyire fogadott el titeket a közönségük?
A Strong turné nagyszerû emlék marad. Nagyon korrekt hangzást kaptunk mindenhol, és a játékidõ is egészséges volt. Egy-két helyen még beindulás is volt. A mosonmagyaróvári bulin kb. 300-an láttak bennünket, és nagyon jól játszottunk, Szombathelyen a Végállomásban viszont borzasztó ciki volt, mikor pont a Pull Me Under alatt szétesett a dobcucc... Azt hitték nem tudjuk végigjátszani.
Mikor vonultok stúdióba, és mi lesz az ott felvett anyaggal?
Júliusban felvettünk két dalt a Magyar Rádióban (ugodi nyeremény), teljesen tökéletes körülmények és maximális profizmus mellett. Ezt lemezelõzetes EP-nek szánjuk, bár ez a két dal valószínûleg nem fér fel a lemezre. Októberben utazunk egy hétre Szolnokra, ott vesszük fel a hangszereket, a keverés viszont a HSB-ben történik, a hangmérnök szerepét pedig már a Szaktekintélynek számító Max vállalta. A cél egy a magyarátlagból kiugróan szólólemez készítése, amit mindenképpen kiadunk. Van kapcsolatunk kiadókkal, akik szívesen kiadják a lemezünket, de ha mégsem jön össze, akkor kiadjuk mi magunk.
Mik a további tervek?
Talán a Led Zep összeáll, és fellép elõttünk a Wembley-ben,hehe! A középtávú tervek: tökéletesen felkészülni a stúdiózásra, a lemezt komoly külcsínnel és belbeccsel piacra dobni, és valamilyen kiadói támogatással turnézni...