rockgyemantok.hu

A kaposvári punk-rock csapat nagy mértékben megkönnyítette munkánkat, hiszen egy komplett öninterjúval örvendeztettek meg bennünket. A kérdéseket Végh Attila a csapat énekes/gitárosa tette fel Végh Attilának, a csapat énekes/gitárosának.
Miért PUNK-TUM?
Mert kifejezi a mûfajt, és mert kifejez minden mást, ami tart valameddig, aztán vége. Szóval mindent.
Mikor alakult a zenekar?
Én személy szerint jó régóta próbálom nyélbe ütni a dolgot. A nyolcvanas évek végén már - igaz, teljesen más felállásban - csont egyszerû, kõ-punk zenével próbálkoztunk. Néhány fellépés emléke idézi ezt a korszakot. A zenekar újkori története a 90-es évek közepén kezdõdött. Bodó Attila és én igyekeztünk a romokból újjáépíteni a punk-rock formációt. A szinte elkerülhetetlen tagcserék után a jelenlegi felállás három éve bontakozott ki: Végh Attila (ének/gitár), Bodó Attila (gitár/vokál), Eperjesi Zsolt (basszus/vokál, ex-Sweet Smokie), Nagy Gábor (dob, ex-Messenger).
Az elsõ anyag?
Közös munkánk elsõ tárgyi bizonyítéka a '97 nyarán a szombathelyi LMS stúdióban rögzített 11 számos anyag, amely Ott nyugszik lelked címmel került kiadásra. Az általam megírt negatív érzésekbõl merítkezõ szövegvilág került feldolgozásra, amit megfelelõ zenével próbáltunk alátámasztani, 35 percben.
…és a fogadtatás?
A súlyos, pörgõs zene letargikus hangvétele ellenére kedvezõ fogadtatásban részesültünk mind a szakma, mind a közönség részérõl egyaránt. Ezt a hangulatot viszont nem igazán tükrözték az élõ elõadásaink, ott inkább a vidám, feelinges légkör jellemzõ, ami részben a feldolgozásokkal tarkított mûsoroknak, illetve az elõadásmódunknak köszönhetõ.
A második anyag…
Az elsõ anyagot ki sem koncerteztük igazán, máris megjelentettük a második anyagunkat Magyar vér címmel, szintén szerzõi kiadásban. Ez az album Pécsen, a TEVE Sound stúdióban lett felvéve, 15 szám, tömény 45 percben. Alapkoncepciónk volt, hogy a Magyar vérrel ráközelítsünk az élõ elõadásaink feelingjére, és olyan számok íródtak, illetve kerültek rögzítésre, amelyek ezt a hangulatot hordozzák. Az Ott nyugszik lelked után rögtön nekiláttam a szövegírásnak, és már az anyag felénél látszott, hogy a magyarság gondját-baját ironizáló témakörben mozgok. Ez foglalkoztatott. Szándékosan kerültem a szövevényes szövegvilágot, ami az elsõ kazettán volt jellemzõ. Most az volt a cél, hogy világosan értelmezhetõ, könnyen emészthetõ szövegekkel mutatkozzunk. Úgy érzem, sikerült. A zenével az aktuális szövegeket igyekszünk lekövetni úgy, hogy a megfelelõ fajsúllyal legyen elõadva az adott mondanivaló. Színesebb szövegvilág, színesebb zene, ez a Magyar vér mottója.
…és a fogadtatás?
Múlt év novemberében került rögzítésre az anyag, de sajnos anyagi okok miatt megcsúsztunk a legyártatással, szponzorok híján. Ez év januárjában szerencsére sikerült a megfelelõ összeget mozgósítanunk, és sokszorosíttatni az anyagot, amely máris kapható a szemfüles lemezboltokban. Nekünk tetszik a kazi, mind kiszerelésében, mind pedig tartalmában. A szakma reakciói még hátra vannak, amelynek kimenetele még teljesen kétséges a számunkra. Nem ismerjük, hogy milyen szempontok szerint értékelik az ezer különféle zenét, és próbálják meg néha skatulyába erõltetni.
Koncertélmény?
A legbizarabb koncertélményünk az volt, hogy '97 õszén vadi új zenekarként jelentkeztünk a Marshall tehetségkutató területi seregszemléjén. Az esélytelenek nyugalmával léptünk színpadra (punk zenével nem sok keresnivalója van egy zenekarnak tehetségkutató fesztiválon), ráadásul néhány helybeli rajongó brahiból tiszteletét tette a bulin, ahol néhány perc alatt eladtuk a házat. Az eredményhirdetéstõl természetesen nem vártunk semmit. A vegyes mezõnyben blues, alter, illetve egy helyi tradicionális metal banda is képviseltette magát. Fel sem merült bennünk, hogy komoly helyezésre számíthatunk (bármilyen apró ajándéknak is örültünk volna, a hangulatért fizetségül). Hogy-hogynem megnyertük a versenyt, és egy fasza Marshall gitár comboval lettünk gazdagabbak, ami egy csomó pénzbe kerül, ha valaki üzletben szeretne hozzájutni. Ez a legfényesebb relikvia, amit magunkénak tudhattunk, de sajnos nem tarthattuk meg, hasznosabb cuccot vettünk az árából a zenekar számára.
Ami nem jött össze:
A Szigeten és Mezõtúron még nem játszhattunk.
Kedvenc zenekarok?
Személy szerint én a '80-as évek punk zenekaraira esküszöm. Az Amerikából érkezõ new-punk hullám a '90-es évek közepén (Green Day, Offspring) nekem nem jött be igazán, talán a túl ismert Rancid, NOFX, ezekben több a ráció, de az igazi, hamisítatlan punkzene nekem a GBH, Exploited, U.K. Subs, Toy Dolls. Ezeket szerencsére élõben is le sikerült vizuálnom. A tengerentúlról a Dead Kennedys és a Ramones jön szóba. Bocs! A SEX PISTOLS A KIRÁLY! Hazaiak közül a Marina Revue Kretens, régi AMD és az Aurora, akiknek nem kis érdemük van abban, hogy a punk még ma is él hazánkban. A többiek ízlésvilágáról nem tudok teljes keresztmetszetben nyilatkozni, Bodó Attila tudomásom szerint csak két punk együttest ismer: a Toy Dolls-ot és a Punk-Tumot. A többi nem hatja meg. Neki a régi metal bandák a kedvencei igazán. Eperjesi Zsolt megszállott rock'n'roll fanatikus, punkban a Rancid a befutó. Egyébként mindenevõ. Nagy Gábor minden csip-csup zenekarért odavan, amiben lát fantáziát, nem tiszteli sem a zenekarok múltját, sem a közízlést, sem a nézõszámot. Lehet, hogy neki van igaza?
Tervek?
A Magyar vér anyaghoz legalább egy klip készül, melynek képanyaga már részben elkészült, és folynak a további elõkészületek. Tavaszra várható. Továbbá erõsen fontolgatjuk, hogy céges formába sûrítjük ténykedésünket, ugyanis rossz tapasztalatunk, hogy se a kazi terjesztése, sem a koncertek kifizetése nem úgy történik, ahogy szeretnénk. A költségek megállíthatatlanul emelkednek. A kis zenekarok üzemanyag-költségért koncerteznek (ha megkapják), a kis lélekszámú közönség meg sokalja a beugrót, és senki sem érzi igazán jól magát. Sajnálatos tény, hogy a médiák (tisztelet a kivételnek) néhány szaksajtó kivételével sikeresen kiirtották a rock, punk zenéket mûsoraikból, és csak a nyugatról beáramló tuc-tuc baromságot, illetve ezek magyar megfelelõjét hajlandóak valós értékeiknél és mondanivalójuknál jóval nagyobb súllyal favorizálni, és a zenére éhes fiatalok agyába súlykolni. Részben ennek is köszönhetõ a koncertek elnéptelenedése. Mindettõl függetlenül foggal-körömmel küzdünk létjogosultságunkért, melyet a kis létszámú közönség már régen visszaigazolt. Egyelõre nem tántorítanak vissza bennünket az anyagi nehézségek, és mert úgy tûnik, hogy javarészt csak magunkra számíthatunk, megpróbáljuk a dolgainkat saját erõbõl megoldani, mert hiszünk abban, amit csinálunk. A kiadók nem keresnek bennünket, és mi sem keressük a kiadókat. Egyrészt a kialakult trend nem kecsegtet semmi jóval, másrészt kemény árat fizetünk ahhoz, hogy a lehulló morzsákon ne keljen osztozkodnunk senkivel.

Cím: PUNK-TUM, Végh Attila
7400 Kaposvár, Kereszt u. 7. 2/9.