Belépés
Keresés
Buliajánló



Megosztom a Facebookon Megosztom az Iwiwen Megosztom a Tumblren Megosztom a Google Readeren Megosztom a Google Buzzon

Stonehenge

A Stonehenge egyike legkedvesebb zenekaraimnak! Azt hiszem nem hiába kellett annyi évet várni az elsõ albumra, hiszen olyan különleges anyag lett, amilyet csak nagy ritkán hallhat az ember Magyarországon! Sõt, a Between Two Worlds-re készült klip sem akármilyen alkotás, így különösen örültem, hogy Asztalos András, ennek a csodálatos klipnek a rendezõje is jelen volt, amikor kifaggattam a Stonehenge négy tagját a zenekarral kapcsolatos dolgokról.

Bár az album nem most jelent meg, azért még aktuális. A borító nagyon szép lett, tele van jelképekkel. Ezekrõl tudnátok mesélni egy kicsit!
BZ(ének): Tulajdonképpen a koncepció úgy nézett ki, hogy a cím, a borító és a szövegek összecsengjenek, egyrészt az 'Angyali üdvözlettel' furcsa módon cseng össze a borító: ott van az az öregember ezzel a fölfelé nézõ, teljesen szétesett tekintettel, föntrõl pedig esik le egy toll. Ez végül is egy elveszett, eljátszott megváltást jelent, mellette pedig ha végig nézed nótákat, az Invocation egy ima szerû dolog, a Fly összefügg a tollal, a Between Two Worlds a két arccal… Hogy hogy is alakult ki…sok minden végig rágtunk, a fa, mint szimbólum már régóta meg volt, ez Balázs ötlete, és az öregedés is egy olyan motívum, amit meg szerettünk volna jelenítetni a borítón. Ezt az egészet végül is Balázs dolgozta ki.
Berci(basszugitár, fretless): Minden borító terv el lett vetve, így stressz helyzetek alakultak ki, aztán Balázs az utolsó pillanatban dobta fel a végleges tervet.
Balázs: Ehhez azt kell tudni, hogy a toll akkor még nem volt fent…
BZ: Volt egy elõzõ terv, ahol majdnem csak a toll szerepelt volna a borítón, így összeraktuk a két ötletet.
Berci: A borító teljes egészében Balázsnak köszönhetõ, a fotókat is õ csinálta.
Pixel (billentyû): Egyébként a cím sem volt teljesen egyértelmû…
BZ: Sokat gondolkodtunk a címen, mert attól féltünk, hogy az emberek arra fognak asszociálni, hogy ez egy keresztény banda…
Pixel: …egy angyal volt az elõzõ tervben, és ezzel a címmel eléggé keresztény benyomást keltett. Az angyal különben látható a hátoldalon… Aztán mégis csak maradtunk az eredeti címnél…
BZ: A lényeg, hogy aki ismeri Stonehenge-t, tudja, hogy, mire számíthat. Másrészt a médiák, - amikben szerepel a zenekar - rockújságok, fanzine-ek...
Berci: …ismerik a zenekart…
Úgy vettem észre, hogy az utóbbi idõben a HSB-stúdióban más stílust képviselõ metál zenekarok rögzítették lemezeiket. Mi volt az, ami megtetszett nektek ebben a stúdióban?
BZ: Nagyon egyszerû, csak annyit mondok, hogy Hidasi Barna.
Balázs: Amikor a Metal Hammer válogatáslemezére felvettük a Between Two Worlds-öt, a mastering ott készült, és annyira szimpatikus volt a Barna és a környezet is, hogy eldöntöttük, hogy a lemezt nála vesszük fel.
Berci:...aztán a Power Hungary válogatáson hallottuk a Strong Deformity számát, utána pedig a Bling Myself is itt vette fel elsõ lemezét. Talán ezek voltak, melyek befolyásolták döntésünket. Igazából a HSB ez idáig nem volt ennyire felkapott. Egy ideje a két referencia munkája a Superbutt és a Stonehenge…
BZ: Összefoglalva: amiért végül is a Barnát választottuk, az maga az ember, másrészt a hangzás, mivel mi is nagyon súlyos hangzást szerettünk volna, és közbe derült ki, hogy annak ellenére, hogy miket csinált, õ is a progresszív zenében utazik, és neki is egy kihívás volt megcsinálni ezt a progresszív anyagot.
Berci: Pozitív volt számunkra, hogy a lemezfelvétel elõtt készült egy demó. Barna lehozta a fél stúdióját Herendre, ahol felvettük a dalokat. Hamar megvoltunk vele. Így lehetõségünk volt meghallgatni a készülõ lemezanyagot és persze Barna is sokszor meghallgatta a felvételeket. Így, mikor a stúdiózásra került a sor, már tudta, hogy mirõl szólnak a dalok.
BZ: A másik pedig az, hogy nem merült ki a dolog abban, hogy felvettük a lemezt, hanem azóta is találkozunk, segített a keverésben a Summer Rocks-on, szóval teljesen baráti hangulat alakult ki köztünk. Remélem, hogy ez a jövõben is folytatódni fog!
Berci: …és még egy dolog: ha az anyagi oldalát nézzük a dolognak, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy ilyen minõségû anyagokat ilyen áron csak a HSB-ben lehet csinálni!
Azáltal, hogy elõre felvettétek a demót rövidebb lett a stúdióidõ?
BZ: Nem, sõt, dupla annyi lett. Két hetet terveztünk, amit szó szerint kimatekoztunk, aztán két hét alatt kész is lett az anyag, de a keverés nem olyanra sikerült, amilyenre szerettük volna. Pár dolgot át is írtunk, aztán a második két hétre úgy mentünk vissza, hogy már tudtuk, hogy kell szólnia a lemeznek.
Berci: Ez annak is köszönhetõ, hogy nemcsak Barna kukacoskodó, hanem mi is. Túlnyomórészt Balázsnak köszönhetõ a lemez precízsége.
BZ: A pikantériája az volt a dolognak, hogy utolsó este maszteringelni mentünk vissza, én egy tárgyalásról érkeztem, ráadásul meg is voltam fázva, mellesleg az Angelo Salutante letörlõdött, a billentyût nagyjából visszaraktuk, az éneket pedig újra fel kellett énekelni. Fel is énekeltem, és ezért ez a szám a kedvencem a lemezen. Teljesen megmaradt a pillanat…
Tényleg, amikor elkészült, milyen érzés volt?
Balázs: Én annyira megcsömörlõdtem tõle, hogy két hétig meg sem bírtam hallgatni.
BZ: Emlékszem, amikor elkészült az anyag, hajnali kettõkor meghallgattuk ezer Wattal, és az valami hihetetlen volt! Azóta is azt mondom, hogy életem egyik legszebb pillanata!
Balázs: …és az a felismerés, hogy jól sikerült az anyag, akkor jött, amikor megnyertük a hangpróbát.
Azért az album sajnos csúszott…
Berci: Ez teljesen a saját hibánkon kívül történt. A multimédiás dolog miatt is volt csúszás, mert Magyarországon csak egy stúdió vállal multimédia írást, és még közbe jött egy-két dolog, ami miatt nem jelent meg a tervezett idõpontban az anyag.
Egyre többen érdeklõdnek a zenétek iránt. Ez az eladásokban is megmutatkozik?
Berci: Hála Istennek igen! Persze pontos adatokat még nem tudunk közölni, de az eladási sikereket a dedikálások is bizonyítják, hiszen nem egy papírt, képet, pólót hoznak magukkal a rajongók, hanem a CD borítót.
BZ: …amit pedig több forrásból is tudunk, hogy a nyugatinál lévõ MCD-ben két hétig mi vezettük az eladási listát!
Az mp3 révén pedig külföldrõl is jöttek megrendelések…
Pixel: Kaptunk leveleket különbözõ helyekrõl, Norvégiából, Malajziából, Indonéziából, és egy brazil progresszív rádió is nagyon rákattant a zenénkre. Játsszák is a számainkat.
Balázs: Sõt, az mp3.com-on mi vagyunk az elsõ három helyen, az európai progresszív listán pedig 13. helyen állunk.
Berci: A hangpróbán elért helyezés is nagyon fontos volt, szerintem sok múlt ezen is.
BZ: Mondjuk megkaptuk a negatív kritikákat is, ami persze nem rossz…jött vissza olyan néhány embertõl, hogy egészen, amíg nem hallgatta meg az anyagot, azt hitte, hogy bunda volt az egész.
A szövegek nagyon érdekesek, arról nem is beszélve, hogy milyen igényesek! Egyáltalán hogy jut eszedbe, hogy egy indián szellemrõl vagy egy vérfarkasról írj szöveget?
BZ: Az inspiráció bármi lehet, végül is a szövegek hétköznapi életeseményeknek az átfogalmazott verziói. Ha az ember meghallgatja a Full Moont, egy vérfarkasról szól, aki kimegy egyszer egy hónapban, és szét marcangol valakit, de ha jobban elgondolkodsz a szövegen, benne van egy normál embernek a kitörési vágya, az, hogy bele van szorítva egy öltönybe, és csak egyszer egy hónapban tud kitörni. Utána pedig megint vissza kell mennie abba az életbe, amibe beleszületett. A Between Two Worlds pedig arról szól, hogy mindenkinek vannak olyan döntései az életben, amik nem száz százalékosak, de ugyanúgy vannak szerelmes dalok is, például a For Another, ami tulajdonképpen egy vadóc nóta, de mindenképpen egy szerelmes dal az emberi telhetetlenségrõl. Igazából a szövegeknek csak a körítés olyan, ami egy imidzs köré van építve, de mindenki saját magára is értelmezheti õket.
A tavaszi turné hogy sikerült?
Berci: Ahhoz képest, hogy az album akkorra még nem jött ki, a klubok nem plakátoltak, elég jó fogadtatásban részesültünk. A zalaegerszegi buli például nagyon jó volt! :-)
Hathor: A szigetes és a Summer Rocks-os fellépés közül melyik volt emlékezetesebb és jobb?
Berci: Véleményem szerint nagy szó volt, hogy a Pecsában játszhattunk, ott viszont még nem volt meg az a "kifejezett Stonehenge közönség", akikkel a Szigeten már szerencsére tudtunk találkozni.
BZ: A Pecsában látszott, hogy az emberek nem kimondottan ránk jöttek, de sok rajongót szereztünk.
Berci: A videót nézve azt vettük észre, hogy a koncert közben nõtt a közönség száma. Szóval a Sziget számomra pozitívabb volt! Persze a Szigetes nagy közönség köszönhetõ volt a Pecsás bulinak is!!!
BZ: A Sziget azért is volt sokkal jobb, mert amikor kiértünk, én meg voltam halva, hogy a fellépésünk elõtt a kutya nem volt a sátorban. Én egyébként iszonyú érzékeny vagyok arra, hogy van-e közönség, mert nekem egy nagyon fontos energia áramlási tényezõ… az a lényeg, hogy Stonehenge-re betódultak, és az valami hatalmas érzés, amikor a videón körbe fordul a kamera, és nem látni a tömeg végét!
Berci: Végül is konkrét választ nem tudok adni arra, hogy melyik volt a jobb, mert közönség és koncert szempontjából mindenképpen a Sziget, viszont ha a zenekar jövõjét nézzük, hiába volt több ember a Szigeten, hiába adtunk el egy csomó CD-t, a Pecsában nagyon jó barátságot kötöttünk a Pain Of Salvationnel, és lehet, hogy ennek a barátságnak a révén kijutunk külföldre…
BZ: Ha már szóba került külföld… a napokban folyik a promóció külföld felé, amit szerencsére a kiadó is támogat. Ami már magában nagyon fontos, hogy a lemez, a design, a honlap angol nyelvû, valamint többek között a POS részérõl kontaktjaink is vannak, például az Inside Out kiadó már jelzett, hogy várják az anyagot Európában és Amerikában is. Még nem tudjuk a végkifejletét ennek a dolognak, de ez a zene itthon rétegzene, nem lehet belõle túl sokat eladni, úgyhogy maximálisan meg kell támadni külföldet!
Berci: Most még az Inside Out sem biztos, meg fogunk várni minden visszajelzést, nem ugrunk bele semmibe anélkül, hogy jól át ne gondoltuk volna. Valamint még tervezünk koncerteket Erdélybe és Szlovákiába is.
Pain-éket elõtte nem is ismertétek?
Berci: Hallottuk a zenéjüket, mivel Balázsnak meg volt két POS album. Konkrétan koncert elõtt egy héttel kaptam meg a legutolsó lemezüket, melyet azóta sem tudtam kivenni a lejátszómból. Nálam az év lemeze, persze az Ark-kal együtt.
Daniel pedig vendégszerepelt a Szigeten…
BZ: Igen, ez nagyon pozitív. Az elsõ jele a dolognak az volt, hogy meg akartam csinálni egy egyszerû zongorával kísért nótát Somának (a Stonehenge elõzõ basszusgitárosa) az esküvõjére, és tulajdonképpen a Summer Rockson jött az ötlet, hogy mi lenne, ha felénekelnénk Daniellel. Mondjuk akkor még arról volt szó, hogy õ kint énekli föl a saját részét, de késõbb elhatározta, hogy Magyarországra jön nyaralni, így hamar elkészült a dal, ami le is tölthetõ a homepage-rõl. …aztán csak úgy megkérdeztem tõle, hogy mi lenne ha fellépne velünk, és egybõl igent mondott.
Berci: Még a Summer Rocks-on kaptak tõlünk lemezeket, és igazából Daniel jelzett vissza, hogy mennyire tetszik neki. …aztán szinte napi kontakt alakult ki BZ-vel, most pedig Ádámmal levelezik egyfolytában.
Tényleg, a többi külföldi bandával milyen volt a kapcsolat?
BZ: Hát, zenekara válogatja. Min nagyon örültünk, hogy a Pain Of Salvation-ék ilyen közvetlenek voltak. Végül is a többiek felé is próbáltunk nyitni, mentünk, beszélgettük…voltak, akik hûvösebben fogadták a dolgot. Amorphisék például jelentõs izgulási tüneteket mutattak, ott ültek kicsit magukba fordulva, úgyhogy nem nagyon tudtunk velük beszélgetni.
Berci: A POS szerintem egyértelmûen a legaranyosabb banda volt. Az Ed Guy-ból volt egy-két ember… aztán az Amon Amarthék nagyon jó fejek voltak, a Rhapsody-ékkal nem igazán beszéltünk. Tõlük talán az énekes és a bõgõs volt az, akikkel volt kontakt, de az Amorphis volt az, akik ránk sem hederítettek.
BZ: Én az énekessel beszéltem pár szót…
Pixel: Visszatérve a Pain Of Salvation-re… szerintem mindannyiunknak állati jó érzés, hogy az új lemezük nagy része arról fog szólni, ami itt történt velük - Magyarországon.
Berci: Nagyon örülünk, hogy részt vehettünk Daniel életében, és természetesen annak is, hogy az itt töltött idõrõl fognak szólni az új dalok!
Ami pedig még nagyon fontos, az a klip!
Berci: Ó, András beszélj nekünk! :-)
Mennyire volt meg a koncepció, és ezt hogy sikerült megvalósítani?
András: Együtt találtuk ki az egészet. Elõször BZ-vel találkoztam egy kínai kajáldában, ott dumáltunk…
BZ:… az a lényeg, hogy úgy mentem el a találkozóra, hogy 'Sonehenge-nek videoklip, ugyan, ne szórakozzunk…', és amíg el nem kezdtünk dolgozni rajta, nem hittem el, hogy ezt egy normális költségvetésbõl, normális minõségben meg lehet csinálni, utána egy nagyon kellemeset csalódtunk a jelen levõ Asztalos Andrásban, ugyanis egyrészt nagyon jó barátsági viszonyba kerültünk vele, és talán pont ezért ment olyan jól a munka! Õ nem csak mint operatõr mûködött közre, hanem rengeteg ötletet adott, és mind kreativitásban, mind pedig alvatlanságban követett minket. …és tényleg az a jó, hogy nem egy külsõs csinálta a klipet, így minden jól mûködött!
Berci: Igaz, hogy én nem szerepelek abban klipben, de gondolom, ugyanúgy mûködött ez az egész, mint most. Nem sokára el kezdjük forgatni a következõ két klipet, és már le is ültünk megbeszélni a forgatókönyvet.
A két új kliprõl mit érdemes tudni?
BZ: Két új klippel készülünk, a Whisper azért készül, amellett, hogy gyönyörû és imádjuk, hogy talán azzal egy szélesebb kört tudunk megcélozni média ill. kimondottan TV szinten, a Full Moon-t pedig az igazi Stonehenge rajongóknak készítjük! Egy kegyetlenül súlyos klipet szeretnénk rá csinálni!
Berci: …és a Between… a mérce!
A honlapon is van egy-két újdonság…
BZ: A honlapot folyamatosan folyamatosan frissítjük. Most van egy fotópályázat, amire elég sokan ráizgultak. Ennek az a lényege, hogy a legötletesebb Stonehenge témájú fotókat díjazzuk. A napokban érkeztek háttérképek is. Most például két olyat raktam fel, amik nagyon aranyos kis ötletbõl jött: az Angelo Salutante-nak elkészült a Diablo Salutante változata is, ráadásul nagyon jól néz ki! A pályázat határideje: szept. 31. Emellett pedig felkerült a Daniellel készült dal, a Between To Worlds valamint a Daniellel való közös fellépés is letölthetõ.
BZ: Ó, és most készül egy dal egy Iron Maiden tribute albumra! Ezt Töfi állítja össze, és ide egy olyan dolgot csináltunk, ami nagyon Stonehenge-es. Kiválasztottuk a Flash of the Blade, ami eléggé true metálos, és az a lényeg, hogy aki majd meghallja, a refrénnél kezd el gyanakodni, hogy ez nem egy saját dal, hanem Maiden feldolgozás. Szóval teljesen átgyúrtuk!
http://go.to/stonehenge

Héda

Utóirat
A kérdések és válaszok magukért beszélnek, most már mindenki számára nyilvánvaló, hogy mitõl ilyen kifogástalan a hanganyag minõsége. De az, hogy hogyan fér ennyi tehetség, megszállottság, emberi érzékenység , amitõl a zene és szöveg ennyire komplex és egész egyszerûen magával ragadó és szép, az vajon miért van ? Ez lenne az angyali üdvözlet ami a STONEHENGE zenészeihez szólt ?
És köszönjük az interjút és nem különben azt, hogy ott lehettünk , mikor az új klip világáról volt szó, )))) nagy dolgoknak voltunk tanúi szerintem.
És kedves BZ tényleg nem kellett kérdezni, mondtál mindent magadtól is, ami érdekelt és nemcsak engem, hanem az összes magyar és ezek szerint soksok külföldi STONEHENGE hivõ zenerajongót is. Tudom, hogy egyre többen leszünk…
Hathor

 
Hírek
Twister

Friss dal, klippel...

Bővebben...
 
Apey & The Pea

Betiltani nem tudták a kecskeméti koncertet, de nem lesz póló és lemez árusítás

Bővebben...
 
Cadaveres

Ma 3 órakor került bemutatásra a Cadaveres legfrisebb klipje a metal.hu webzinen.

Bővebben...
 
Echonald

KLIPPREMIER! VÁLTOZUNK - új dal a zenekartól

Bővebben...
 
Pennhurst

Diliházból az Arénába!

Bővebben...
 
Facebook
Archívum
Metal TOP100
Oldalunk tagja a

listának!
Klikkelj az ikonra, hogy lásd a lista állását!