Sunseth Sphere
Egy nagyon tehetséges hazai csapatot sikerült megismernem, melyet nyugodt szívvel ajánlok minden igényes zenét szeretõ embernek. Nemrég jelent meg elsõ bemutatkozó albumuk a holland Hammerheart Recordsnál! Ez alkalommal kerestem meg a csapat bõgõsét, Bánfalvi Gyurit!
Elõször
is röviden mutasd be légyszíves a zenekart, alakulás... stb.
A zenekar alapjait 1998 nyarán fektettük le Márton Petivel, miután kiszálltunk
a WF-bõl. Ekkor alapítottuk meg a ShockWave zenekart. Hamarosan sikerült szert
tennünk egy remek dobosra is, Landy Laci személyében, aki korábban a Stonehenge
zenekarban tevékenykedett. Hihetetlen lendülettel álltunk neki a számírásoknak
és hamarosan összehoztuk az elsõ lemezt is, aminek gyenge pontja volt sajnos
az ének, így ezzel a lemezzel nem tudtunk Shock mindent kezdeni. Ezek után kezdtünk
el keresni egy új énekest és egy szintist. Ezzel egy idõben szállt ki Kyrah
a WF-bõl és Péter meg is kereste õt, mert mint szinti, már bizonyított az elõzõekben.
Kyrah eljött egy próbánkra, és ott derült ki, hogy õ nem csupán egy nagyszerû
billentyüs. Vannak énekesi ambíciói is és õ inkább azt az oldalát szeretné elõtérbe
helyezni. Így derült ki, hogy volaképpen két legyet ütöttünk egy csapásra.
Így 2000 februárjában teljessé vált a zenekar és nekiálltunk a számírásoknak.
Az új számok, és Kyrah egyénisége már nem tükrözték a ShockWave eredeti jelentését
és úgy döntöttünk, hogy választunk egy olyan nevet, ami megfelel az új zene
atmoszférájának. Ekkor alakult ki a zenekar végleges neve, a Sunseth Sphere.
Fél év múlva rögzítettük az elkészült lemez anyagát, majd rá három hónapra 2001.
február 1. aláírtuk a szerzõdést a Hammerheart Records-al. Áprilisban Hollandiában
újrakevertük az anyagot Hollandiában és Október 8.-án hivatalosan megjelent
a lemezünk is (csak itthon nem).
Azt hogy tudtátok megcsinálni, hogy egészen a lemez megjelenéséig nem is
lehetett Rólatok, mint zenekarról hallani?
Ennek egészen egyszerû a magyarázata. A zenekarnak az összetétele 2000 elején
lett végleges, akkor kezdtük el íni a dalokat és amint elkészült a lemezanyag,
mi azonnal bevonultunk vele a Pont Mi Stúdioba. Ahogy az anyag elkészült rögtön
kiküldtük az anyagot külföldre és hogy ebbõl ne legyenek a késõbbiekben jogvitáink,
egy esetleges kiadóval, nem is publikáltuk az anyagot itthon senkinek. Miután
szerzõdést kötöttünk a kiadónkkal, elhatároztuk, hogy egy robbanásszerû megjelenést
produkálunk a lemezzel, vagyis az Album megjelenésekor jelennek meg rólunk mindenütt
az elsõ cikkek és interjúk. Ez többé-kevésbé össze is jött, bár az itthoni megjelenés
sajnos megcsúszott, de külföldön jól sikerült ez az idõzítés.
Hogy találtatok erre a Hammerheart Records kiadóra, ami nem Mo-on van? Könnyen
elfogadtak Titeket?
Mint már említettem, a Pont MI Stúdióban készült felvételt azonnal kiküldtük
külföldre kb. 20-25 kiadónak. Egész jók voltak a visszajelzések, de a legnagyobb
kiadóknak, mint a Century Media Records vagy a Nuclear Blast, fontos az egyenletes
jó teljesítmény, ezért nem elég nekik egy jó lemez, kíváncsiak egy másodikra
is. A Hammerheart Records viszont azonnal meglátta a fantáziát ebben az anyagban
és az elsõ reakciójában már egy lehetséges szerzõdésrõl beszélt, és annak feltételeirõl.
A feltételek közt szerepelt az anyag külföldön történõ újrakeverése is, ami
nagyon hízelgõ volt a számunkra, hiszen szerettünk volna minél többet kihozni
ebbõl az anyagból. És úgy érezzük ez sikerült is Nyugat Európa egyik leghíresebb
stúdiójában, a hollandiai RS-29-ben, ahol többek közt a The Gathering, a Within
Temptation és a Halloween is készített felvételeket.
Egy, a zenekart még sohasem hallott embernek Te hogy magyaráznád el, milyen
zenét játszotok? /Ez csak egy sztorim: egy kollegámnak -nem szakmai- mutattam
a zenéteket, és mondtam neki, hogy hangulat zene. Mire õ: jó-jó, de sosem leszek
ennyire depressziós hangulatban/.
Igen. Ez számomra illetve számunkra is nehéz dolog, mert bármit mond az ember,
azzal megbélyegezheti saját magát.
Szerencsére a külföldiek segítettek nekünk ebben a problémában valamelyest.
az Õ definíciójuk szerint mi egy atmoszférikus metált játszó zenekar vagyunk,
erõteljes dark-gotic hatásokkal. Sûrûn hasonlítanak bennünket a The Gatheringhez,
ami jó támpont, ha be akarod határolni a zenét. Leginkább azt lehetne mondani,
hogy egy Anneke-hez hasonló énekkel, Pink Floyd-os gitárrészletekkel tûzdelt
atmoszférikus (könnyed) metál zenét játszunk megszokott klisék nélkül. Valóban
le kell ülni mellé, és meg kell hallgatni, úgy hogy az ember közben nem foglalkozik
semmi mással.
Hogy írjátok a dalokat?
Valaki elkezd játszani néhány hangot, és mintegy láncreakcióként elkészül -
hatást hatásra
építve - a számok alapja. Az érzelmek kerülnek elõtérbe, és mindenki megtalálja
azt a közös struktúrát, amire ráépítheti a saját játékát. Rengeteget improvizálunk,
ami szintén érzésbõl jön. A gitárhangzások kialakítása során rengeteg effektet
használ Péter, ami eleve segít megalapozni a számok hangulatát.
Szövegekeért ki a felelõs?
A szövegeket többnyire a dobosunk Laci barátnõje Mónika írta. Õ nagyon ráérzett
a zenénkre, ott volt minden próbánkon és szinte elsõ hallás után képes volt
szöveget alkotni a zenénkre. Az LSD szövegét viszont Kyrah írta saját kezûleg,
mert neki is vannak jó elképzelései, amik a következõ albumon már meg fognak
jelenni.
Azt tudjátok, hogy Kyrah egy igazi énekesnõ!! Könnyû volt õt elcsábítani
ebbe a zenekarba?
Kyrah mindenképpen egy nagyon különleges és sokoldalú lány. A mellet hogy csodálatos
énekhanggal rendelkezik, különös érzéke van a billentyûzéshez is - amint ez
a lemezen is kiderül. Minden tekintetben tökéletesen beleillik a zenekarba.
Ugyanúgy megvannak benne azok az érzelmi hullámzások, amik mindannyiunkat jellemeznek
és bizony a zenélésbe vetett fanatizmusával is sikerült minket elkápráztatnia.
Öröm vele dolgozni és mi mindannyian nagyon örülünk, hogy egy ilyen különleges
egyéniség teremtheti meg a kapcsolatot a zenekarunk és a közönség között.
Az elcsábítás egy kicsit erõsen hangzik. Ez úgy történt, hogy amikor Ö kiszállt
a WF.-bõl Péter megkereste õt telefonon és meghívta egy próbára. Kyrah eleget
is tett a meghívásnak és rövid idõn belül már a zenekar tagjává vált. Az Õ álma
az, hogy egyszer az éneklés lesz a mindene, az élete és a "munkahelye".
Õ úgy gondolta, hogy ezt velünk közösen valóra is válthatja.
Mi lesz a folytatás, hogy most megjelent a cd? Magyarországon ki fogja terjeszteni?
A folytatást mindenképpen úgy képzeltük el, hogy csinálunk néhány koncertet
itthon aztán megpróbálunk a jövõ tavaszra összehozni egy közös Európa turnét
egy nagyobb külföldi zenekarral. Ezzel kapcsolatban már felvettem a kapcsolatot
néhány zenekarral és managementtel, amiért külön köszönet illet Téged és Valentin
Szilvit, valamint Persoczki Gábort.
Ezen kívül már a következõ anyag 70%-a is készen áll, amibõl ízelítõt kaphatnak
azok, akik eljönnek a koncertjeinkre. A maradékon még dolgozunk, persze nem
kell megszakadnunk! Ha-Ha!
Ami az itthoni terjesztést illeti, úgy néz ki, hogy az MCD fogja felkarolni
a lemezt és talán nov. közepe vége felé, már kapni is lehet az üzletekben.
Élõ koncertek mikor várhatóak?
A koncertezést -mint már sugalltam- itthon nem akarjuk túlzásba vinni. De azért
lesz koncertünk a közeljövõben : szokás szerint Bándon kezdjük a pályafutásunkat
Gyuresznál a "Rockrenchen" Oktober 27.-én. Aztán Veszprémben a Veszprém
Egyetemi Zenei Napokon, azaz a "VEZEN"-en játszunk November 6.-án,
majd Várpalotán az "Alagsorban" játszunk November 17.-én, és ami még
fix, hogy December 14.-én játszunk Székesfehérváron a Banhofban a "KÁOSZ
fesztiválon" Szeretnénk még ebben az évben eljutni Budapestre is, de ez
még elég távolinak tûnik számunkra.
Úgy tudom, kerestek egy szintist... van már rá jelentkezõ?
A hír igaz, bár már nem aktuális, mivel sikerült megismerkednünk egy nagyon
tehetséges sráccal, Balogh Öcsivel, akivel hosszabb ideig próbálkoztunk, míg
végül Október elején úgy döntöttünk, hogy hivatalosan is bejelentjük a kiadó
felé, hogy õ foglalja el a zenekarban a billentyûs posztot. Nagyon jó játékos,
tele van jó ötletekkel és emberileg is közénk illik. Van egy amatõr stúdiója
a "New-Tone", ahol amatõr zenekaroknak készít felvételeket, valamint
vendéglátósoknak és egyéb célokra zenei alapokat készít billentyûn.
Mivel foglalkoztok a magánéletben a zenélésen kívül?
Mindannyian éljük a szokásos hétköznapi életünket ugyanúgy, mint más rendes
polgár, ami természetesen rengeteg hátrányt jelent a zenélés számára, de mindannyiunk
van olyan fanatikus, hogy bármit képes megtenni ezért a zenekarért, akár az
állását is kockára teszi bármelyikünk.
Laci a Veszprémi sajtüzemben dolgozik kettõ néha három mûszakban vezetõ beosztásban.
Péter egy õsi cégnél dolgozik, mint szorgos hangya három mûszakban. Kyrah egyik
állásból a másikba vándorol, ha a túlórák vagy a munkaidõ rendszertelensége
nem egyeztethetõ a zenekarral, õ máris távozik arról a munkahelyrõl, és újabb
után néz. Öcsit már említettem, õ csak a zenélésnek él, hola pult egyik- hol
a másik oldaláról. Én jómagam pedig családi vállalkozáson belül pénzügyekkel
és adminisztrációval foglalkozom, valamint "másodállásban" a zenekar
levelezéseivel, kapcsolataival és egyéb szervezési ügyekkel foglalkozom.
Milyen a viszonyotok a magyar zenekarokkal?
Ismerünk jó néhány magyar bandát, van akit személyesen és van akiket csak látásból.
A legjobb kapcsolatban talán a Stonehenge zenekarral vagyunk, akiket már régrõl
ismerünk, volt elég sok közös koncertünk és Lacit még náluk ismertük meg. Aztán
jó barátságban vagyunk a várpalotai Septicman zenekarral, és személyesen ismerjük
még a NeckSprain zenekart, fõleg Leventét, bár velük már iszonyú rég nem találkoztunk.
Aztán vannak a magyar kedvencek, akiket nem vagy csak alig ismerünk személyesen,
de voltunk néhány koncertjükön. Fõleg Peti és én szoktunk eljárni a közeli Da
Capo, Nemesis, Dying Wish, Strong Deformity koncertekre.
És a hazai magazinokkal?
Nos a hazai magazinokkal régebben Peti tartotta a kapcsolatot, most egy ideje
már én teszem ugyanezt, és elmondhatom, hogy mint az elõzõekben is kiderült,
nagyon készségesek segítõkészek. Kár hogy az újság formátum kezd kihalni a kevés
vásárló miatt, ami meg fennmarad csak a reklámokból tud megélni. A nagyobb magazinoknál
is vannak nagyon rendes és segítõkész újságírók, csak sajnos ezek az újságok
nem támogatják kellõképpen az amatõr vagy kisebb zenekarokat.
Mivel mi netes magazin vagyunk, ezért megkérdezem: a neten szoktatok böngészni?
S ha igen, miket?
A zenekarból sajnos csak Lacinak és nekem van lehetõségem a neten barangolni,
de elmondhatom, hogy általában mindketten ugyanazt hajtjuk mostanában. Mindennap
körbenézünk Európa magazinjaiban Web-zineken E-zineken, hátha találunk valami
új kritikát a lemezünkrõl és szinte minden nap van valami újdonság. Igaz hogy
csak a Német és Angol nyelvû kritikákat értjük, de néha jókat derülünk egy-egy
cseh, orosz, jugoszláv, olasz vagy görög interjú "olvasásakor". Ezen
kívül én hajtom a kiadókat, managementeket és koncertszervezõket is, valamint
sok zenekar honlapját szoktam felkeresni. Sokszor pedig a szívemet fájdítom
egy-egy hangszergyártó vagy erõsítõ és effekt gyártó cég oldalain. Szóval nagyon
hasznos kis dolog ez.
Milyen zenéket hallgattok?
A zenei ízlésünk nagyon szerteágazó, bár sok helyen fedi egymást. Így aztán
vannak nagy egyéni és közös kedvencek.
Péter például nagyon szereti a Neverore,In Flames, Dimmu Borgir, Napalm Death
zenekarokat, amíg Kyrah imádja a folk muzsikát, aztán a Nightwish, a Rhapsody,a
Dead Can Dance is nagy kedvencei. Laci kedvencei a Pink Floyd, Celtic Frost,
King Crimson, Mekong Delta, Slayer stb. Öcsi nagyon mindenevõ, õ szinte mindent
szeret, amit mi. Nekem is igen széles a zenei ízlésem. Kedvenceim pl. Fates
Warning, Enchant, Children Of Bodom, Stratovarius, Savatage, JethroTull, Rush
stb. Mindannyiunk kedvencei pedig az Anathema, a Pain Of Salvation és talán
a Dimmu Borgir
Milyen a viszonyotok a Without Face-szel?
Mondhatnám azt is, hogy ez egy eléggé kényes kérdés, de gondolom ezért is tetted
fel. Természetesen nem zárkózunk el ez elõl sem. Mint már biztosan sokan észlelték,
a zenekarunk három tagja az említett zenekarból való. Név szerint Péter, Kyrah
és jómagam. Voltak problémáink, amiken mostanra már rég sikerült átlépni, mondhatnám
úgy is, hogy tartjuk egymás közt a tisztes távolságot. Különösebben nem foglalkozunk
egymás dolgaival, bár ha összetalálkozunk általában elbeszélgetünk egymás dolgairól,
sikereirõl, negatív és pozitív tapasztalatairól, de mindössze ennyi.
Mit mondanátok még el?
Szeretnénk mindenekelõtt megnyugtatni az itthoni leendõ és már meglévõ hallgatóinkat,
hogy a külföld szele nem fogja elfeledtetni velünk Õket. Talán nem is tudják,
hogy milyen jó érzés az, ha az ember saját nyelvén kap egy jó kritikát. Szóval
igyekszünk itthoni koncertekkel is foglalkozni, és természetesen azon dolgozunk,
hogy sikerüljön minél szélesebb réteggel megismertetni a zenénket. Ennek elsõ
nagy lépése az itthoni terjesztés. Figyeljétek az újságokat, mert hamarosan
megtudhatjátok,hogy hol és mikor lesz kapható a "Storm Before Silence".
És végül, de nem utolsó sorban szeretnénk megköszönni a Rock Gyémántok-nak a
lehetõséget, hogy szerepelhettünk az oldalaikon és név szerint neked, Nagy Rob
külön köszi minden segítségért még egyszer.
Elérhetõség: Márton Péter
Várpalota, Jókai u. 2.
8100
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Rob