Az idei Sziget legzúzósabb napján, azaz hétfõn nyomult a fesztivál nagyszínpadán a Tankcsapda. Bár a következõ zenekar egy picit jobban izgatott :-), a Slayer után sikerült összefutnunk Lukács Lacival, hogy néhány sör mellett dumáljunk is egy kicsit.
Már a célegyenesben van az új lemez, az
Égni vagy égni, tehát adja magát a gyors kérdés: mit lehet tudni a lemezrõl?
Szeptember végén jelenik meg és szerintünk nagyon jó lesz. De igazából
mindenki maga dönti majd el, ha meghallgatja. Két szám már ráadásul ismerõs
is lehet a Szextárgyról is. Lesznek rajta ilyen és olyan dalok is... Próbáltuk
a lehetõ legjobbat kihozni magunkból, remélem, hogy tetszeni fog mindenkinek.
A Szextárgy klipje egy ideje már látható a tévékben. Elég érdekes képi
megjelenítése lett a dalnak, nekem elsõre a Napnyugattól virradatig címû film
ugrott be...
Ez a klip rendezõjének volt az ötlete, mikor meghallgatta a számot,
neki olyan benyomása volt, hogy ehhez a nótához a vámpíros sztori passzol képileg
leginkább. Persze, lehet, hogy hajaz egy kicsit a Tarantino filmre, de ez igazából
a rendezõ ötlete volt, és mivel nekünk is tetszett, ezt csináltuk meg.
Egy másik gyors kérdés: milyen érzés volt a Slayer elõtt nyomulni?
Lehet, hogy csalódást okozok, de õszintén szólva semmi extra... Tudod,
egy ilyen fesztivál pont arról szól, hogy játszik egy csomó zenekar szép sorban
egymás után, mindenféle stílusban, és nekünk pont így jött ki, hogy a Slayer
elõtt játszhattunk. Na, azt azért nem mondom, hogy nem néztük meg õket, mert
ott figyeltük a színpad szélérõl, hogy mekkora profi bulit nyomtak...
Ha már a bulinál tartunk, lehet, hogy én látlak mostanában túl gyakran
benneteket.. :-) de mintha mostanában egy picit fásultabb lenne a csapat a bulikon.
De gondolom, te ezt másként látod...
Nem hinném, hogy fásultak lennénk. Volt ilyen idõszak nálunk, érzésem
szerint a Ha zajt akartok lemez után élt át a zenekar egy kisebb válságot, de
ezen már rég túl vagyunk. Ugye akkoriban volt egy-két változás a zenekarban
és környékén, de már rendezõdtek a dolgok, azt hiszem, most már minden rendben
van.
A legfontosabb változás a dobosposzton történt. Mennyire vált be és
mennyire más Tamással dolgozni?
Teljesen más, abszolút teljesen. Sokáig ugye Buzsik Gyurival nyomultunk,
aki igazából egy ösztönember volt, és a dobolása is amolyan ösztönszerû - ennek
az elõnyeivel és hátrányaival. És bár Tamásban is megvannak ezek az ösztön-dologok,
mert amikor dolgozunk a dalokon, akkor õ egyfajta ösztönös dobtémák hoz, de
Tamás egy sokkal tudatosabb dobos.
De a ti zenétek is egyfajta ösztönzene, nem?
Ez nagyon így van, viszont a tudatosság és az ösztönösség mégsem mond
egymásnak ellent, nem zárja ki egymást. Amikor megvan egy nóta, megvannak az
alaptémák, akkor utána igen tudatosan állunk neki a részletek kidolgozásának,
igyekszünk a lehetõ legprecízebben kidolgozni, a lehetõ legtöbbet kihozni belõle,
akár a dobokat, akár a gitárokat nézzük.
Legelõször benneteket egy icipici klubban láttalak úgy 9-10 éve. Azóta
nagyot változtak a dolgok, hatalmas rajongótáborral rendelkeztek, minden második
fiatal jószerivel TCS pólóban rohangál. Érzésed szerint titeket mennyire változtatott
meg az elmúlt idõszak?
Nagyon remélem, hogy semennyire! Nem hiszem, hogy a Tankcsapdát egy
nagyképû zenekarnak kellene tekinteni. Persze, amikor terheletebb idõszakban
vagyunk, lemezt veszünk fel, stb., akkor könnyen lehet, hogy mondjuk a levelezést
egy idõre elhanyagolom, vagy a személyes találkozás a rajongókkal idõben korlátozottabb
lesz... Persze, lehet, hogy sztárok lettünk, vagy mittudom én mi, de ha valaki
egy kicsit is jobban ismer minket, az tudja, hogy nemigen estünk át a ló másik
oldalára, a szónak ilyen értelemben tehát nem lettünk sztárok, nem vagyunk elérhetetlenek,
nem élünk egy földön túli világban.
A
következõ kérdés elég régóta bennem van és most muszáj feltennem... Szóval arról
van szó, hogy van egy dalotok, ami nekem a kedvencem, és nagyon-nagyon rég nem
hallottam bulin. Nem árulok zsákbamacskát: a Boka címû szerzeményrõl van szó...
Na, ezzel, hogy neked a kedvenc Tankcsapda számod a Boka, nagyon egyedül
vagy, legalábbis elég kevés embertõl hallottam ezt eddig... Én nagyon szeretem
ezt a számot, de valahogy a bulikon nem jön be... Persze ez érdekes dolog, mert
a koncerteken megpróbálunk olyan számokat játszani, amiket mi szeretünk, de
van egyfajta vetésforgó rendszer, és néhán dalra valahogy véletlenül sosem kerül
sor. Egy bulin korlátozottak a lehetõségek és a lehetõ legjobb mûsort kell összeállítani,
hogy a közönség a lehetõ legtöbbet kapja. Viszont a fene tudja, lehet, hogy
a következõ turnén éppen a Boka is benne lesz a programban.
A következõ kérdés pedig a kötelezõ: hogy állsz az internettel?
Használom, de csak a legszükségebb dolgokra... Levelezés, ilyesmi,
max. három-négy honlapot nézek meg, ami érdekel. Nem lógok órákat a hálón.
Debreceni lévén gondolom, a Loki focicsapatának szurkolsz. Ha jól tudom,
a csapattal is jóban vagytok...
Igazából a csapatból három emberrel - Dombi Tibivel, Böõr Zolival és
Sándor Tomival - vagyunk igazán jóban. Persze a többiekkel is jó a viszony,
de õk hárman azok, akikkel rendszeresen összejárunk, baráti a viszonyunk.
Már adódik is a kérdés, hogy nem írtok egy Loki himnuszt?
Ez a dolog nem igazán a mi zsánerünk... :-) De egy bulin, enyhén ittasan
megfogadtuk, hogy ha a Loki bajnok lesz egyszer, akkor biztos írunk majd nekik
egy nótát!
Ákos