Végre megjelenik az új album, 'A fine day to exit' címen. Már régóta várjuk, hiszen eredetileg először 2001 áprilisára ígérték, azután eltolták júniusra, később ezt megint meghosszabbították, s most október elsején elvileg tényleg kiadják az ominózus művet.
A várakozásoknak megfelelően - ahogyan az interjúban is elmondták a zenekar tagjai - az 1996-os Eternity által elkezdett, s az 1999-es Alternative 4, majd a 1999-es Judgement című nagylemezzel folytatott irányvonalat követi.
Ám nem csak ezekre épül, hanem valami újat is rejt magában, más mint az eddigiek.
Hangulatát tekintve az 'A fine day to exit' meglehetősen árnyalt, nem olyan fajta zene, amit egyszer meghallgat az ember, es átlátja, átérzi rögtön. Nem való hátterzajnak mert koncentraciót igényel, de megéri odafigyelni rá. Van mondanivalója.
Első nekifutásra lassúnak tűnhet, ám utólag kiderül, hogy bővelkedik erőteljes, dinamikus részekben is, sőt, szinte minden szám felgyorsul, felerősödik a végére. Ez azonban nem hasonlítható az előző albumok "erejéhez".
Természetesen a zenei, technikai megoldások is megújultak, egészen érdekes hatásokat, effecteket hallhatunk pl a 'Barriers', vagy akár a 'Release' c. dalban. Ahogyan a Judgementben is, több számban vendégszerepel énekesnő.
Az együttes egyre inkább kezd eltávolodni a metal műfajától, s a progresszív rock felé tendálódik, ami persze nem probléma, hiszen sokkal inkabb hozzájuk illik mint a 10 évvel ezelőtti doom-metalos "hörr-hörr" image.
A lemezen 11 dal talalható, többnyire szoros egymásutánban következnek minden átmenet nélkül, s az utolsó szám egy picit csalóka a maga 18 perces hosszával, de inkább hallgássatok meg ti magatok!
Összességében egy, az Anathemára nagyon jellemző, mégis egészen új irányvonalú albumot sikerült felvennie az együttesnek.
Angel