rockgyemantok.hu

Srácok! Emlékeztek még arra, amikor nem volt ciki kopott farmerban járni? Emlékeztek az alföldi papucsra? Emlékeztek arra, amikor nem volt egy sör (kocsmában sem!) drágább TÍZ forintnál??? Én még igen... Lehet, hogy ez ma ciki, de vállalom.
Most itt van egy lemez, ami ezen idõk iránt ébreszt bennem nosztalgiát. Nem csupán a nosztalgia a helyes kifejezés. Egy állati jó lemezt hallhatok! Egy olyan lemezt, ami nem csak a dicsõséges nyolcvanas éveket idézi, hanem tud a mai viszonyokhoz is alkalmazkodni...
Ha sosem hallottad, hogy volt valaha egy P.Box nevû szupercsapat, akkor figyelj rá, mert a mai kedvenceid mellé / helyett bõven befér. Ha hallottál róluk, halottad õket már, akkor nem kell magyaráznom. Ha csak azt hallottad, hogy volt, de nem tudod, mi lett most, az "újítás" után: no akkor olvasd el, mit írtam!
Ezer esztendõ súlya nehezedik a zenére. Ezer esztendõ örök rocker lelke köszön vissza. Ezer esztendõ súlya, súlyos dallamai, súlyos érzései, amik akkor is és most is ugyanúgy hatnak!
Annak idején egy Vikidál Gyula nevû hosszú hajú, szakadt, õrült srác énekelt itt (akkor ex-P. Mobil volt éppen...) Az õ torka azóta aranyba foglaltatott. Nem véletlenül. Óriás volt, és most is az, ha nem ebben a mûfajban dolgozik is (már rockoperás egy ideje): No õt sosem lehet pótolni. Ezt a P. Box meg sem próbálta, holott személyesen is ismerek olyan srácot, aki simán megcsinálná... Nem is ez a lényeg. Gyula csak egy van. Most viszont van egy Koroknai Árpád, aki nem egy Gyula, sokkal másabb a hangja, sokkal inkább a modern követelményeknek megfelelõ torok õ. Árpi hangja valahol a klasszikus rock torkok és a modern metál hangzások közti ötvözet, nagyszerû, de nem operisztikus - ahogy V.Gy. volt már a gyökerekkor is! - de ez nem jelent egy csepp gondot sem!
Árpi hangja más, ettõl IS lesz újszerû és modern a zene, amivel a P. Box mai, amellett, hogy õsi is tud maradni.
Képzelj el egy kristályt, ami úgy van elõtted, ahogy a Természet megteremtette, tündököl, csillog, vakít. De ezt a kristályt egy modern exkavátor túrta ki valahol Chile egy rejtett bányájából...No, ilyen ez a lemez. Õsi és modern egyben. A hangzása megfelel a legmodernebb követelményeknek, a hangulata, a nóták, a szíve-lelke viszont õsi.
Cserháti István - ha csupa nagy betûvel írnám a nevét, akkor sem lenne elég nagyszerû a tiszeteletadás felé! Szóval a Cserháti-féle billentyûk viszont olyan mélyen vágnak a húsba, olyanok, mintha együtt születtek volna veled, együtt születtek volna a Zenével. Tovaszáguld mellettük a lehetõ leg-valósidejûbb gitárhangzás, õrült tiszta és érthetõ dallamú bõgõ, egy szuperen kiegyensúlyozott dob. Szóval nem tudom, hogy Magyarországon utoljára mikor dobtak piacra ennyire õszintén rock lemezt!!! Higgyél a valóságban, higgyél a varázslatban, higgyél a tisztaságban! Higgy az õszinte szóban, az õszinte hangban!
Volt valaha egy Bencsik Sándor nevû gitármágus. Valaha õ is dolgozott a P. Box egykori csapatával. Én anno elég szerencsés voltam ahhoz, hogy lássam õt élõben (akkor Bill-lel játszott épp). Ahogy õ játszott, azt nem lehet szavakkal leírni. Nagyjából egy héttel azelõtt, hogy egy ausztriai menekülttáborban öngyilkos lett volna, én még hallottam õt játszani. Sosem fogom elfeledni azt a koncertet. Ez a lemez annak is emlék, amit valaha õ alkotott. Amíg él a hit, amit õ a rockzenébe vetett - majd elveszített sajnos - addig õ is élni fog, s élni fog az a színes háttér, mit õ is segített megteremteni.
Ha húsz éve mi nem egy kommunista uralom alatt élõ ország vagyunk, akkor most lenne egy rakás világhírû csapatunk, akik legalább ott tartanának, mint pár nagy nevû angol vagy német csapat, neveket nem írok...
Eddig a Tankcsapdát szeretted? Eddig csak a Slipknot kötött a rockhoz? Most hagyj fel minden rossz szokásoddal! Légy õszinte önmagadhoz. Kizuhansz az igazság ablakán. Kiragyog szemed tükrén az álom. Kivillan fogad alól a való világ színes penésze. Kilépsz a sûrû végtelenbe. Itt állsz a Lét kapujának pókhálói elõtt. S vár rád egy, a szürkeségbõl formát öntõ fantom, egy elképzelt lány, egy olyan világban, amelyet régóta folyton-folyvást megálmodsz, csak nem hitted el, hogy létezik is valahol...
Van egy lemez, az új évezred magyar rocklemeze, kitûnõ hangzással, kitûnõen megírva, osztályon felüli viszonnyal a hétköznapokhoz.
Samu, bár megérted volna!

Gyebnár Mónika