Belépés
Keresés
Buliajánló



Megosztom a Facebookon Megosztom az Iwiwen Megosztom a Tumblren Megosztom a Google Readeren Megosztom a Google Buzzon

Inside Out / Recordexpress

Az igazi, nagyi által fõzött baracklekvárhoz egy cseppet sem hasonló, szerintem egyszerûen gusztustalan küllemû dzsem kissé túlfolyik az üveg peremén... Aki a borítóból kiindulva akar a kosarába pakolni lemezvásárlási körútján, az minden bizonnyal még felemelni sem fogja ezt a CD-t. De hát nem is azoknak készült, akik a látvány alapján figyelnek fel egy új anyagra!
Ty Tabor új produkciójáról volna ugyanis szó. Ty és barátai, akiket szintén ismerhetünk már korábbról (pl. Platypus, Dream Theater): a bõgõs John Myung, és a dobos Rod Morgenstein pakolják tele a lekvárosüveget jobbnál jobb, és mai külön nagy értéke maradandó dalokkal! Nem olyan ez a lekvárosüveg, amit elsõ kóstoláskor fenékig kikanalaz az ember. Marad belõle még jó hosszú idõre, olyan hosszú idõre, hogy bármikor elõ lehet venni ha megéhezel, nyalakodhatsz belõle még akár évek múlva is! Mintha csak újra termelné önmagát, mindig megújul a tartalma, mindig tudsz valami új ízt felfedezni benne. És az idõ múlásával csak még kifinomultabbá érlelõdnek a zamatai.
Olyan, mintha a Ty-tól megszokott Beatles-szerû vokális témákat egy korai Voivod (Angel Rat) hangzásvilággal vegyítve akarnánk a reggeli kenyerünkre kenni ezt a dzsemet, de amikor beleharapunk, még érezhetjük a szánkban az elõzõ este elfogyasztott Platypus ízét is. Mindenképpen rejteget újabb és újabb finomságokat! Egy újabb harapás egy újabb élményt hoz.
Ty Tabor nem csupán énekesi mivoltában teljesít jól, hanem gitárosként is kimondottan kiváló minõséget hoz biztos alapokkal és õrülten elszállt szólókkal, sõt a lemez elsõ rangú hangzása is az õ kezeit dicséri, hiszen producere is az albumnak! John Myungra sem kell ferde szemmel visszanéznünk, õ is a tõle elvárt nagyszerû munkát végzi! Õszintén bevallom, nekem az itt nyújtott zenészi munkája sokkal jobban bejön, mint a DT-s dolgai. Rod Morgenstein pedig egyszerûen csak egy totális dobos, ha kell egy atombomba erejével csap le, ha kell kifinomult cinjátékkal ízesíti tovább a Jelly Jam-et.
Összességében az a benyomásom, hogy a névválasztás oka az az elemi öröm, ami árad a zenészekbõl, az a boldogság, hogy bizony állati jó együtt nyomni az ipart, belekotyogni egymás témáiba, besodródni a hangok tengerének partoktól távoli, egymásrautaltságot és így totális együttmûködést kívánó hullámverésébe.
Ha valaha is vonzott a kifinomult, letisztult, biztos alapokon nyugvó, ám mégis kalandos szellemû, modern, néhol a hetvenes éveket idézõ, progresszív hatású rockzene, mindenképp szerezd be az albumot, vesd be magad a lekvártenger hanghullámai közé, úszkálj a partjai közt bátran, mert minden karcsapásoddal szebb vizekre fogod juttatni magadat, nem fáradsz bele az úszásba, nem kap görcsöt a vádlid, nem hûl ki a veséd!
Egyszerûen csak élvezed a hullámok simogató duruzsolását.

Gyebnár Mónika


 
Hírek
Vale of Tears

VALE OF TEARS - ÚJ FELÁLLÁS

Bővebben...
 
Pokolgép

Kalapács József szerint az első és utolsó az Arénában

Bővebben...
 
Dreamgrave

Megjelent a Dreamgrave "Monuments" c. albuma két exkluzív élő bónusz dallal

Bővebben...
 
Mytra

Decemberben készült el a legújabb videóklip az "Initium" című dalhoz

Bővebben...
 
Twister

Friss dal, klippel...

Bővebben...
 
Facebook


Archívum
Metal TOP100
Oldalunk tagja a

listának!
Klikkelj az ikonra, hogy lásd a lista állását!