Az 
  idei Denevér tehetségkutatón figyeltem fel erre a nagyszerû kis csapatra, ahol 
  mindössze 6 zenész van és egy énekesnõ. Akkor jelképes különdíjért felajánlottam 
  nekik egy interjú lehetõséget, mondván helyezést sajnos nem értek el, viszont 
  nekem nagyon bejött a muzsikájuk. Igényes hangszerelés, tartalmas szöveg, jó 
  dalok. Kérdéseimre Bender Balázs válaszolt!
 Elõször is mutassátok be a zenekart! Kikbõl áll, mióta létezik, 
  stb.
  Az együttes jelenlegi tagjai Apáti Ádám (basszus), Balog Péter (szólógitár), 
  Bender Balázs (gitár, slide), Brunner Balázs (billentyû), Fekete Karolina Anna 
  (ének), Melovics Csaba (ritmusgitár), Sanda Gábor (dob). Az együttes kb. 1998-ban 
  alakult az akkori Gödöllõi Agrártudományi Egyetem egyik koliszobájában. Az eredeti 
  felállás szerint még csak hárman voltunk (Bender Balázs, Livják Csaba, Melovics 
  Csaba) és inkább csak a saját magunk szórakoztatására játszogattunk különbözõ 
  blues és jazz témákat. Bender B. a gödöllõi zeneiskola jazzgitár tanszakára 
  járt Valastyán Tamás tanítványaként és onnan hozogatta a különbözõ jazztémákat, 
  amiket aztán a saját elgondolásaink szerint játszottunk. A próbálkozásoknak 
  aztán kezdett híre menni és akkor csatlakozott hozzánk Karolina (Karcsi) majd 
  Sanda Gábor (Senna). Késõbb basszusgitáros (Kászonyi Gábor) és billentyûs (Veres 
  Rafael) is került. Az akusztikus hangszerekrõl aztán kezdtünk átváltani az elektromos 
  gitárokra és néhány tagcsere után alakult ki a jelenlegi felállás. Balog Péter, 
  Apáti Ádám és Brunner Balázs belépésével lehetõségünk nyílt arra, hogy igazán 
  komolyan kezdjünk foglalkozni a zenéléssel.
   E zenekar elõtt volt más zenekarotok, ahol zenéltetek?
  Néhányunknak ez az elsõ zenekara de Péternek és Ádámnak már volt elõtte 
  együttese és Péter most is több helyen játszik. Bender B.-nak, Péternek és Ádámnak 
  van egy külön keresztény rockzenét játszó formációja is, néhány vokálossal kiegészítve.
   Ami cd-t adtatok Kaleidoscope címmel, arról mit érdemes tudni? Hol, mikor 
  vettétek fel, milyen friss avagy régi dalok hallhatók rajta?
  Ez a lemez a BBB elsõ rögzített hanganyaga. Vagyis inkább a második, mert 
  ezelõtt már volt egy négy számot tartalmazó demónk, amit stúdióban vettünk föl. 
  A lemezrõl annyit érdemes tudni, hogy az elsõ hangtól az utolsóig, a keverésen 
  át a borítótervig mindent mi csináltunk. A felvételek 2001 nyarán a BalogHáziStúdió-ban 
  kerültek rögzítésre. Ez Péter szobáját jelenti ahol az összes stúdiómunka készült. 
  A hangmérnöki feladatokat is õ végezte. A lemezen azok a számok hallhatók, amiket 
  úgy ítéltünk meg, hogy megéri õket rögzíteni. Persze itt azért akadtak viták 
  mert szerencsére volt mibõl válogatni. Arra törekedtünk hogy lehetõleg saját 
  dalokat vegyünk fel, mert a feldolgozásokat nem igazán érezzük magunkénak. Ez 
  egy kivétellel sikerült is. A Hey baby ! címû "darab" eredetileg egy 
  jazz standard, de Karolina írt rá szöveget mi pedig a saját felfogásunkban játszottuk 
  el és mivel ezt a számot az együttesben mindenki szereti úgy döntöttünk hogy 
  felvesszük. A CD megjelenése óta már vannak új dalok is, de ezek rögzítése egyenlõre 
  még várat magára. Címnek pedig azért választottuk a Kaleidoscope-ot mert ezzel 
  is próbáltunk utalni arra, hogy elég sokféle stílust ötvöz a zenénk.
   Terjesztitek ezt valahol? Már csak azért, mert nagyon komoly külseje van! 
  Nyomdai borító stb..
  A lemezt folyamatosan "terítjük" ahol csak lehet. Erre fõleg a 
  koncertek után szokott sor kerülni. De a Kollégium A/1017-es szobájában bárki 
  hozzájuthat. A komoly külsõ valóban nagyon kemény munkát takar. Egy lemezborító 
  kivitelezése a tervezéstõl a megjelenésig óriási összeget jelent. Mivel legtöbbször 
  egy vasunk sincs minden követ meg kellett mozgatnunk ahhoz, hogy lehetõleg egy 
  elfogadható és igényes munka kerüljön ki a kezünk alól. Szerencsére rengeteg 
  ismerõsünk segített abban, hogy végre elkészülhessen ez a CD. Ha valaki csak 
  egy jó nyomdát tudott ajánlani már az is nagy segítség volt. A legtöbbet a Bátonyterenye 
  Barátainak Köre szervezetnek köszönhetünk, akik tényleg ott segítettek ahol 
  tudtak. Végül 200 db-ot tudtunk "legyártani". Persze ehhez a nyersanyagokat 
  is magunknak kellett beszerezni.
   Milyenek a visszajelzések? (Már, ha terjesztitek...)
  Minden nagyképûség nélkül mondhatom, hogy mindenki aki hozzájutott az albumhoz 
  azt mondta, hogy nagyon jól sikerült. Ez azért is hiteles bírálat, mert volt 
  alkalmunk olyan emberektõl is jó kritikát hallani aki nem az ismerõseink körébõl 
  kerültek ki. Persze van jópár olyan dolog, amin még csiszolhattunk volna de 
  minden jó tanácsot és észrevételt köszönettel és sértõdés nélkül fogadtunk és 
  fogadunk és reméljük, hogy a következõ lemeznél sikerrel használhatjuk fel õket. 
  Bár nem tudom hogy milyen kritikaként értékeljük azt a tényt, hogy ezzel a demó 
  anyaggal sem sikerült bejutnunk a Szigeten fellépõ amatõr zenekarok közé.
   Milyen a gödöllõi zenei élet?
  Sajnos azt kell mondanunk, hogy nem valami fényes. Néhány évvel ezelõtt még 
  volt néhány hely, ahova érdemes volt koncertre menni és de mostanra már alig 
  van valami mozgás. Szerencsére a gödöllõi Trafóban még vannak jó koncertek. 
  Gödöllõn voltak olyan helyek, ahova elment az ember és hallgathatott egy kis 
  élõ bluest, jazzt vagy ha olyanra vágyott akkor keményebb mûfajokat is. Lehet 
  hogy ez is annak az oka, hogy valahogy mérséklõdött az élõzene iránti igény. 
  Talán még az is probléma lehet, hogy nincs olyan hely, ahol az amatõr vagy kezdõ 
  együttesek megmutathatnák magukat. Ez azért is furcsa, mert itt van az Egyetem 
  jó pár hallgatóval és biztos szívesen eljárnának ilyen helyekre. Például május 
  29-én szerveztünk egy könnyûzenei minifesztivált Koli-stock névvel. Nagy színpad, 
  profi hangosítás, olcsó sör, fûbenfetrengés stb. Sajnos az esõ kissé tönkretette 
  az elejét így aztán a Kollégium egyik termében folytatódott a buli és nagyon 
  nagy sikere volt. A különbözõ stílusokat hat együttes képviselte, így mindenki 
  megtalálhatta azt az irányzatot amit kedvel. Úgy érezzük van jövõje az ilyen 
  rendezvényeknek ezért már most készülünk a jövõ évi fesztiválra.
   Az átlag zenekarokhoz képest sokan vagytok. Mennyire okoz ez problémát a 
  gázsinál, haha! Szóval a próbákon például milyen az összhang? Illetve nem nehéz 
  összetartani a csapatot?
  Ez talán abból adódik, hogy nem érezzük magunkat átlag zenekarnak. Mondjuk ez 
  lehet hogy most elég nagyképûnek hangzott de igyekszünk megvalósítani azokat 
  a zenei ötleteinket amikkel sikerül sajátos stílust kialakítanunk. Az hogy sokan 
  vagyunk tulajdonképpen abból a szempontból jelent problémát, hogy sok számunkhoz 
  kevesebben is elegek lennénk. Viszont a vannak olyan számaink, amihez meg jól 
  jön hogy sokan vagyunk. Meg persze az érzelmi dolgok is bejátszanak oly módon 
  hogy már elég régi barátok vagyunk. Bár már gondolkodtunk azon, hogyha tényleg 
  komolyan akarjuk csinálni akkor lehet, hogy módosítani kéne a létszámot illetõen. 
  Erre a Denevér Tehetségkutatón is felhívták a figyelmünket és valószínû, hogy 
  igazuk volt. Bár már az elején éreztük, hogy a zsûrinek szemet fog szúrni a 
  három gitár, de mivel ez volt az elsõ komoly tehetségkutatónk nem mondhattuk 
  senkinek, hogy most ne jöjjön föl a színpadra.
  A gázsiról annyit, hogy már jó ha egy-egy fellépésért az útiköltséget kifizetik. 
  Sajnos nem vagyunk abban a helyzetben, hogy elfogadható gázsit kérjünk és/vagy 
  kapjunk. Örülnünk kell annak is, hogy játszhatunk. Sajnos ez az amatõr együttesek 
  sorsa.
  A próbákon elég jó a hangulat és bár tényleg vagyunk egy páran nincs baj a próbafegyelemmel. 
  A csapatból mindenki máshol lakik (Pétfürdõ, Sárospatak, Budapest, Bátonyterenye, 
  Dunafalva), de az egyetem és a közös zenélés lehetõsége miatt megoldható a heti 
  egy-két próba. 
  Én elõször a szolnoki Denevéren hallottam Rólatok, mennyire vagytok ismertek 
  az országban?
  Már volt alkalmunk játszani egy-két helyen és fesztiválon. Például a tatai 
  Víz-Zene-Virág Fesztiválon, Pétfürdõn, Sárospatakon, Sólyban a Szent Kard Fesztiválon, 
  a budai Gellért Szállóban meg egy csomó egyetemi rendezvényen. Rendszeresen 
  felléptünk a gödöllõi Kalória Snack Bárban is. De azért jó lenne minél több 
  helyre eljutni és zenélni. 
  Sokat jártok tehetségkutatókra? 
  Ez volt az elsõ ilyen megmérettetésünk. Sajnos elég keveset hallani ilyen jellegû 
  tehetségkutatókról, de az is lehet, hogy rossz helyen keresgélünk. Pedig egy 
  tehetségkutató nagyon jó lehetõség egyrészt a megmérettetésre, másrészt az esetleges 
  kiugrásra is.
   Mi a véleményetek a Denevér tehetségkutatóról?
  Nagyon jól éreztük magunkat. Meglepõen rendes és korrekt volt mindenki a 
  szervezõktõl kezdve a fellépõkkel bezárólag. Nagyon jó volt a technikai háttér 
  amitõl azért kicsit féltünk, hiszen sokan vagyunk és volt egy-két külön kérésünk 
  is, de legnagyobb meglepetésünkre mindent megtettek annak érdekében, hogy ne 
  legyünk zavarban. Ezt azért is érzem különösen fontosnak mert így tényleg csak 
  arra kellett figyelni hogy jól játszunk és ne kelljen a technikától parázni. 
  A zsûri pedig tényleg objektív volt. Ezt csak onnan gondolom, hogy valóban azokat 
  a hibákat vette észre - és itt csak a BBB nevében beszélek - amiket mi is hasonlóan 
  gondoltunk valamint felhívta a figyelmünket néhány olyan hasznos dologra (pl.: 
  többen kéne énekelni, sok a három gitár stb.) amit igyekszünk kamatoztatni a 
  jövõben. Mondjuk nem lehetett könnyû dolguk mert a kissé borsos nevezési díj 
  ellenére nagyon sok együttes vett részt a tehetségkutatón. Meg azért az sem 
  volt mindegy, hogy a sok keményebb mûfaj között az általunk mûvelt könnyedebb 
  hangvétel milyen fogadtatásra talál. De úgy vettük észre, hogy azért sokan vannak 
  olyanok akiknek bejött a produkció.
  Milyen zenéket hallgattok? Ugyanis a cd-n hallható dalok alapján nem igazán 
  vagytok leszûkülve egy stílusra...
  A BBB tagjainak zenei érdeklõdése igen változatos. A Pink Floydtól a Led Zeppelinen 
  át a Pantheráig minden. Meg persze rengeteg jazz, blues és pszichedelikus rock. 
  Az együttes minden tagja szinte más zenei irányzat felé húz. Ez abból a szempontból 
  szerencsés, hogy nem igazán vagyunk csõlátók a zenehallgatás terén és ez a mi 
  stílusunkra is rányomja a bélyegét. Az a lényeg, hogy mindegy hogy milyen zene, 
  csak igazi emberek, igazi hangszereken és a saját hangjukon alkossanak lehetõleg 
  olyan dalokat, amik nem egy nyáron át slágere
   H ogy írjátok a számokat? Kik írják az alapot, szöveget stb.
  A legtöbb számunk spontán ötletek, hangulatok alapján íródik. Az alapokat 
  legtöbbször Bender B. hozza amikre aztán a többiek hozzátesznek, elvesznek, 
  ahogy éppen alakul. A tagok zenei stílusának sokszínûsége nagyban hozzájárul 
  ahhoz, hogy olyan számok kerüljenek ki a kezeink közül amik nem igazán szokványosak. 
  Péter és Ádám elég járatosak a zeneelmélet területén és ez abból a szempontból 
  elõnyös, hogy a számaink igényesen legyenek felépítve. Az együttesben munkamegosztás 
  van. Mindenki mást szeret csinálni és emiatt számok szinte maguktól épülnek 
  föl. Például Bender B. inkább kísérni és kísérletezni szeret, szólókat Péter 
  kreálja és így tovább. Mindenki azzal járul hozzá egy-egy darabhoz amihez a 
  legjobban ért. Az állandó szövegírónk Karolina. Legtöbbször a már kész alapokra 
  írja a verseket de van amikor úgy alakul, hogy már kész szöveggel állít be és 
  a szöveg hangulatához írjuk meg a zenét. De minden új dal igazi csapatmunka 
  eredménye.
  Mennyire veszitek komolyan a zenélést? Mit tesztek meg a siker érdekében? 
  Gondolom a Dáridóban nem célotok szerepelni! Ha-ha!
  Az utóbbi meglátás nagyon helyes. Magát a zenélést igyekszünk nagyon komolyan 
  venni mert egyébként nem lenne sok értelme. A sikerért annyit tudunk tenni, 
  hogy igyekszünk jó számokat írni és azokat jól elõadni. Sajnos hogy ezeket be 
  is mutassuk, azaz hogy koncertezni tudjunk nem túl sok alkalom kínálkozik. Mindenesetre 
  ha sikerül lehetõséghez jutni mindig igyekszünk a közönségnek játszani és éreztetni 
  velük azt, hogy ez egy jó zenekar, jó számokkal. A Dáridóban pedig már azért 
  sem játszanánk mert playback-elni kell az meg elég gáz. Meg nem igazán hisszük 
  azt, hogy az általunk mûvelt stílusra vevõk lennének a dáridórajongók. Meg az 
  a réteg, akinek bejönne a zenénk nem biztos hogy a Dáridót nézi.
  Milyen 
  sûrûn koncerteztek, és merre?
  Hát nem túl sûrûn koncertezünk, részben a suli, részben a lehetõségek elenyészõ 
  mennyisége miatt. Ebbe az is belejátszik, hogy sajnos a hangszereinken és az 
  alapokon kívül nincs saját cuccunk és ha megyünk is valahova akkor a hangszerek 
  odaszállítása is problémás szokott lenni, ugyanis egyikünknek sincs akkora autója, 
  hogy minden beleférjen. De azért igyekszünk minden lehetõséget megragadni. Volt 
  egy állandó helyünk is Gödöllõn - Kalória Snack Bár - ahol kéthetente rendszeresen 
  játszottunk. Viszont ha sikerül fellépést szerezni, akkor az egész ország területén 
  felbukkanhatunk. Az aktuális koncerteket meg szoktuk hirdetni a www.extra.hu/bbb_music 
  címen található honlapunkon is. 
  Szoktatok a neten böngészni? Ha igen, leginkább milyen témában?
  Elég gyakran lógunk a hálón. Tulajdonképpen minden érdekes téma megragadhatja 
  a figyelmünket, úgyhogy erre a kérdésre elég nehéz válaszolni.
  A nyári fesztiválokon láthatóak lesztek?
  Sajnos a sem az EFOTT-ra sem a Szigetre nem fogadták el a jelentkezésünket. 
  Igazán nagyon sajnáljuk, mert reménykedtünk, hogy egy jó kis demóval hátha most 
  nem csak nézõként mehetünk. Egyébként július 5-én a FEKOSZ fesztiválon játszunk 
  Gödöllõn, valamint kilátásba van helyezve egy koncert Sárospatakon is.
  Mi a véleményetek a hazai rock életrõl? Szerintetek van-e összefogás a zenekarok 
  közt?
  Lehetne egy kicsit jobban a középpontban az igényes rockzene. Sajnos errõl nem 
  biztos hogy az együttesek tehetnek. A médiák - tisztelet a kivételnek - nem 
  igazán preferálják a rockzenét. Az összefogásról meg csak annyit, hogy az általunk 
  szervezett fesztiválra minden együttes ingyen jött el, mivel tudták, hogy alig 
  tudtunk pénzt szerezni. Így viszont sikerült megvalósítanunk azt a célt, hogy 
  minél több emberhez jusson el az igényes élõzene. Nem hiszem hogy részükrõl 
  ez a gesztus további magyarázatra szorul.
  Mivel foglalkoztok a magánéletben?
  Hát a kép eléggé vegyes. Van aki még tanul, van ki már dolgozik. Nem tudom van-e 
  értelme de azért felsorolom, hogy ki mit csinál.
  Akik még tanulnak:
  Apáti Ádám: ELTE BTK magyar szak, Kõbányai Könnyûzenei Stúdió - basszusgitár
  Balog Péter: Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola Tanárképzõ klasszikus gitár 
  szak
  Brunner Balázs: BMGE Vegyészmérnöki Kar
  Fekete Karolina Anna: SzIE Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar, Kõbányai 
  Könnyûzenei Stúdió - ének
  Akik már dolgoznak:
  Bender Balázs: egyetemi tanszéki mérnök
  Melovics Csaba: okl. gazdasági agrármérnök
  Sanda Gábor: okl. gépészmérnök
  Mit mondanátok még el?
  Új stílusirányzattal próbálkozunk, ami igen közel áll hozzánk. Ez pedig 
  a pszichedelikus rockzene. Igyekszünk elmélyülni ebben a stílusban, mert ilyen 
  fajta zenét elég kevesen játszanak. A kezdetek elég biztatóak és reméljük, hogy 
  a következõ lemezünkön érezni lehet ennek az irányzatnak a hatását. Szeretnénk 
  minél többet koncertezni és nagyon jó lenne már végre saját cuccon játszani, 
  de erre a hazai amatõr együtteseknek vajmi kevés esélye van. 
www.extra.hu/bbb_music
  E-mail: 
 Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
 
Rob




