rockgyemantok.hu

Sicitur Adastra

A csapattal a kecskeméti 3. Rock Cafe tehetségkutatón találkoztam elõször, és remélem nem útoljára. Hogy kik is õk, az interjúban kiderül.

Mikorra tehetõ a zenekar megalakulása? Tagok?

F.P.: A zenekar gyakorlatilag 2006 februárjában alakult, ekkor jöttünk össze négyen. Korábban Virág Tomi (gitár/ének) és Dudás Sanyi (dob) ketten zenéltek, de tagok híján nem igazán haladtak. Én (Feltóti Péter/bassz) 2005 decemberében szálltam be a zenekarba, és januárban hoztam magammal Dienes Zolit (zongora/billentyû) is. A valódi munka ez után kezdõdött el

Ami stílust felvállaltatok, az magyar zenekarok közt nagyon ritka. Mit gondoltok, milyen sikere lesz?

F.P.: Hát mi viccesen azt szoktuk mondani, hogy világhír. Viccet félretéve, úgy gondolom, hogy eléggé komolyan vesszük ezt az egészet. Virágnak mindig nagyon jó ötletei vannak, és ha sokat agyalunk, akkor ezekbõl sikerül jó dalokat is írni. Ha vannak jó dalok, és megmarad a lendület, akkor talán sikerünk is lesz. Persze tudjuk, hogy ez nem csak a zenénken múlik.

D.Z.: Próbálunk tehetségünkhöz mérten minél igényesebb zenét összehozni. A számírások eredményei természetesen mindig változóak. Van amivel különösen sokat szenvedünk, de van ami olyan gyorsan jön, hogy még mi is meglepõdünk rajta. A lényeg, hogy élvezzük az alkotást. Eddig "hálistennek" jó volt a dalok fogadtatása. Igyekszünk úgy csinálni, hogy ez így is maradjon.

D.S.: Siker!? Hát hogy sikere lesz-e ez zsákbamacska! Igazából jó helyen kell jó idõben lenni nem elég, hogy mit játszol. Igazából az emberek nem csak a zenei felkészültséget figyelik, hanem mekkora trend az a zene amit épp hallgatnak. No meg a show elemek, színpadi kiállás! Hogy lesz e sikere? Egy kis rétegnél biztos nagy sikere lesz, mert elég erõs, karakteres zene, sok black-death metálos elemmel és szívhez szóló progresszívebb dallamokkal. Úgy vettem észre, egyre nagyobb a kereslet erre a zenei irányzatra.

Dalszövegeitek mirõl szólnak?

F.P.: Jellemzõ módon belsõ, érzelmi dolgokról. Virág írja a szövegeket, és én pl. mindig észreveszem, hogy egy adott dal szövege milyen hangulatában, milyen periódusában íródott. Jellemzõen szerelmek, csalódások fogalmazódnak meg bennük, de nem mind szomorú. Amúgy tudni kell, hogy Sanyinak is elég erõs költõi vénája van, vannak egész jó versei, néha meg Virág teljes alkotói válságba süllyed (mikor nem történik körülötte semmi, amirõl írhatna). Úgyhogy elkezdtünk gondolkozni, hogy Sanyi verseit lefordítom angolra, és odaadjuk Virágnak, hátha tud velük kezdeni valamit. Amúgy tõlem sem áll távol a szövegírás…

D.Z.: Nem gondolkodok szövegíráson egyelõre, ez nálunk mindig is a Virág dolga volt. Ha a többiek ki akarják próbálni magukat, az ellen sincs semmi kifogásom. De én inkább a dallamokért szeretnék felelni továbbra is.

Részt vettetek a kecskeméti 3.Rock Cafe tehetségkutató versenyen... hogy látjátok, érdemes volt elindulni rajta? Hogy fogadtátok a zsûri véleményét?

F.P.: Abszolút megérte. Egy hirtelen ötlettõl vezérelve, utolsó pillanatban jelentkeztünk. Körbetelefonáltam a srácokat, hogy van-e kedvük hozzá, és egybõl rávágták, hogy naná, menjünk. Nagyon jó volt a hangulat, és annak külön örültünk, hogy szinte családias hangulatban zenéltek egymásnak a zenekarok. Jó pár zenekar tagjaival összebarátkoztunk, és a végére már szinte egy táborra emlékeztetett a dolog. Ritka érzés, hogy a bandák nagy része nem riválist, hanem kollégát látott a többiekben, és segítettek egymásnak cuccokkal, tanácsokkal és biztatással, ráadásul egy olyan rendezvényen, ahol „egymás ellen küzdöttek”. Már ezért megérte elmenni. Mi elsõsorban a zsûri szakértõ véleményét szerettük volna hallani a zenénkrõl, és megmondom õszintén kicsit féltünk is, hogy állnak a mi stílusunkhoz. De „hálistennek” nagyon jól fogadták, és valóban értékes, szakmai kritikát kaptunk mi is és a többiek is. Kifejezetten szimpatikus volt a zsûri és az, amit mondtak. Ráadásul mivel mi csak dicséretet kaptunk, és a döntõbe is bejutottunk, egy rossz szavunk sem lehet.

D.Z.: Nagyon-nagyon megérte. Kicsit körülményes volt ugyan megoldani néhány dolgot, lévén, hogy vidéki banda voltunk, de ennek ellenére azt kell, hogy mondjam: jól tettük, hogy elindultunk. Összebarátkoztunk néhány nagyon jó fej együttessel, tapasztalatnak se volt utolsó, és a zsûritõl is egész szép építõ kritikát kaptunk, ahhoz képest, hogy nem értünk el helyezést a döntõben. Örülök, hogy ott voltunk.

Korábban zenéltetek-e más zenekarban?

F.P.: Én igen. Hat évig játszottam egy Jazz-Rock/Prog-Rock zenekarban, de sajnos semmi különöset nem értünk el. Szerettem, és tanulásnak jó volt, de nem csináltuk elég komolyan. Aztán a dobosunk is elhúzott Kanadába.

D.Z.: Nekem ez az elsõ zenekarom. Színpadon való munkában van ugyan némi tapasztalatom, hiszen régen hosszú évekig énekeltem kórusban és az egész országot beutaztuk, de azért ez más. Ha a Peti nem szól, nem is lennék itt.Köszi Feltóóóóóóóóóóó!!

D.S.: Oly nagyon említésre méltó próbálkozás nem volt más zenekarban , de volt egy régebbi rock számokat feldolgozó csapat ahol a dobos posztot töltöttem be , de igazából nem az én zenei világom volt, ezért nem tartott hosszú ideig! Aztán megismerkedtem Virággal, és vele kezdtük el ezt a zenei vonalat. Végül több tagcsere után jöttek Petiék, hogy megírjuk azt a zenét, amit most hallhat bárki, aki megtiszteli jelenlétével a koncertjeinket.

Mikorra tervezitek egy demo felvételét?

F.P.: Idén augusztusban szeretnénk felvenni egy négy számos EP-t. Még nincs meg, hogy hol készítjük, de meg akarjuk adni a módját.

Az eddig koncertjeiteken milyen volt a közönség reakciója?

F.P.: Ó nagyon jó. Az elsõ bulink Dunaújvárosban egy kis kocsmában volt, és 200-an voltak. A csapos nem hitt a szemének. Persze nem titok, hogy mind a haverunk volt, de valóban kíváncsiak voltak a zenénkre, és a többség élvezte is, és azóta is nagyon bíztatnak minket. Ez szintén igaz a második ottani koncertünkre is, és arra is, amit Baján nyomtunk idegen közönség elõtt. Talán a legkevesebb visszhanggal járó koncertünk a Kultiplexes Emergenza fesztiválon volt, ahol igaz több mint 500-an voltak, de nagyon nem a mi közönségünk volt. Bár onnan is jött pozitív visszajelzés bõven. Eddig ennyi...egyelõre.

D.Z.: Hát olyan nagyon sok még nem volt, de ha ennél rosszabb nem lesz, már meg leszek elégedve. Mindig pozitív fogadtatásra találtunk, bár tudom, hogy ez nem lesz mindig így. De így is van rendjén. Az ember a hibáiból tanul a legtöbbet. Nem akarjuk magunkat elbízni, nem is szabad. Legyen mirõl szólni, legyen jó hangulat, álljanak mögöttünk a hektóméter sörök, elõttünk pedig a közönség. Ennyi kell.

Siker szempontjából mit szeretnétek elérni? Mikor mondanátok azt, hogy na, megérte!

F.P.: Igazság szerint már most megérte. Egy évvel ezelõtt csak dédelgetett álom volt, hogy fellépjünk valahol. Tavaly októberben volt az elsõ bulink, és azóta már Budapestet is megjártuk. Persze ez nem azt jelenti, hogy elégedettek lennénk. A cél, a csillagokon is túl van. Na nem misztifikálom túl a dolgot. Egyelõre addig tervezünk, hogy jó lenne egy valódi lemezt felvenni, és egy kiadóval kiadatni. És persze hozzá egy jó kis turné, és hogy fusson a nevünk a magyar rock világban…ez még nagyon messzinek tûnik, ha ezt sikerül elérni, akkor én már nagyon boldog és elégedett leszek. De utána majd lesz másik nagy cél. Például külföld.

D.Z.: Hát igen. Már megérte. A céljaink ugyan azok, mint általában a feltörekvõ amatõr zenekaroknak. Minél több helyen játszani, kiadni egy elfogadható anyagot, megnyerni a közönséget. Zenélni, zenélni, zenélni. Elõre, elõre, elõre,sör, sör, sör!

Hogy látjátok a hazai underground zenekarokat, mennyire van összetartás köztük?

F.P.: A kecskeméti buli óta azt biztosan látom, hogy igény és szükség van rá. Talán az a gond, hogy kevés olyan szervezet van ma, ami ezeket a zenekarokat összefogja. De azt hiszem, hogy amennyire önerõbõl futja, meg van az összetartás. Bár én túl mélyen nem látok ebbe bele.

D.Z.: Természetesen mindenki próbálja támogatni a másikat, ha arról van szó. Vagy pont hogy az önzés van elõtérben? Mindenki a maga gesztenyéjét? Azt hiszem ezt nem nekem kell eldöntenem. Szeressük egymást gyerekek. Vigyázzunk a hangszerünkre, ne hányjunk bele a lábdobba és mossunk fogat minimum háromszor naponta! Remélem érthetõ voltam.

Van-e zenekarnak honlapja?

F.P.: Van egy honlapunk, ami egyelõre elég kezdetleges, de szándékunkban áll teljesen lecserélni egy sokkal jobbra, ami remélem a közeljövõben meg is történik. .

Mit mondanátok még el?

F.P.: Ha megragadhatjuk az alkalmat, akkor jelezném, hogy tök nehéz normális helyen, hátszél nélkül fellépési lehetõséghez jutni. Szóval, ha van valaki, aki tud ebben segíteni, illetve benne volna közös bulikban, az szóljon.

D.Z.: Éljen Danny Elfman, Thomas Newman és az összes nagy filmzeneszerzõ. Szeressük a hideg sört, a szép nõket és a madártejet. Ja és utálom a tojáslevest.de zenélni azt szeretek!

F.P.: Igen, Dee a mókamesterünk!

http://sicituradastra.uw.hu

Rob