Interjú a Wall Street zenekar énekesével, Gregus Mikivel
A Wall Street zenekart valószínûleg már nem kell bemutatni a rockzenét kedvelõknek, hiszen - kisebb megszakítással - több mint egy évtizede jelen van a hazai zenei életben ez a dallamos rock muzsikát játszó csapat. Tavaly jelent meg Rock and Roll címmel albumuk és mostanában nagyon sokszor találkozhatunk velük a koncertszínpadokon is. Gregus Mikit, a frontembert kerestem meg, hogy friss információkhoz jussunk a csapatról.
Tavaly megjelent Rock and Roll albumotokról milyen visszajelzések érkeztek a "szakma", illetve a közönség részérõl?
Szerencsére elég sok pozitív visszajelzést kaptunk a mindkét részrõl. Néhány szakmai kritikát ki is tettünk a honlapunkra, ott olvashatóak. Közönség részérõl azt érzem, hogy megy felfelé a zenekar olyan értelemben, hogy egyre többször látunk koncertjeinken új arcokat és néhány embernek már fontos az, hogy mi játszunk és kifejezetten a mi bulinkra jönnek el. Tehát valami elkezdõdött, bár ez egy nagyon lassú folyamat, igen hosszú az út, mire egy kemény bázist ki tudunk építeni, de remélem, hogy ezt az utat le tudjuk rövidíteni majd egy nagyon ütõs új lemezzel.
Hiába van valakinek ütõs, jó lemeze komolyabb "háttéripar" nélkül bizony el lehet akadni. Nálatok ki intézi a zenekar koncertszervezési, promo ügyeit?
Én intézem, amely fõleg a koncertek szervezésére terjed ki. Egy háttér kiadó jelenléte az bizony sokat tudna lendíteni a helyzeten.
Tavaly olyan zenekarok elõtt léptetek fel, mint az EDDA vagy a Hooligans. Hogy éreztétek magatokat, illetve hogy érzed mennyire segített ez abban, hogy még többen megismerjenek benneteket?
Az EDDA általában nem szokott magával elõzenekart vinni, de néhány alkalommal lehetõséget kaptunk, hogy játszhattunk elõttük. Jó érzés volt, hogy tavaly meglepõen jól fogadott az EDDA közönsége bennünket. Hallottam, hogy más elõzenekaroknál a fele koncertnél már "EDDA Mûvek-ezett" a közönség, gyakorlatilag lekiabálta õket a színpadról. Nekünk nagyon jó érzés volt például Csepelen, hogy még visszaköveteltek. Hozzá tartozik ehhez a történethez, hogy nagyon sokáig nem mûködött a csepeli Labdarúgó Szakosztály és mi most egy Csepel-indulót írtunk. Van egy barátom, aki felvetette, hogy tudnánk-e írni egy indulót, amelyet meccs elõtt játszanának. Ezt a dalt az EDDA elõtt eljátszottuk a Csepeli Sportcsarnokban. Elõtte Csepel focimeccs volt és a játékosok, a szurkolók még ott voltak, gondolhatod, frenetikus siker volt.
A Hooligans-el pedig évtizedes a barátság, és nagyon örültünk a lehetõségnek, hogy elõttük bemutatkozhattunk. Sportcsarnokokban, nagy színpadokon és a Petõfi Csarnok szabadtéri színpadán, több ezer ember elõtt óriási élmény volt, azt gondolom, hogy ez minden zenekarnak valamilyen szinten az álma.
Tehát mindenféleképpen segített, hogy többen megismerjenek bennünket. Álmunk, hogy a közeljövõben meg tudtunk tölteni például egy Wigwamot. Egyébként április 16-án a "kis Wigwamban" a W2 Rock Cafe-ban már lesz egy önálló bulink, aztán késõbb majd szeretnénk megcélozni a nagy sátrat is, de egyelõre az még nagy falat nekünk. Azt gondolom, hogy nagyon jó dalokat kell írni, és jól kell játszani, hangulatos bulikat csinálni, akkor megyünk elõre.
Honlapotokon láttam, hogy szépen telik a koncertnaptárotok, bár még csak március eleje van. Van ausztriai meghívás, szlovák és magyar motoros találkozók, illetve látom, hogy ismét lesztek az EDDA vendégei.
Folyamatosan jó koncertjeink vannak. Folyamatában lesznek koncertek lekötve, ez még alakulni fog. Szívesen megyünk bárhová, ha hívnak bennünket. Igen, ismét lehetõséget kaptunk néhány alkalommal az EDDA elõtti bemutatkozásra, melynek nagyon örülünk.
Tavaly megjelent albumotok elég hosszú idõszak termése volt, mely egyáltalán nem mondható egysíkúnak, hiszen zeneileg igen változatos volt. Gondolom, írtok új dalokat. Most milyen dalok születnek, milyen irányba mozdultok el?
Nagyjából az új dalok is ezt a vonulatot viszik tovább, mert azt játszunk, amit szeretünk, és mi ezt szeretjük. De a visszajelzések alapján sokaknak tetszik, amit csinálunk. Például van a Pont FM Rádiónak egy kívánságmûsora, ahol egyre gyakrabban halljuk, hogy kérik a dalainkat a hallgatók.
Milyen terveitek vannak?
Október 1-tõl le van fixálva, hogy megyünk stúdióba. Öt dal elkészült már, egy van teljes mértékben készen, amit már játszunk is, Kicsit lassítja a dolgot, hogy mivel mindenki dolgozik, hétvégenként tudunk csak összejönni próbálni és ha akkor koncertünk is van éppen, a próbálás ugye elmarad.
Szeretnénk sokat koncertezni mindenfelé, hogy minél több emberhez jusson el a zenénk. A jelenlegi felállást nagyon erõsnek érezzük (Mayer Ferenc - gitár, Tóvári Tibor - bass, Ílisz Csaba - dob, Gregus Miklós - ének), és írjuk az új dalainkat. Aztán az idei év végéig szeretnénk egy új lemezt kiadni és egy nagy lemezbemutató koncert szuper lenne, mondjuk a Wigwamban.
Kicsit elvonatkoztatva a zenekartól, engem érdekel, hogy Neked személy szerint ki a kedvenc énekesed/példaképed, ha van ilyen?
Régebben a Whitesnake, és egyértelmûen David Coverdale volt számomra az istenkirály. Késõbb a dirtysebb vonulat felé hajoltam el. A Mötley Crüe a szívem csücske, de nem Vince Neil a kedvenc énekesem. Aztán Nikki Six és Tommy Lee számomra a két legtökéletesebb rocksztár a világon. 2005-ben voltunk Bolognában egy fesztiválon, ahol játszottak és találkoztam velük, aláírták a kezemet és ezek az áláírások nem véletlenül lettek a karomon áttetoválva.
Találkoztál-e mostanában olyan lemezzel, amely hatással volt rád? Milyen zenéket hallgatsz szabadidõdben, vagy mondjuk a kocsidban?
Például a Sunrise Avenue nem az a vonal, amit mi csinálunk, de nagyon jó dalaik vannak, meg is tanultunk tõlük egy számot. Sokféle zenét hallgatok, de nekem az nagyon fontos, hogy dallamos legyen. Az a kifejezett heavy metal már nem áll hozzám olyan közel, mint gyerekkoromban, ma inkább a dirtysebb, de azért a dallamosabb zenék jönnek be.
A Fall Out Boy az, ami nekem mostanában megtetszett, punk-os egy kicsit, de nagyon jó dallamos zenéjük van.
Aztán a Nickelback lemeze került nem olyan régen a kezembe, nem ájultam el a daloktól, szerintem talán három olyan dal van ami üt-vág, viszont iszonyatosan jól szól maga a lemez. Kocsimban sokat hallgatom a saját zenénket, amelyekre még nincs írva szöveg és próbálok rá énekdallamot és szöveget alkotni. Ha az énekdallam nagyjából a fejemben van, és ha egy-két sor csak eszembe jut, akkor már el tudok indulni témailag.
Sok sikert kívánok Nektek és köszönöm szépen az interjút!
Én is köszönöm.
A Budapestiek legközelebb április 16-án a W2 Rock Cafe-ban, aztán 19-én az Erzsébetligeti Színházban az EDDA vendégeként találkozhatnak a csapattal. Érdemes azonban a honlapjukat is figyelni, mert folyamatosan új koncertdátumok és információk kerülnek fel.
- Hajós Maja -