rockgyemantok.hu

APOKRIF

Az Apokrif zenéje nem kimondottan kemény muzsika, de mivel újságunk próbál minél szélesebb réteget megfogni, így ez simán belefér. Egy e-mail váltás során Solymosi László énekes/frontember válaszolt kérdéseinkre.
Elõször is mutasd be a zenkart , kik alkotjá k mióta léteztek?
A zenekar története közvetett úton 1997-re, a Bocs, Hogy Élünk E-klub-beli búcsúkoncertjéig nyúlik vissza. Akkor határoztam el, hogy a bennem felhalmozódott dalokat egy új formációban mindenképpen meg akarom hangszerelni, úgy hogy én legyek, és mégis valami új és eredeti legyen. Az ott megjelent újságíróknak csak poén szintjén le is nyilatkoztam, hogy hozzáfogok az Apokrif megvalósításához. Sok keresgélés, és próbálkozás után, 1999-re alakult ki az a háromtagú formáció, amely ma már hála Istennek egyre több és többször szerepel az ország klubjaiban, fesztiváljain. Rajtam kívül jelenleg Puskás István gitáros, zeneszerzõ és Szilágyi Attila billentyûs, zeneszerzõ alkotja az Apokrifot.
Egy idõben rendszeresen lehetett rólatok olvasni a MHH-ban, de aztán eltûntetek. Mi ennek az oka?
Az, hogy a Hammerben cikkeztek rólunk elsõsorban Uzseka Norbert barátomnak köszönhetõ, hiszen mûfajilag a lap alapvetõen behatárolt, és a mi zenei világunk csak nagyon tágan fér bele az õ tematikájukba. Interjút így soha nem is vállaltak velem - bár Norbi nagyon szeretett volna velem legalább egy beszélgetést, hiszen õ nagyon szerette a BHÉ-t is és az Apokrif dalok elvont világa is közel áll hozzá -, mindössze az általam elkészített dalok demóját juttattam el Norbinak , õ pedig leírta róla a véleményét. Mivel lassan összeállt a teljes zenei anyag , sõt ma már az elsõ lemez stúdiófelvételei is elkészültek - bízom benne, hogy szeptemberre végre boltokba is kerül - így több demófelvételt nem küldhettem MHH-ba. Egyszerûen ezért nem volt az elmúlt néhány idõszakban rólunk benne semmi érdemleges.
Említetted az elsõ lemezt, mesélj róla légy szíves!
Újkor címmel rögzítettünk 14 dalt a budapesti Sound Master Stúdióban április, május folyamán. Vannak köztük a demókról már jól ismert dalok (Érintés, Révület elõtt, Révület stb.), és van rajta néhány egészen egyedi új dal (Posztumusz vagyok, Semmi sem számít, stb.). A dalokat egységesítettük és modernizáltuk egy kicsit, de remélem úgy, hogy megmaradt az igazán ránk jellemzõ egyedi hangzás, az az Apokrifos töltés és gondolkodás, amely mindenképpen stílusteremtõ. A magam zenei világában, úgy érzem szerves része annak a gondolkodásnak, amely a Bocs Hogy Élünket is jellemezte annak idején - ezt a ma már egyre több BHÉ fun levélbõl is le tudom szûrni - mégis újszerû lett. Ez számomra és a többiek számára is nagyon fontos volt, hiszen lehet valakit imádni, vagy utálni, de felismerni mindenképpen csak az egyediségérõl lehet.
A szövegeiteket te írod, honnan merítkezel, ugyanis nem mindennapi a dalaid témája?
Sok minden hat és hatott rám már az életem során. A tanulmányaimtól kezdve, mivel magyar-történelem szakos tanárként végeztem annak idején, a misztikus, távol-keleti filozófián át, a körülöttem zajló, élõ embereken keresztül minden formál, és ezek együttesen csapódnak le a szövegeimben. A legfontosabb számomra az, hogy az általam leírt gondolatok valójában gondolkoztassanak, hogy esetleg kimondjanak árnyaltan – és az árnyaltság fontos, én nem szeretem a szájbarágós szövegeket, sem a pénz mögé bújtatott álszókimondást- olyan gondolatokat, amely talán mindenkiben ott feszülnek, csak esetleg nem tudja kimondani. Ezt a belsõ feszültséget, ezt a mindenki számára szükséges filozófiát szeretném én jelenteni a dalaimat hallgatók számára. Példaképp egy részlet a Posztumusz vagyokból: "Túl már mindenen, túl az életen/ árnyékvilágban élek/ Bennem az alkonyat/ benned a képzelet/ Penge élen az élet"
Érdekes módon élõ dob nélkül léptek fel, ez szándékos, vagy csak nem találtatok erre a célra alkalmas embert?
Eredetileg öttagú, hagyományos felépítésû zenekarnak indultunk. Sajnálatos módon azok a zenészek, akikkel a ritmusszekciót kialakítottuk - bár nagyon jó emberek voltak -, zeneileg nem igazán tudták azt és úgy nyújtani, ahogy nekünk kellett. Így végül kényszerûségbõl nyúltunk szintetikus alapokhoz, de ma már erre építettük fel a zenénket. Elhagytuk a hagyományos hangzást, és megpróbáltuk kihasználni a szintetikus ritmus plusz lehetõségeit. Késõbb, h a nagyszínpados, nagyobb apparátussal mûködõ koncertet adhatunk majd, akkor mindenképpen kombináljuk majd a két ritmikai megoldást. Ami viszont közeli újdonság az az, hogy a közeljövõben a zenekar feltehetõen kiegészül egy nagyon tehetséges hegedûssel. A srác elektromos, különleges effektekkel kiegészítve játszik, így talán azt az ígéretem is beválthatom, hogy hangszerelésében is extrákkal egészül ki a zene.
Ha már a koncerteknél tartunk, milyenek a tapasztalataid az országos helyzetrõl? Egyáltalán milyen sûrûn sikerül fellépéshez jutni?
Vegyes érzelmekkel viseltetek a mai magyarországi viszonyokról. Kevés az igazán jól mûködõ klub, a közönség is nehezen mozdul ki egy számára kevésbé ismert zenekarra. Így egy kicsi beszûkült, kevésbé keresõ, és sokkal nehezebben emészti meg az újdonságokat. Sok esetben, és ez velünk is megtörtént már egy-két esetben, a klubok mûködtetõi nem megbízhatóak. Nem rakják ki a leküldött plakátokat, nem foglalkoznak azzal, hogy biztosítsák a koncerthez nélkülözhetetlen feltételeket, becsapják a zenekarokat stb. (Ezt még olyanokkal is megtették mint a Quimby, pedig õk ma elismert zenekarnak számítanak). Csak azért érdemes klubokban fellépni, mert vannak olyanok még, hála Istennek, akik igénylik azt a pluszt, amit csak egy élõ koncert adhat meg. Vannak olyanok, akik keresik azokat a zenekarokat, akik nem alkusznak meg mindenáron, hanem számukra fontos megvalósítsák önmagukat - legyen az bármilyen zenei stílus, hiszn nem csak a rock, hanem a pop, a dark, stb. is jó, ha igényes a produkció - , és mindent megtesznek a céljaik érdekében. Szólni akarnak és hatni, nem csak megfelelni és kiszolgálni. Így átlagosan havi 3-4 koncertet szoktunk adni, váltakozó fogadtatással, de talán egyre több elkötelezett rajongóval.
A zenétek hogyan jellemeznéd?
Én úgy nevezem a stílusunkat, hogy NEW GRADE. Ötvözete a new wavenek, a rocknak, a popnak, a darknak, az alternatív zenei gyökereknek és esetenként az angolszász népzenének. Ezekbõl a hatásokból alakult ki az a muzsika, amely ma az Apokrif. Bízom benne, hogy bárhol játszunk, megismerik a zenénk, egyediek tudunk lenni.
Mivel foglalkoztok a magánéletben?
Pusi csak zenél, több formációban külsõzik a megélhetés érdekében. Attila egy fûtéstechnikai cégnél keresi a kenyerét, jómagam pedig televízióknak vagyok szerkesztõ-riporter, illetve újságíró.
Figyeled a hazai fanzikat, mi a véleményed róluk?
Engem nem a divat, hane a zene érdel igazán. Hogy ki, mit hogyan próbál megvalósítani és miért, abba kritikusként nem kívánok belefolyni.
Mi van a Bocs Hogy Élünk zenekarral, én sajnos sohasem hallottam?
A zenekar hivatalosan 1997-ben megszûnt. Stílusteremtõként mi voltunk a gothikus rock magyar megteremtõi, ez elévülhetetlen érdemünk. Hivatalosan - bár sokan hamisították - egy kazettánk jelent meg. Kalózdemó rengeteg bolyong az országban. Néhány nappal ezelõtt megkeresett a zenekar volt dobosa, hogy a Pecsában csináljunk egy igazi nagyszabású Bocs Hogy Élünk búcsút, egybekötve azzal, hogy felvesszük azt a 20-22 számot, amelyet igazán szerettek a zenekar rajongói. Esetleg össze is kötnénk a koncertet egy Gothic Fesztivállal. Ehhez azonban támogató, pénz és reklám kell. Ha valaki, úgy érzi ebben segít én nagyon szívesen megcsinálom (levélben vagy emilen elér: Solymosi László Nagykáta, Somogyi B. út 2. 2760. , Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ).
Szerveztél egyszer egy Depeche Mode-estet, lesz ennek folytatása?
Arra az estre az E-klubból Sebi, Sebestyén László kért fel. Így lettünk házigazdák. Elkészítettünk közel 25 DM dalt, fellépett vendégként a Neo, a Syntetic, a Shape, Veres János a Land of Charon-ból, Huszti Béci és még sokan mások. Közel 6-700 ember volt a programon egy vasárnap esti napon, a hangulat jó volt, azt hiszem jól sikerült. Folytatása akkor lehet, ha valaki felkér rá, és biztosítja hozzá a feltételeket.
Mi lesz a folytatás?
Szeptemberben lemez. Aztán koncertek. Remélem egyre több embernek adhatunk valami olyan pluszt, amit csak tõlünk, az Apokriftól kaphat meg.

Rob