rockgyemantok.hu

December 13-án (nem péntek!) este szerencsém volt Blaze Bailey-vel egy érdekes és izgalmas beszélgetést folytatnom, nem kizárólag a szokványos témákban véleményt cserélve.

Szia Blaze! No vágjunk a közepébe! Itt nálunk Magyarországon most épp piszok nagy hó van. Szereted a havat?
A havat? Hát persze, nagyon is. Mifelénk elég ritka! Irigyellek is érte!
Az új, hamarosan megjelenõ Blaze albumról, a "Tenth Dimension"-rõl szeretnélek elõször kérdezni. Sajnos nem volt még lehetõségem belehallgatni, úgyhogy légy szíves mesélj róla pár dolgot! Miben különbözik a 'Silicon Messiah' -tól?
Folytatásának tekinthetjük. A "Silicon Messiah" nagyon erõteljes témára épült, ezzel az albummal még egy lépéssel tovább megyünk. Ez is konceptalbum, egy kormány-összeesküvésrõl szól, és egy pasiról, aki rájön erre. Tehát, amikor a dalok bizonyos módon összekapcsolódnak, minden dal beáll egy sorba, összerakod õket, megpróbálod a sztorit is összerakni, egy közös képet alkotni.
Tehát ez a politikai összeesküvés a fõ téma.
Igen, arról a srácról szól, aki felfedezi, hogy a kormány elõállított egy titkos fegyvert, aztán szeretné ezt nyilvánosságra hozni.
Van ennek valami köze a mai világpolitikai helyzethez?
Azt hiszem maga az ötlet azon kutatások alapján született meg, amiket még a "Silicon Messiah" album miatt kezdtem el. Olyan hatalmas tudományos eredmények születnek nap mint nap, amik egyszerûen szétrepesztik az ember tudatát, az, hogy mit lesznek képesek az emberek megtenni pár éven belül, vagy mit igyekeznek megtenni, hát ez igazán rémisztõ. Ez egyszerûen lángra lobbantotta a fantáziámat, tehát számomra ez a közös vonás.
Ki írja a dalszövegeiteket?
Én magam. Már megvolt régebben az alapötletem, olvastam ugyanis egy novellát, és ez alapján készítettem el a szövegeket, ennek a történetnek a kereteibe építve.
A "Silicon Messiah" szövegeit is te írtad?
Igen. Az pedig arról szól, hogy az gépek, a számítógépek átveszik a hatalmat az emberek felett.
Gondolod, hogy ez a valóságban is megtörténhet hamarosan?
Persze, hiszen gondold csak el: a dinoszauruszok hatvanmillió éven át uralták a Földet, miért pont a gépek ne tudnának a kellõ fejlõdési úton végighaladni? Sokkal tartósabbak az embernél, már most meg tudnak csinálni egy rakás olyan dolgot, amit az ember biológiai mivoltánál fogva nem képes. Aztán az embereknek eszükben sincs aggódniuk a gépek miatt, nem tudják elképzelni, hogy azok átvehetik a hatalmat, vagy legalábbis nagyon kevesünknek fordul meg ez a fejében. Úgy vélem, a gépeknek is lehet evolúciójuk, az Internet mindent összeköt, tehát nyitva állnak a lehetõségek. Az emberiség kb. hatszázezer év alatt fejlõdött azzá, ami ma is, a gépek meg ennél felfoghatatlanul gyorsabban fejlõdnek. Elég csak ránézned egy száz éves gépre, összehasonlítanod egy maival, láthatod, hogy a dolgok igazán sokat változtak eme rövid idõ alatt is! Képzeld akkor el azt, milyenek lesznek száz év múlva a gépek! Tehát valóban hiszem, hogy elõfordulhat ilyesfajta hatalomátvétel.
Értem már. Kicsit más téma: úgy tudom, a Savatage-et kíséritek el jövõre a turnéjukon. Mire számíthat a közönség az új dalokat illetõen élõben?
Párat fogunk játszani a "Tenth Dimension" albumról, néhányat a "Silicon Messiah"-ról, meg persze pár Maiden nótát is. Megpróbálunk ezekbõl egy jól hangzó összeállítást színpadra vinni. Azt hiszem az új albumra nagyon büszkék lehetünk, nagyon várjuk már a fellépéseket. Izgulunk is a fogadtatása miatt, hiszen számunkra úgy tûnik remek anyg lett, és komolyan számítunk arra, hogy a közönséget is érdekelni fogják a "Tenth Dimension" számai.
Akkor pár szót a kiadótok kapcsán is engedj meg! Gondolom jó velük a kapcsolatotok, sõt, talán a náluk futó többi bandával is. Itt van például a Saxon, aki egy igen erõs albummal jött ki nemrég. Milyen a kapcsolatotok ezekkel a bandákkal és a kiadótokkal?
Jó, hogy a Saxon-t említetted. Velük igen jóban vagyunk, volt pár közös koncertünk is, tartjuk velük a kapcsolatot. De szeretném kiemelni, hogy a Savatage, mivel most velük fogunk majd turnézni, szintén a hozzánk közel álló csapatok közé tartozik. A kiadóval is remek a kapcsolatunk, hisz mi metált játszunk, minden csak a zenérõl szól számunkra, minden mást, üzleti dolgokat, reklámot pedig õk intéznek. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy megírjuk a dalokat, amik bennünk vannak, csak játszanunk kell a zenét, amit érzünk belül, így számunkra csak a zene lehet a legfontosabb dolog. A kiadó semmilyen zenei dologba nem szól bele, mivel õk is tudják, hogy ez metál, nem akarnak semmi olyasmibe belevinni minket, amik nem mi vagyunk. Ez így nagyon kényelmes kapcsolat számunkra, részünkrõl a zene, az õ oldalukról meg az üzlet.
Ez akkor tényleg kiegyensúlyozott viszony lehet. Említetted a Zene fontosságát. Errõl jut eszembe: mi a véleményed a 'nu metal' csapatokról?
Úgy gondolom, egy részük kimondottan érdekes, sok energiával rendelkeznek, néhányan tényleg jók. Ugyan sokkal inkább a klasszikus metál rajongója vagyok, de ennek ellenére el kell ismerjem, hogy páran igazán jól csinálják! Szívesen turnéznék például a Slipknot-tal, meg a hozzájuk hasonló srácokkal. Úgy hiszem ez nagyszerû dolog lehetne. Úgy vélem, ma az emberek sokkal nyitottabbak az újszerû zenei dolgokra, - ez igaz a metálra, a kemény rockzenére is - mint voltak úgy öt évvel ezelõtt. Mostanra valahogy felkészültebbek arra, hogy befogadjanak egy Slipknot-ot, vagy egy Limp Bizkit-et, és persze egy Blaze-t is. Amikor a Nirvana korszaka futott, az emberek vagy õket szerették, vagy mondjuk a Maiden-t. Ma már szerethetsz teljesen különbözõ stílusú zenéket is egyszerre. Nekünk is van egy csomó fiatal rajongónk, aki Manson, Limp Bizkit vagy Slipknot pólóban jön a mi koncertjeinkre, tehát minden bizonnyal van valami ebben a 'nu metal'-ban, ami nagyon fontos!
Tegyünk egy kis kitérõt a csapatod felállása irányába! Mindig nevetek, ha ránézek a névsorra...kérlek ne érts félre, szóval csak az jutott eszembe, hogy a dobosotok neve "Singer" ami ugye énekest jelent, így hát két "énekes" van a bandádban. Hogy vettetek rá egy "énekest" a dobolásra?
No, hát azért õ kicsit valóban énekel is, néha vokálozik, szóval nem áll tõle messze a neve jelentése. De ezt a neve miatt dobosként mégis mindig meg kell magyaráznia...
Aha. Úgy hallottam, hogy a zenekarnak van saját csapata a SETI (földön kívüli értelmes élet rádiójeleit kutató tudományos program) projektben. Hogy jött be a képbe ez a dolog nálad?
Alapvetõen érdekelt a kutatás, mert amikor az elõzõ album anyagához végeztem gyûjtéseket már közel kerültem a kozmológiához. Izgatni kezdett, hogy mi történik a kozmoszt feltáró vizsgálatokban, és mostanra nagyon érdekes lett a naprendszeren kívüli bolygók utáni kutatás is. Ami az ezekre a munkákra szánt összeget illeti, az még mindig csak picinyke töredéke az új fegyverek kifejlesztésére fordított pénzeknek. Sokáig semmit nem tudtunk ezen külsõ égitestek létezésérõl, de most a technika fejlõdésének segítségével kiderült, hogy mégis érdemes volt dolgozni. Maga a SETI projekt arra alapul, hogy a rádiójeleket, amiket bizonyos földi antennákkal befognak - mivel a tudományos intézeteknek egyszerûen nincs elég kutatóidejük az adatfeldolgozásra - "becsomagolják" adagokba, ezeket letöltheti bárki az Internetrõl, hogy aztán a saját gépén képernyõvédõként használva a háttérben futtathassa a megfelelõ számításokat a gépe üres idejében. Így összetetten sokkal nagyobb a hatásfoka az analízisnek. Volt pár rajongónk, akiket szintén érdekelt a dolog, így alakítottunk egy csapatot, és most együtt dolgoztatjuk a számítógépeinket.
Komolyan érdekel a csillagászat és a földön kívüliek felkutatása?
Igen, ez még a következõ album témájául is szolgálhat! Mivel a kutatások eredményei által alig pár éve bizonyosodott be az elsõ más csillagok körül keringõ bolygók létezése, ez a dolog radikálisan megváltoztatta az elképzeléseinket a világegyetemrõl, hisz harminc éve ez még teljesen hihetetlennek, az ismeretek hiányában puszta fikciónak tûnt. Akkor még határozottan egyedül voltunk a kozmoszban, de most már a legjózanabb megfontolások is megengedik azt a nézetet, hogy kell legyen valahol máshol is megfelelõ lehetõség az élet kialakulására. Lehet, hogy az az élet nem humanoid jellegû, nem intelligens, de Élet. Mindenképpen biztos vagyok benne, hogy kell legyen más is odakinn! Teljesen elbûvöl az univerzum története, a kialakulása, fejlõdése is.
Akkor minden bizonnyal követed is a tudományos élet eseményeit!
Megpróbálom, de már olyan gyorsan növekedik az ismeretanyagunk, hogy piszkul nehéz!
Ha ilyesmik is érdekelnek, mondd, mi akartál lenni gyerekkorodban?
Nem igazán tudok mit mondani. Nem emlékszem, hogy bármi is különösebben vonzott volna. Azt hiszem céltalan voltam, egyáltalán nem volt konkrét elképzelésem mindaddig, amíg a metálzenét fel nem fedeztem magamnak. Amikor rádöbbentem, hogy az milyen remek dolog, elkezdtem rengeteg metál és kemény zenét hallgatni, hamar rádöbbentem, hogy énekes akarok lenni. Fiatalon rengeteg kis helyi zenekarban megfordultam énekesként, és úgy hiszem jól döntöttem, amikor ezt választottam! De még azelõtt, kiskamaszként piszokul céltalan voltam.
Hány éves voltál, amikor elõször léptél színpadra énekesként?
Tizennyolc voltam. Amióta megvettem az elsõ lemezemet, a Black Sabbath elsõ anyagát, azóta errõl álmodtam!
Milyen dolgok érdekeltek még fiatalként a zenén kívül?
Mindig nagyon szerettem a sci-fi irodalmat és a filmeket. Amikor én felnõttem, rengeteg színvonalas sci-fi mûsor volt, remekebbnél remekebb könyvek jelentek meg. Rengeteget olvastam például Arthur C. Clarke mûveibõl, és azt hiszem ez a szenvedély a mai napig végigkísér. Sok dalszövegem ötletét merítettem már a sci-fibõl, úgy vélem ezek az elemek remekül felhasználhatóak a metálban is.
Ez nem túl szokványos a metálban, a Voivod az aki hirtelen eszembe jut a sci-fi ihlette szövegek kapcsán. No de térjünk vissza a földre! Szereted az állatokat? Neked van otthon valamilyen kis jószágod?
Nagyon szeretem az állatokat, de nem szeretek velük együtt élni. Tehát nincs otthon sem, elsõsorban azért, mert sokat vagyok távol, stúdiózás, koncertek, miegymás. Gyakran kapok telefonokat, hogy "gyere el ide" vagy "állj meg még itt vagy ott" szóval teljesen rendszertelen az életem ilyen szempontból, és nem tartanám fair dolognak egy állattal szemben, ha nem tudnám a megfelelõ idõt eltölteni vele, ami a gondozásához szükséges. Nagyon mélyen fel tud háborítani, ha valaki kegyetlen az állatokhoz, ha nem törõdik velük megfelelõen. Bár régebben voltak aranyhalaim, de el kellett ajándékozzam õket, mivel egy turnéra mentem, és nem volt senki, aki gondjukat viselte volna helyettem. Jelenleg épp ezért nincs semmilyen állatom, helyettük viszont videójátékaim vannak. Az én állataim virtuális kedvencek.
Hát az állatoknak ez mindenképp sokkal jobb!
Tudod, ha a tamagocsival nem játszol, legfeljebb újra bekapcsolod késõbb... De ha egy kutyával nem játszol, ha nem viszed el sétálni, az egyszerûen kegyetlenkedés!
A rajongók mindig kíváncsiak azokra a sztorikra, érdekességekre, amik a kedvenceikkel történtek. Tudnál nekem ilyesmit említeni?
Hát, ez a legbonyolultabb kérdés, amit egy újságíró csak feltehet! Annyi minden történik az emberrel, képtelenség visszaemlékezni mindre és kiválasztani a legjobb sztorit. Az egyetlen, ami most hirtelen eszembe jut, egy francia országi Maiden koncerten esett meg. A nagy Eddie-nek elõ kellett volna bújnia a színpadról, a zenekar játszott, én énekeltem, a közönség meg egyszer csak elkezdett éktelenül röhögni, és fogalmam sem volt, mi történhetett. Aztán hátra fordultam, és láttam, hogy az Eddie pofára esett, ott hevert elnyúlva mögöttem a színpadon, a road-ok épp megpróbálták kicibálni. Azt hiszem ez volt a legmurisabb helyzetem.
A közönségeteknek is minden bizonnyal nagyon emlékezetes volt ez a koncert! De mondd, honnan merítetted azt az erõt, kitartást, amit a zenészi életed nem túl könnyû évei alatt mutattál? Hogy voltál mindig képes emelt fõvel végigcsinálni mindazt, ami változásokkal együtt járt, akár a Wolfsbane, akár a Maiden, akár a mostani banda életében?
Azt hiszem maga a zene, és persze mindenek elõtt a rajongók szeretete adta az energiát. Mindig hû maradtam a metálhoz, és magamhoz is az írásaimban meg mindenben. Nagyon sok támogatást és bátorítást kaptam a rajongóktól, bármit is csináltam, õk tiszta szívvel és lélekkel hallgatták, esélyt adtak nekem. Amikor épp két dolog között voltam és kerestem a helyemet, akkor is ott voltak mögöttem, mindig írtak nekem, hogy "várom már a következõ albumodat" meg ilyesmiket. Vagy ha kaptam egy rossz kritikát, mindig volt olyan rajongó, aki azt mondta "Ne is törõdj vele, szerintem ez a legjobb albumod!" Ezeket a szeret-teli szavakat mindig csodálatos hallani, a legtöbbet ebbõl lehet meríteni! Ha egy hosszabb turnén vagy, mindig komolyan imádnod kell a zenét, amit csinálsz, e nélkül egyszerûen képtelenség lenne végigcsinálni. Most, ennyi évnyi zenélés után végre tényleg csakis azt játszhatom, mait szeretek, szóval most már nem olyan nehéz. Akár a Maiden-es korszakra gondolok, az is egy kompromisszumoktól mentes metálzene volt, vagy amit most csinálok a csapatommal, szintén tradicionális alapú, kicsit újító jellegû metálzene, de a legfontosabb mindkettõben, hogy erõteljes és emellett dallamos is legyen. Csodálatos visszajelzéseket kapunk a rajongóktól, bárhova megyünk is, és ez varázslatos erõvel bír számomra. Azt hiszem igazán nagyon szerencsés fickó vagyok! Azt csinálhatom "fõállásban", amit szeretek, és ez csak nagyon keveseknek adatik meg!
A magyar rajongóknak, az olvasóimnak tudsz-e valami jó hírrel szolgálni?
Minden remény szerint megyünk hozzátok majd koncertezni, egy fesztiválra, de még nincs lefixálva, szóval többet nem tudok most mondani. A honlapomon, a www.planetblaze.com -on megtalálhattok minden aktuális koncertdátumot, ez is felkerül, ha fix lesz! Talán márciusban fogunk Magyarországra menni, ha jól emlékszem. Mivel a Silicon Messiah-turnén nem tudtunk eljutni hozzátok, most már mindenképp menni fogunk a Tenth Dimension-nel!
Most volna még két kérdésem, amit egy fanatikus Maiden rajongó (Cserfalvi Töfi, a Denevér Hangstúdiótól megj.: GyM) kérésére tolmácsolok neked! Elõször is kíváncsi lenne a barátunk, hogy miért vállaltad a Maidenben az éneklést, amikor olyannyira távol volt a hangod Bruce Dickinsonétól?
Amióta a Number Of The Beast-et megvettem, azóta imádtam a Maident, és nagyon régi álmom volt, hogy egyszer náluk énekelhessek. Tudom, hogy nagy merészség volt részemrõl, hogy belevágtam, hiszen a hangom teljesen más, mint Bruce-é, tudtam, hogy a közönség sem biztos, hogy el tud fogadni, de nagyon érdekelt a dolog. Azzal is tisztában voltam, hogy a hangom sokkal sötétebb tónusú, mint Bruce-é. Tudod, voltak meghallgatások, amikor Bruce kivált, és a sok száz jelölt közül engem választottak ki. Emellett rengeteget tanultam a Maidenben, nagyon sok jó dalt írtunk abban a korszakban, emberileg is nagyon megerõsödtem, remek volt velük dolgozni, egy életre meghatároró élmény, meg itt lett annyi önbizalmam, hogy aztán amikor kiváltam, már volt elég erõm ahhoz, hogy a magam útján folytassam a zenélést. Nem voltak személyes problémáink, csak egyszerûen a zenei elképzeléseink különböztek annyira, hogy nem tudtuk együtt folytatni.
A másik, amire kíváncsiak lennénk még, hogy miért volt hamis az ének a te közremûködéseddel készült Maiden albumokon, amikor manapság már minden stúdióban alapfelszereltség az intonátor, amivel a félrecsúszott hangokat helyre lehet tenni?
Mivel azoknak az albumoknak nem én voltam a producere, nem volt rálátásom ezekre a dolgokra, és nem vagyok biztos benne, hogy akkor a stúdiókban már volt intonátor. Tehát ez nem annyira az én hibám, inkább a produceré...
Hát akkor megköszönöm a válaszaidat, a beszélgetést, nagyon érdekes volt, és sok szerencsét az albumotokhoz és a turnéhoz is!

Gyebnár Mónika