 
  
 
  
 
  
 
  
 Szeptember 
  közepén jelent meg az Ossian együttes "Árnyékból a fénybe" címû új 
  albuma. Ennek kapcsán beszélgettünk a zenekar énekesével, Paksi Endrével.
Szeptember 
  közepén jelent meg az Ossian együttes "Árnyékból a fénybe" címû új 
  albuma. Ennek kapcsán beszélgettünk a zenekar énekesével, Paksi Endrével.
Mikor készítettétek el az új albumot?
  Nyáron dolgoztunk, az egész július erre ment el, ami végül is nagyon kellemes, 
  mert a régi Ossiannal mindig tavaszi lemezmegjelenések voltak, ezért télen dolgoztunk. 
  Borzasztó volt, állandó megfázás meg a hideg. A nyári munka sokkal kellemesebb, 
  fõleg, mivel jó a légkondicionáló a törökbálinti stúdióban.
  Az újkori Ossian történetében immár másodszor dolgoztunk a P-Stúdióban. Küronya 
  Miklóssal maximálisan megfelelõ volt a kapcsolatunk, remélem, még sok lemezt 
  fogunk együtt csinálni. A dalok egyébként már tavasszal készen voltak, olyan 
  95%-osan, hiszen mi mindig elõre dolgozunk, jelenleg is 5-6 nótavázlattal foglalkozom 
  otthon.
  Tehát terveztek további lemezeket is...
  Biztos lesz majd valamikor következõ lemez.
  Hogy fogy az új album?
  Fantasztikusan! Az elsõ héten a nagyhatalmú MAHASZ listán a hatodik helyen indítottunk, 
  csak Lagzi Lajcsi tudott minket megelõzni. Ha-ha-ha... Nem is tudom, ki az, 
  akit még nézegettem, valami tuti gagyi banda. Lehet, hogy mi is abba a kategóriába 
  kerültünk. Ha-ha-ha... Na, mindegy, szóval nagyon jól pörög a dolog, pozitív 
  a hozzáállás.
  Játszottátok már a koncerteken az új dalokat?
  Nem, november 2-án hallhatóak elõször. Ha megdobálnak minket, akkor valószínûleg 
  nem tetszik az embereknek. Ha-ha-ha...
  Régebben még, amikor lelkes volt az ember, hogy kész egy új dal, egybõl eljátszottuk 
  a koncerteken. A probléma az, hogy az emberek még nem ismerik a számot, így 
  mindenki csak néz. Inkább megvárjuk, amíg megismerik, meghallgatják a lemezen.
  Amit konkrétan tudok, hogy a Végállomás motel nagyon sok embernek bejött. Szeretem 
  azt a dalt, és tudom, hogy jó. Kifejezetten kértem Cselõtei Laciékat, hogy ne 
  azt tegyék fel a Metal Hammer válogatás lemezre... Végül is azt tették fel, 
  de mindegy. A lényeg, hogy mûködik. Ha-ha-ha... 
  Hallható szimfonikus rész is az új albumon... Ki hangszerelte ezeket?
  Igen, a két lassú számnál hallhatóak a vonósok. Sajnos koncerten nem nagyon 
  lehet reprodukálni a hangzást. Az egyiknek én csináltam a hangszerelését, ez 
  a Tél hercegnõje, másiknál, a Hosszú álomban pedig odaadtam a nótavázlatot a 
  vonósok vezetõjének. Mondtam, hogy örülnék, ha lenne valamilyen ötletük. Szép 
  kis hangszerelést csinált hozzá, ami megszínezte a dalt. Nagyon profik voltak! 
  Úgy jöttek oda, hogy például a csellós lány azt sem tudta, mirõl is van szó. 
  Kiosztották a partitúrát és pikk-pakk, nagyon profin följátszották.
  Technikailag hogy megy ez? Megírod a számot, lekottázod nekik és a kész kottát 
  adod oda, vagy feljátszod a saját verziódat?
  Nem, ennél bonyolultabb a munkamódszerünk. Több fázisból áll. Az elsõ, hogy 
  megcsinálom a dalokat, és fel is gitározom, illetve egy több sávos magnóra fel 
  is veszem. Ez olyan, amilyen. Nem olyan vészes, de természetesen nem szándékozom 
  a Metallicában a ritmusgitáros posztot megpályázni. Tehát lepengetem a dolgokat, 
  amibõl a kiszínezések hiányoznak, például az üveghangok, stb.... Ezután van 
  egy meeting, ahová meghívom a gitárosokat, akikkel leülünk, és megbeszéljük, 
  hogy itt-ott fel kéne pörgetni vagy dobni egy kicsit, stb. Majd õk is feljátsszák 
  a sávokat, lecseréljük a gitáros dolgokat. Ezt már oda lehet adni a többieknek. 
  Petinek, a dobosnak is úgy adom oda, hogy ez a téma dobgéppel, tanuld meg. Ekkor 
  megyünk le próbálni.
  A Fémzene albumot szinte teljes egészében Te írtad. Ezek szerint ugyanezzel 
  a módszerrel születtek ott is a dalok?
  Persze, ez nálam teljesen bevált. Ha-ha-ha...
  Ezt azért kérdeztem, mert tele van az album fogós gitártémákkal, amikrõl 
  azt hihetné az ember, hogy gitárosok írták...
  Nem, én írtam. Nem vagyok teljesen ügyetlen...
  Jó, nem is ezt akartam kihozni belõle, hanem azt, hogy a legtöbb énekes nem 
  bajlódik a gitártémákkal.
  Nézd, így könnyebb. Jobban szeretek így dolgozni, mert a szöveget és a dallamot 
  sokkal jobban össze lehet passzintani, ha ugyanaz az ember készítette mindkettõt.
  Igen, csakhogy ehhez érteni kell valamilyen szinten a gitározáshoz...
  Igaz. Ez jó dolog, de hát mindig is így mûködött ez a történet. Most, hogy két 
  éve van ez a felszerelésem, a többsávos magnó, érzem, hogy sokat fejlõdtem zeneileg. 
  Gondolkodtam, hogy áttérek a számítógépre, mert sok mindennel lehet trükközni, 
  olyanokat lehet programozni, amit az életben nem játszanál el. Végül is maradok 
  ennél, jó kis cucc. A basszusgitárral egyébként így eléggé visszakerültem a 
  régi stílusba.
  Tehát a basszusgitárt sem hanyagolod...
  Nem, nem hanyagolom. Az új albumon is van, például az Õszi esõ középrészében 
  kis rázások, amiket én csináltam, otthon. De ezeket nem én játszottam fel, mert 
  a pengetõvel nem vagyok annyira a topon. Ebben a stílusban kell a pengetõ... 
  Én ujjal, olyan Geezer Buttler-esen csinálom, a régimódi zenékhez jobban illene. 
  Ha-ha-ha...
  A kiadótok mennyiben támogat benneteket?
  A jelenlegi szerzõdésünk értelmében még egy lemezünk mindenképpen a Hammernél 
  fog megjelenni, ez a 2003. évi album lesz. Azt hiszem, nem nagyon lehet a mai 
  világban ennél hosszabb idõre tervezni...
  Említetted, hogy van már pár szövegvázlatod.
  Igen, de ezek valóban csak vázlatok, nem is biztos, hogy lesz belõlük valami.
  Aki még esetleg nem hallgatott Ossiant, mire számíthat a szövegek terén?
  Sokféle témában írok. Talán annyiból könnyebb most a helyzet, mint régen, amikor 
  volt egy nagyon true metal korszak, hogy ötször meg kellett gondolni, milyen 
  szöveget írsz, mert csak akkor volt nyerõ, ha nagyon ütõs rocker himnusz született, 
  tehát jól odamondogattál. Ha-ha-ha... Most is vannak régi - én úgy mondom, idõgép 
  - rajongóink, akik a Titkos ünnepnél is kritizáltak, hogy jó-jó Endre, de hol 
  vannak az igazi rocker himnuszok. Ha-ha-ha... Nem is tudom. Soha nem tudtam 
  megrendelésre írni, hogy "két rocker himnusz rendel". Ha-ha-ha... 
  Ugyan tizenvalahány évvel ezelõtt megírtam A rock katonáit, de az azért volt 
  hiteles, mert akkor én is sokkal inkább úgy éltem, benne voltam ebben az egészben, 
  hogy járjuk a rock klubokat, szórakozunk, sej-haj, rockélet... Ha-ha-ha... Most 
  már egy kicsit megkomolyodtam, sokat változtam az elmúlt évek alatt.
  Pozitív irányban, illetve a saját mércéd szerint?
  Hát ezt kinek-kinek magának kell eldöntenie... De a magam véleménye szerint 
  mindenképpen pozitív a változás. Persze az sem bánom, hogy régen olyan voltam, 
  amilyen.
  Hány könyved jelent meg?
  Eddig hat, de a továbbiak a jövõ zenéje.
  Úgy tudom, az eddigieket egy kötetben szeretnéd kiadatni...
  Igen, ez idén lett volna a feladat, de aztán közbejött mindenféle, nem éppen 
  szerencsés esemény a kiadó életében, és ez emiatt csúszik.
  A még kiadatlan könyved (Haláljáték) nem fog külön megjelenni?
  Nem, ez is a többivel együtt lesz kiadva.
  A régmúlthoz kapcsolódna egy kérdésem. A Keresztút idején a Villon vers kapcsán 
  tervezted, hogy a versek rockosított verzióját szívesen kiadnád egy önálló album 
  formájában. Áll ez a terved vagy talonban van?
  Inkább az utóbbi...
  November 2-án lesz a Petõfi Csarnokban az "Ossianosok I. Nemzetközi 
  Találkozója" és az Árnyékból a fénybe lemezbemutató koncert. Idén is lesznek 
  meghívott vendégeitek?
  Szerintem nem lesznek idén. Az eddig is jól bevált Kalapács Józsira gondoltam, 
  de õk vidéken játszanak aznap a Kalapács zenekarral. Amúgy nem nagyon hiszek 
  ebben a vendéges dologban, mivel nem ez a lényeg.
  Miért nem jöttek el a régi tagok például a jubileumi koncertetekre?
  Tõlük kérdezd meg, komolyan nem tudom. Ez irányban több kísérlet is volt, majd 
  inkább felhagytam vele. Az újrakiadásokkal kapcsolatban felvettem a kapcsolatot 
  Maróthy Zolival, többször találkoztunk, leültünk beszélgetni. Õ is elõszedte 
  a régi fotóit, amit fel lehetett használni, tehát ebbõl a szempontból közösen 
  ténykedtünk. A koncert nem ment...
  Az újrakiadás jó ötlet volt szerintem. Hányadik lemezig tervezitek? 
  A hivatalos verzió az, hogy azok az albumok, amik soha nem voltak CD-formátumban 
  megszerezhetõek, most ki legyenek adva. Megjelent az Acélszív, a Félre az útból! 
  A tavaszi tervek közé tartozik A rock katonái és az Ítéletnap. Én is pártolnám 
  a továbbiak megjelentetését, hiszen hangzásilag is ugyanúgy fel lehetne korszerûsíteni, 
  a booklet-et is meg lehetne igényesen csinálni. Biztos, hogy fel fogom ezt vetni. 
  Majd leülünk a Hungarotonnal és megbeszéljük, hogy mik a lehetõségek. 
  Új basszusgitárosotok van Erdélyi Krisztián személyében. Sikerül beilleszkednie, 
  mennyire vett rész a dalok írásában?
  A számok írásában nem vett részt, ahogy Peti, a dobos sem. Ez egy kialakult 
  munkamódszer. Még 2000 tavaszán turnéztunk együtt a Falanx együttessel. Hallottam, 
  hogy nagyon korrektül játszik. Amikor felmerült, hogy kellene egy új basszusgitáros, 
  rá gondoltunk. A Falanx ekkor amúgy is kényszerpályán mozgott, így nem Krisztián 
  kiválása miatt oszlottak fel. 
  Az elõzõ basszusgitárosotok miért került ki?
  Figyelj, én komolyan mondom neked, hogy erre nem nagyon tudok mit mondani. Három 
  évig muzsikált velünk, és ha összesen 10 mondatot váltottunk egymással, sokat 
  mondok. Nem az az oka, hogy velem nem lehet beszélni, hanem egy teljesen más 
  világ volt, más világban mozgott mind emberileg, mind zeneileg. Jazz-es dolgokban 
  utazott, a jazz volt az isten, ami egyáltalán nem baj! Amennyire tudom, ez még 
  tovább fajult, mert összeismerkedett egy fura társasággal, ahol az volt a koncepció, 
  hogy minden eddigi bevett zenei szabályt el kell vetni, tehát a jazz is gáz, 
  és a zenélés szabad.
  Jam-session jellegû?
  Én nem hallottam õket, Rubcsics Ricsi (gitáros) hallotta, hogy leülnek és 5-6 
  órán keresztül folyamatosan játszanak. Például a zongorista feldob egy ötletet, 
  a többiek pedig beszállnak. Belefér mindenféle folk- és világzene. Szerintem 
  ez nem volt annyira forradalmian új, na mindegy... 
  Lényeg a lényeg, hogy ebben a világban az Ossian is cikinek számított, így egyik 
  napról a másikra Viktor közölte, hogy õ most kilép. Ami nem lenne baj, csak 
  akkor, azaz tavaly még volt két koncertünk. Csak annyit kértem tõle, hogy legalább 
  azokat játssza le, de az volt a válasza, hogy képtelen rá.
  Hogy sikerült megoldani ezt a problémát?
  Wéber Attus basszusgitározott. A kaposvári koncertet átraktuk tavaszra, a szombathelyit 
  nem lehetett. És megcsináltuk! Hihetetlen hangulatú buli volt. Mint a régi idõkben, 
  hogy egy szólógitáros volt, Attus hozta a basszust... Abszolút jó volt. És a 
  kutya nem kérdezte meg a változás okát...
  Nem sínylették meg a két gitárt igénylõ dalok?
  Azon a koncerten sokkal több régi nótát játszottunk, azok mindig egy gitárral 
  szóltak régen is. Az új korszak dalaival lennénk bajban, hiszen tele vagyunk 
  két gitáros témákkal. 
  A kiadókhoz visszakanyarodva utópia szerinted, hogy a multik észreveszik, 
  hogy a rockzenében is van pénz? Talán ekkor jobban támogatnák a mûfajt...
  Nem tudom. Ez a fajta tradicionális rockzene soha nem lesz trendi, hiszen a 
  multiknak a rockzene visszarendezõdésére az a válasza, hogy terjesztik az új 
  metál hullámot. Szerintem elég kevés közük van a rockzenéhez. Ha valaki egy 
  héthúros, lehangolt gitáron kaparászik, attól nem biztos, hogy rockzene lesz 
  belõle... Félre ne értsen senki, nagyon jó lehet a maga mûfajában, de ezt a 
  metal kifejezést elég cikinek tartom rájuk. Felülrõl csinálták meg ezt a mûfajt. 
  Míg a klasszikus rockzenekarok hosszú évek, sõt évtizedek alatt underground 
  módszerekkel bizonyították be a mûfaj életképességét, ezeket a zenekarokat ugyanúgy 
  válogatják ki, mint a fiúcsapatokat, akármennyire is prüszkölnek ez ellen az 
  illetõ úriemberek. Mert ezt lehet tudni, mivel néhányan el is szólják magukat. 
  Iszonyatos pénzek vannak benne, sokmilliós klipek, sok kissrácot be lehet palizni... 
  De amiatt jó talán, hogy ha ezek a gyerekek elkezdenek a rock mûfajban kotorászni, 
  lehet, hogy odatévednek egy másik polchoz is, és meghallgatnak mást is. Tehát 
  ez nem haszontalan. Sokkal inkább hasznos, mintha valami mást nyomnának.
  Szerinted nem lenne jó üzletpolitika a kiadóknak, ha a tradicionális hard 
  rock - heavy metal zenét több helyen játsszák, így több ember megismerhesse 
  a stílust?
  Azt kell, hogy mondjam, hogy például a Satelit Televízió elég szépen mellénk 
  állt, illetve általában a magyar zenék mellé. Ami nagyon tetszik a mûsorpolitikájukban, 
  hogy hihetetlenül széles palettán mozognak. Egy-egy mûsorban békésen megfér 
  egymás mellett például a Genesis és a Korn is. A multi kiadóknak érdekes a munkamódszerük. 
  Ha odakerülsz eléjük és nem produkálsz rögtön sok tízezres eladást, ekkor a 
  "futottak még" kategóriába kerülsz, és az nem biztos, hogy jó.
  De az Ossian produkál ilyen eladásokat...
  Igazad van, de mondjuk egy Balázs Palihoz képest sehol sem vagyunk. Ami azért 
  érdekes, mert sokkal jobb a koncert-látogatottságunk. Ott tartunk, mint a 90-es 
  évek elején, talán még jobb is. De a lemezeladások lényegesen visszaestek. 
  Talán azért, mert a rock zene kiszorult a médiából. A nu metal bandák folynak 
  mindenhonnan...
  Figyelj, szerintem a relatív pénztelenség lehet az oka. Elképesztõ a túlkínálat. 
  Lapozz csak bele egy Metal Hammerbe. Iszonyatosan sok a zene, a zenekar, de 
  a fizetésekhez képest nagyon drágák a CD-k. Sokan átmásolják, letöltik az internetrõl, 
  stb.
  Most volt nemrég egy aranyos történet. Fertõszentmiklóson játszottunk, amikor 
  a buli végénél odajött egy srác, aki kicsit jól érezte magát, és közölte, hogy 
  "Endre, én vagyok a legnagyobb rajongód, egy lemezed sincs meg, de azért 
  nagyon szeretlek". Ha-ha-ha... Mondtam neki, hogy örülök. Ha-ha-ha... 
  Szóval nehéz dolog ez, tudomásul kell venni, hogy a zenekar létezését ez a két 
  tényezõ tudja elõsegíteni, hogy az emberek évente egy alkalommal megveszik a 
  CD-t, és eljönnek a koncertre. A tavasszal körbejártuk az országot, vidéken 
  turnéztunk.
  Azt hiszem, nem vagyok egyedül, aki a nyári nagy fesztiválokról hiányolták 
  az Ossiant...
  Hát, nekem eleve a Sziget, mint intézmény nem nagyon volt szimpatikus, és évrõl 
  évre egyre kevésbé az. Hihetetlen, monumentális, nagyüzemi kasza.
  Az addig rendben van, de nagyon sok ember lenne, aki ott lát meg titeket 
  elõször, és megkedvelné a zenekart.
  Figyelj, azt a rengeteg ember sok szeretettel várjuk a saját koncertünkön! Ha-ha-ha...
  Kaptatok felkérést ilyen rendezvényekre?
  Igen, kaptunk...
  És végül is?
  Nem tudom. Figyelj, nekem alapvetõen nagyon rossz véleményem van a fesztiválok 
  többségérõl. Évrõl évre egyre kevesebb fesztiválra megyünk. Nagyon nagy lelkesedéssel 
  csináltuk eddig ezeket a dolgokat, de ez egy kissé megkopott bennem. A zenekaron, 
  a közönségen meg rajtam ne kereskedjen már mindenféle kupec. És ne rakja ki, 
  hogy ez az XY fesztivál, ahol végül is iszonyatos a hangosítás, valami elképesztõ 
  helyen, a várostól 30 km-re, kint az erdõben 0,05 wattal, nevetséges megszólalással 
  és színpadon lépünk fel. Ez mindenkinek a becsapása. Hiszen nagyon drágák a 
  jegyek, na meg a büfések elvannak, degeszre keresik magukat a vizezett sörrel, 
  meg a romlott kolbásszal.
  Minden lemez után megvannak a biztos turnéállomások?
  Van, ahová minden évben megyünk, és vannak helyek, melyek változnak. Attól függ, 
  hogy van-e éppen hely. Például Nyíregyházán az a gond, hogy volt valami klub, 
  ami megszûnt. Nemrég hívtak, hogy azonnal menjünk! Én meg mondtam, hogy "de 
  ember, mi tavasszal szeretnénk játszani". De addig ki tudja, mi lesz... 
  
  Volt olyan példa, hogy felhívtak, hogy egy ember elkezdett egy klubot üzemeltetni, 
  ahová hívtak minket is. Három hónappal késõbbre kötöttem le vele a bulit. Ez 
  hiba volt, mert addig mentek a drága, lefutott sztárok, akik bepalizták szegényt, 
  kérték a nem létezõ, horribilis gázsikat. De mivel az emberek nem mentek, a 
  hely bezárt és mire mi mentünk volna, már nem volt hová.
  A bulikat és a turnét Te szervezed?
  Igen, én vagyok az egyszemélyes Mekk Elek. Ha-ha-ha... 
  Ezzel együtt a zene, a szöveg- és könyvírás, koncertszervezés elég soknak 
  tûnik.
  Néha a szétesés határán vagyok, most is ott tartok, de majd jó lesz, ha lesz 
  egy pár hónap szünet. Megcsináljuk a november 2-ai koncertet, ami után nem akarok 
  hallani semmirõl legalább 2 hónapig. Ha-ha-ha... 
  A zenekaron belül nem lehetne a teendõket szétosztani?
  Hát ehhez kell a tapasztalat is. Hosszú évek alatt fejlõdtem, a saját véres 
  tapasztalataim alapján. Sokáig jöttek-mentek a menedzserek, de mindig volt valami 
  gond, illetve lehúzták a zenekart. 
  A Wellington második lemeze idején azt mondtam, hogy ebbõl elég. Leültem a telefon 
  mellé, elkezdtem össze-vissza telefonálgatni, nyomozgatni, hogy mi és hol van. 
  Összegyûltek az információ-hegyek, aztán így alakult. Ahhoz, hogy ebbe valaki 
  belefolyjon, évek kellenének.
  Külsõsre nem akarjátok rábízni?
  Nem csak a bizalmon múlna a dolog, hanem kell egyfajta rátermettség is. Ez van...
  Milyen hosszú lesz a novemberi koncert, mikor kezdetek?
  27 nótát tervezünk, így elég húzós lesz. Ha-ha-ha... A zenekar egyébként pontosan 
  20 órakor kezd. Ezt általában be is szoktuk tartani, sok más zenekarral ellentétben. 
  
  
  A 2002. november 2-ai koncerten, a Petõfi Csarnokban két elõzenekara lesz az 
  Ossiannak: a gyõri Cothurnus és a marosvásárhelyi Defender. Kapunyitás 17 órától.
Vera & Zoli





