A 98-as Promotional Tape demo után éppen itt volt
az ideje, hogy a tabi Neck Sprain megjelentesse elsõ albumát. Ez, mint sok más
zenekarnak, magánkiadásban valósulhatott meg, hiszen a kiadók nem nagyon kapkodnak
a rock és metal zenekarok után.
A felvétel (ami nagyon jó minõségû lett) a KSB stúdióban készült 1998 novemberében,
a színvonalas borítót pedig a Wackondos Markovics Márk tervezte.
Képzelj el egy súlyos, energiától duzzadó muzsikát, jól lehangolt gitárokkal,
itt-ott Machine Head, Sepultura hatásokkal, bömbölõ énekkel. A fiúk nagyon jól
zenélnek, a két gitáros, Kacsa és Péter nagyon tudják a dolgukat: hatalmas riffek
és visító szólók jellemzik játékukat; Sanyi eszméletlen energikusan és válsztékosan
dobol, Levente basszustémái változatosak, éneke jellegzetes, ezt egészíti ki
a vendég Bigyusz magasabb hangfekvése. Egyetlen kivetnivalóm van: ez a kiejtés,
lehetne még egy nagyon kicsit csiszolni. A szövegekrõl annyit, hogy kitûnõ választás
volt az angol nyelv, ugyanis ha belegondolunk, ehhez a zenéhez ez passzol a
leginkább, és jó az az ötlet is, hogy az eredeti, magyar szövegeket is feltûntették
a borítón. A tartalomról nincs sok értelme írni, mer jobb, ha mindenki a saját
fülével bizonyosodik meg a minket körülvevõ világról. Legyen elég annyi, hogy
a számokban egyszer a pesszimizmus hangol le, máskor pedig az optimizmus ad
reményt. A nóták kivétel nélkül fantasztikusak, kedvenceim közé tartozik a Fear
Attacks Me, amelynek a refrénjétõl mindig feldobódom, a Say! egy szintén fogós
refrénnel, a To Have Strenght?, aminek a demón hallható verziója jobban tetszik,
de így is süt, és felsorolhatnám az összeset, mert mindegyikben vannak olyan
részek, amik megfogtak. Az utolsó szám, az On Teh Top Of The World egy nyugis
befejezése az amúgy zaklatott hangulatú albumnak. Számomra az Overgain az év
egyik legjobb albuma.
Héda
| 
