Kormos István piszén pisze kölyökmackójához csak részben hasonlít a zenekar. Ugyan van köztük "boglyos, lompos,loncsos és bozontos" de például nem valószínû, hogy szeretnek fára mászni. A Wackor második lemeze az Uncommon Ground
címet kapta, és teljes egészében letölthetõ a http://www.myspace.com/wackor oldalról, de CD-n is kapható.
Még a megjelenés elõtt írtak egy remek promószöveget az új anyagról, amit érdemes idézni:
"Hosszabbra nyúlik, mint egy jógi cerkája 30 kilós súllyal megaggatva, nehezebben születik, mint tacskó anyuka és bernáthegyi apuka szerelmének gyümölcse, és többet ígérgették mint Ferenc és bandája a fellendülést, viszont azzal ellentétben mégis
látni a végét mint a bányavasút sínpárnak Indiana Jones alatt."
Hosszú idõ és a rengeteg belefektetett munka meghozta az eredményét, az Uncommon Ground igazi dögös, szerethetõ Wackor!
Továbbra is eredeti, egyéni zenét játszanak, amiben persze hallani hatásokat (pl. System of A Down, Meshuggah, Helmet), de nincs még egy pont ugyanilyen, az tuti biztos! Mindemellett pedig még rajongóbarát, mondhatni "slágeres" is a zenekar.
Az elõzõ lemez se szólt rosszul, de az Uncommon Ground hangzása sokkal jobb. A dob elsõre fura lehet, de a Wackortól már megszokhattuk, hogy kicsit "kopogós". Ez egyáltalán nem baj, sõt jellegzetes, egybõl felismerhetõ lesz tõle a zene.
Maradtak a jól bevált, megtekert ritmusú, harapós riffelésnél, amire jön a feszes, sokszor 2/4-es dob, a keményen röfögõsre kevert basszus, és a jellegzetes hang, sokszor valahol a szövegmondás és az ének között, de jók a (durva) vokálok is.
Ki lehet emelni egy jópár dalt, a kedvencem a legötletesebb ritmusokat rejtõ Sowl és a Rancor, utóbbiban Miki azt a jellegzetes torokéneklést alkalmazza, amit Csihar mester is gyakran szokott és van egy feelinges slide gitárszóló is!
A MoonSoon pedig egy tökös nu metal nóta, és ez nem pejoratív jelzõ, sõt! Ha a nu metal nem nyavalygásból állna, hanem ilyen belevaló nótákat írnának, akkor lenne metal és nem popzene!
Érdekesség, hogy a lemez énekproducere Ágnes (korábbi nevén Ágnes Vanilla) volt, aki már a Methanolidon is dolgozott a srácokkal (biztos emlékeztek a Judgement in My Illusions-re), nyilván neki is köszönhetõ, hogy az ének szinte tökéletes.
A Wackor újra remekelt, tessék õket megnézni élõben is!
- TZ -