rockgyemantok.hu

Egy jó zenekar nem létezhet jó dobos nélkül. Mégis őket látjuk legkevésbé, ezért most előcsalogattam a dobok mögül egy tehetséges, fiatalembert Tóth Tamást (a Wisdom zenekar dobosát), és kicsit kifaggattam.

Szia! Köszönöm, hogy időt szakítottál rám! Először is szeretnélek bemutatni az olvasóknak, ezért egy rövid bemutatkozást szeretnék kérni azok számára, akik nem ismernek.

Berettyóújfaluban születtem 1989.10.28.-án. A városi zeneiskolában kezdtem el zenét tanulni majd a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában szereztem érettségit. Onnan a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetére kerültem ahol 2013.-ban megszereztem a BA diplomámat. A diploma utáni évet (sajnos csak rövid ideig) New Yorkban kezdtem a The Collective School Of Music falain belül. Jelenleg a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének MA-s hallgatója vagyok.

Miskolcon élsz, az "acélvárosban " amiről mindenkinek rögtön az EDDA jut eszébe. Ez milyen hatással volt rád, befolyásolta-e, hogy zenész legyél?

Hatással természetesen volt, hiszen lassan öt éve élek itt, de mire idekerültem már menthetetlen voltam a zenével kapcsolatban. Rengeteg formációban megfordultam a pár év alatt, sőt a Miskolci Nemzeti Színházban is dolgoztam és több ízben kisegítettem a Miskolci Szimfonikus Zenekarban is.

Mikor, és hol kezdtél zenélni, s miért pont a dobot választottad?

Zenélni a szülővárosom zeneiskolájában kezdtem. Kisebb koromban elég sok rendezvény volt a városban ahol többször hallhattam élő zenét illetve elég sok zenekar működött/működik a mai napig is. Mindig is a dob volt a kedvencem és egy idő után otthon is mindenfélén doboltam a tv-előtt ülve, úgyhogy egy idő után előálltam az ötlettel, hogy szeretném ezt zeneiskolában tanulni.

New York után hogyan alakult a pályád?

New York nagyon nagy élmény volt számomra. Már annak is nagyon örültem, hogy felvettek és elmehettem ebbe a méltán híres iskolába. Rengeteg új dolgot tanultam, nagyon sok koncerten megfordultam és olyan zenészekkel találkozhattam nap mint nap, akiket előtte éveken keresztül hallgattam és bámultam az ismert videó megosztókon. Egyszóval egy álmom teljesült be azzal, hogy részese lehettem ennek az iskolának, ha csak egy rövid időre is. Miután hazajöttem egy kicsit “beindultak” a dolgok tavaly május óta több cég is támogat (T-cymbals, Natal Drums, Csibi Sticks és nem olyan régóta az Audio Technika) aminek nagyon örülök és igyekszem mindent megtenni, hogy megháláljam a támogatásukat. Egyre több koncertem van és remélem még a jövőben is lesz.

Több zenei stílusban is otthon vagy, hiszen a Miskolc Big Band csapatát is erősíted. Ez kirándulás a jazz világába, vagy állandó elfoglaltság, hiszen a Mytra dobjai mögött is te ülsz.

Igyekszem mindenféle stílusban otthon lenni többek közt ezért is jelentkeztem a The Collective School Of Music-ba. Ott főleg Jazz-t és Groove zenéket tanultam illetve egy jó mély kirándulást tettem a polimetria és poliritmika világába is. Így a Miskolci Big Band és a Mytra is nagyon fontos számomra és ezen kívül még van egy pár formáció, ami hasonló helyet foglal el a szívemben.

Hogyan találkozott egymással Tóth Tamás és a Wisdom?

Bodor Mátéval korábban valamilyen szinten ismertük egymást és a tavalyi Budapest Music Expo-n nem messze játszottunk egymástól. Miután kicsit beszélgettünk felvetette, hogy éppen dobost keresnek és nem lenne-e kedvem betölteni az űrt. Ez után egyik dolog követte a másikat és most itt tartunk.

Mennyi időd volt a felkészülésre?

Erre már pontosan nem emlékszem, mert elég sok mindent csinálok:-) Próbálni nem sokat tudtunk, ha emlékezetem nem csal, akkor két vagy három próba volt az első koncert előtt, ami Sopronban került terítékre.

Mennyiben jelent más feladatot, mint az eddigi zenekarok?
Teljesen más, hiszen itt sokkal több az Speed nóta így igencsak rá kellett állnom a duplázó használatomat tökéletesíteni (ez még mindig tart:-) ). Más a koncertek hangulata is illetve a dalok szerkezete is, mint azoké a zenekaroké, amikben eddig játszottam/játszok.

Hogy érzed magad a csapatban?

Alapvetően jól! Jó kis csapat és én nem éreztem gondot már az elején sem. Sokat viccelődünk, ami számomra nagyon fontos és az utak (bár idáig nem volt sok) sem “unalmasak”. Egy szó, mint száz jó társaságban zenélni is jó!

A sokféle elfoglaltságot hogyan tudod összeegyeztetni, elvégre Miskolc és Budapest nem kis távolság. Gondolok itt a próbákra, stúdiómunkákra. Az új Wisdom lemez már veled készül?

Igyekszem mindent jó hamar megszervezni, de természetesen mindig alakulnak úgy dolgok, hogy bonyolultabbá tegyék, az életemet. Ennek ellenére a legtöbb esetben igyekszem fejben tartani az összes teendőmet és mindent úgy szervezni, hogy mindenre legyen idő. Az új lemezről egyelőre nem árulnék el semmit, ez legyen meglepetés!
A civil életben mit csinálsz, a munkahelyed hogyan tolerálja a rockzenészt, s az ezzel járó elfoglaltságot?
Tulajdonképpen a “civil” életben is a zenével foglalkozom. A mesterképzést csinálom gőzerővel, mert lassan diplomázok, közben pedig a Tiszafüredi Fekete László Zeneiskola ütőtanára vagyok illetve a miskolci Rock Suliban is tanítok. Így elég könnyen megértik az elfoglaltságaimat mivel zenészekkel vagyok körülvéve, aminek nagyon örülök. Így minden nap más és sosem unatkozok:-)

Milyen terveid vannak az idei évre s a későbbiekben?

Az idei évre elég sok tervem van még. A nyáron szeretnék egy kicsit pihenni, mert elég húzós éveken vagyok túl, de valószínű, hogy nem tudok majd nyugton maradni és állandóan menni fogok valamerre. Szeretnék, annyit koncertezni amennyit csak lehet és az ismertebbé válás rögös útjára is szeretném rátelelni lépteimet. Ezen kívül több zenekarral is dolgozok és ugyan nagyon lassan, de dolgozok egy kis szólóalbum megvalósításán. Mindig is rengeteg tervem volt és remélem a legtöbbet sikerül majd az elkövetkezendő 10 évben megvalósítani.

Tervezel-e újabb külföldi tanulmányutat?

Egyelőre annyi a dolgom, hogy nem férne bele és nem is hagynám itt a zenekaraimat. Azonban még bármit hozhat az élet. Nagyon szeretnék visszamenni New York-ba mert rengeteg barátom lett kint akikkel szeretnék még találkozni.

A dobolás komoly fizikai erőpróba. Mennyit vesz ki belőled egy koncert, hogyan tartod magad formában?

A dobolás tényleg komoly fizikai munka nem véletlenül van az, hogy a mai metál és egyéb olyan zenekarok dobosai ahol rengeteg dolgot kell játszani, tulajdonképpen „sportolók”. Sajnos jelenleg annyi dolgom van, hogy nem igazán van időm úgy foglalkozni a testem karbantartásával, mint ahogyan szeretném. Hasznos a futás és a konditerem sem egy rossz megoldás, de nem szabad túlzásba vinni. Emellett egy jó dolog az úszás is, ami az izmok mellett a tüdőkapacitást és tűrőképességet is növeli, ami elengedhetetlen a koncerteken. De tulajdonképpen maga a dobolás is egy komoly edzésnek számít.

Gondolom, nem mindenkiből válhat jó dobos. Mindenkiből válhat dobos, vagy ehhez kell valami plusz?

Egy bizonyos szintig szerintem mindenki el tud jutni. A legalapvetőbb dolgokat egészen könnyen el lehet sajátítani. A bonyolult dolgok ott kezdődnek, amikor gondolkodásmódokat kell váltani játék közben, különböző ütemmutatókat kell összejátszani –vagyis minden végtagunk más-más ritmust játszik-. Ráadásul érdemes szinte minden stílusban otthon lenni valamennyire. Azt gondolom, valami plusz kell ahhoz, hogy valaki jó dobos legyen. Ezt nem feltétlen tehetségnek nevezném, mert az csak az egyik és véleményem szerint a kisebbik része a dolognak. Nagyon kitartónak kell lenni rengeteg odafigyelést és türelmet igényel az, hogy azt a tényleg rengeteg dolgot elsajátítsuk, ami a doboláshoz kell, és természetesen alázatosnak kell lenni a zenével kapcsolatban. Én 17.-ik éve dobolok, de tudom, hogy életem végéig tanulni fogok.

Mi a véleményed a női dobosokról? Én hallottam párat, és remekül játszottak. Mégsem jellemző, hogy egy rockzenekarban nők játsszanak akár dobon, akár más hangszeren.

Ez egy érdekes kérdés. Alapvetően, ha az ember dobra gondol, akkor azt mondja, hogy ez egy „férfias” hangszer mégis egyre több a női dobos és az az igazság, hogy egyre jobbak. Magyarországon is vannak nagyon jó női dobosok pl: Tiszai Vivien, Joubert Flóra és még sokan mások illetve a nemzetközi színtéren is egyre többen vannak. Rockzenekarban tényleg ritkán játszanak, de nem tudom miért. Mondjuk Tiszai Vivi ebben is kivételt képez, mert ő egy igazi rock dobos:-)

Köszönöm a beszélgetést, biztos vagyok abban, hogy még sok-sok koncert vár rád a jövőben, ehhez kívánok sok sikert az olvasók nevében is!

-Metálanyu-