A Remorse 1987-ben alakult.Azóta kisebb nagyobb megállásokkal, de kőkeményen nyomják metált!
Mit gondoltok? Mennyivel volt másabb akkor zenekart alapítani mint mostanság?
Hell mindenkinek! Elsősorban ma már vannak hangszerek és nem utolsósorban a mai fiatalok már tudnak zenélni, mi ezt annak idején fordítva kezdtük el. Rengeteg dologról lehetne beszélni, régen irtózatos nagy dolog volt egy demo, manapság pedig szinte mindenki össze tudja dobni otthon. Szerintem manapság könnyebb a helyzet, viszont érvényesülni nehezebb mert sok a jó banda.
A 90-es években a Tankcsapdával turnéztatok. Akkor is ennyire profitorientált volt a "nagyzenekarok" hozzáállása a kicsikhez, vagy talán könnyebb volt?
Háááát... A mai helyzetet nem tudom igazán, csak sejtem, abban az időben szerintem minden másképpen ment, persze még a Tankcsapda sem tartott ott ahol ma. Azt tudom például hogy Debrecenben útiköltséget is kaptunk tőlük. Manapság ez nem igazán így működik, de ez van... Kösz nekik így 19 év távlatából is.
2000-ben, a megalakulás után 13 évvel jelent meg az első lemezetek egy kiadó (Hungaroton) keze által. Ez miért tartott ilyen sokáig?
20 évvel ezelőtt nem igazán voltak kis kiadók, ezért maradt a kazetta másolgatás, magánkiadás. Aztán az Álmatlanság idején már voltak próbálkozásaink, beszélgetéseink de nem jött össze. 2000-ben pedig előkerült egy régi barátunk, aki azóta úgymond ügyes szervezkedő emberke lett és Ő ütötte nyélbe ezt a szerződést. Hát ennyi.
A következő lemez viszont már a Hammer gondozásában látott napvilágot. Mi volt az oka a váltásnak?
Igen, a Nail recordsnál jelent meg, a Hungaroton-os dolog nem jött be igazán, mivel mi nem tudunk annyi lemezt eladni, mint a többi odatartozó csapat. A mai világban már nem is nagyon működik a lemezeladás, így azt mondom, jő ez nekünk így, és néha még segítséget is kapunk a Hammer stábtól például koncertek terén.
A koncertnaptáratok alapján sokat koncerteztek. Számomra viszont eddig ismeretlenek voltatok. Ennek okát én abban látom, hogy nem sok koncertetek van Dunántúlon. Ti érzitek az ország megosztottságát ezen a téren?
Igen, ezen a téren van javítanivaló. Mostanában oda megyünk, ahová hívnak és tényleg ritkábban jutunk el a Dunántúlra, mivel oda nekünk nehezebb elutazni anyagilag, és a zenekaron belüli távolságok miatt (Ózd, Karcag, Kazincbarcika, Győr), de azért sikerül néha. Nemrég voltunk Pécsett és elég gyakran játszunk Székesfehérváron is, de dolgozunk az ügyön.
XV. Arló, Tóparti rockparty. Komoly múlttal rendelkező fesztivál. Hogy sikerült ennyi éven át fentartani? Voltak buktatók?
Buktatók mindig vannak, akadt rengeteg, de szerintem a rendezvény titka, hogy nem kergetünk álmokat (ugyanez a zenekarnál is igaz). Kis színpad, fanatikus zenekarok, akik ide nem olyan feltételekkel jönnek, mint máshová. Nem akarunk kitalálni irreális dolgokat, vannak dolgok amik úgy jók, ahogy vannak, nem kell bővíteni, fejlesztgetni. Ez egy jó nagy házibuli.
Novemberben Erdélybe készültök, illetve Felvidéken is jártatok már. Milyen a magyar rockzenekarok fogadtatása?
Rendkivüli! Felvidéken rengeteget játszottunk hiszen a csapat 2/5-e helyi srác volt a Harc! lemezünk idején. Szinte minden területet körbejártunk, rendkívül jó bulik voltak. Erdélyben a Rockmaratonon játszottunk immár 3. alkalommal és rengeteg barátot szereztünk, ezért visszamegyünk hozzájuk és Rokkkkkkkkk!
Mik a további terveitek?
Mindenképpen a koncerteket kellene jobban átgondolni, többet szervezkedni, kellene ehhez egy fiatalabb harcos, mert én már fáradok. Karácsonyra angol nyelvű promót szeretnénk ajándékba a Vérthrashereknek, azt hiszem most ennyi...
-Boltsek Andrea-