2011.10.28. Budapest, Vadvirág Táncház
Vicky Sunday, kis hazánk kiváló énekese már űzi egy ideje az ipart, de sajnos nem tartozik a legismertebbek közé. Akik a hazai rock/metalban otthonosak, azért sokszor találkozhattak már vele. Régebben a Sounday Inc-t üzemeltette, a mostani, saját néven futó csapata viszont még ütősebb, népszerű zenét játszik.
A Sounday Inc. First Blood c. bemutatkozó lemezéről is előkerült egy pár dal (Young And Angry, Mosaic vagy a Losing My Religion c. R.E.M.-feldolgozás), de voltak egyéb sajátok is. Ezek közül az Innocent Smile tetszett a legjobban, azzal a dinamikusan lüktető ritmizálással és az óriási refrénnel. Amúgy a gitáros és a basszusgitáros (aki Vicky-t idézve "két műszakot is vállalt", mivel az Everwoodban is ő pengetett) a vokálokkal is sokat hozzátettek a zenéhez, a dobos pedig végig feszesen, erőteljesen "dobgyilkos" módjára játszott. Ez utóbbi a legjobban talán a Rob Zombie-dalban jött ki (a Superbeasttel nyitottak). Progresszív elemeket is beleszőttek a zenébe, voltak szokatlan téma- és ritmusváltások, sőt még egy Genesis-nóta is előkerült (Land Of Confusion, nem a legnagyobb slágerük, pedig remek dal). A végén még egy Backstreet Boys-szirupot is előhúztak rockosítva (bár szerintem abból a dalból így sem lesz több).
Magyar szövegekkel talán többre mennének, sokkal népszerűbb lehetne a formáció. Elég lélekölő lehetett nekik, hogy kb. 10 ember nézte a koncertet, de hát ez nem újdonság a hazai rockklubokban...
Az Everwood nemrég jelentette meg új lemezét (Without Saving) az amerikai Progrock Records-nál. Hazai csapatoknál mindig nagy öröm ilyen nemzetközi sikerekről hallani, a koncertet látva még inkább megbizonyosodtam róla, hogy a külföldi színpadokon is ott a helyük! Öt ember, akik egyszerre mozognak a zenében, élvezik, jól érzik magukat és a zenei képzettség is szembeötlő.
Sokat játszottak az új lemezről (pl. Make me famous, Rain), de volt egy még újabb nóta is, amit a Magyar Pankrátor Szövetség felkérésére írtak! A koncert egyik csúcspontja számomra az volt, mikor az Insecure-t egy fantasztikus dobszólóval, utána pedig basszusszólóval (Kállai Sándor basszer és Szabó Tamás dobos bármelyik jazzrock zenekarban megállnák a helyüket) vezették át a gyönyörű, elektromos hegedűvel kísért lírai Quit Without Savingbe Temesvári Bence (Madrass zenekar) segítségével. Nem feledkeztek el a régebbi dalokról sem, itt volt az Unbroken (első osztályú zúzda), a The Marching Of Time vagy legnagyobb kedvencem, a Can't rain forever.
Sajnos a billentyűt nem mindig lehetett hallani, pedig szerves része a zenének, ahogy a mögötte álló ember, Tänczer Attila is, aki olykor mókás szövegekkel konferálta fel a számokat. A hangzás másik hiányossága a megszokott módon az ének volt, nem lehetett tisztán hallani. Mindezek ellenére remek koncert volt, érdemes az új lemezt beszerezni. Kedvcsinálónak végighallgathatjátok itt: http://www.progstreaming.com/2011/09/24/everwood-without-saving/
www.myspace.com/vickysunday
www.everwoodsite.com
-TZ -