rockgyemantok.hu

2006.06.26. Pecsa

Végre!!! Végre eszébe jutott valakinek, hogy ugyan hozzuk már el a Deftones-t kis hazánkba! Király! Ez már tényleg nagyon kellett. Igazából minden a Deftones gyõzelme mellett szólt: a közelmúltban lemondott bulik (Stone Sour, Alice in chains, KoRn - RGO kiéhezett nép), remek nyári idõjárás, illetve az a tény, hogy az évek során a banda semmivel sem adta alább "kicsit a sorból mindig kilógó" hozzáállását, lemezrõl lemezre hozva a magas színvonalat. Így aztán egy kicsit meglepõ volt, hogy játszi könnyedséggel lehetett közlekedni a közönség soraiban. Nyilván ezért is került be a buli (jó 3/4 ház volt), amivel nem is lett volna baj, ha nem lett volna pokoli szauna feeling. Na de sebaj, elvégre metal koncertre jöttünk, vagy mi a fene! Az elõzenekarként funkcionáló Neck Sprain utsó két számát sikerült elcsípnem, de azt is a pultnál dúródva töltöttem el, sürgõs folyadékpótlási ingertõl vezérelve. Na majd valamelyik fesztiválon pótolom a bulit.
Aztán nem volt sok szarozás, gyors pakolás, majd nagyjából 21:00 magasságában bele is csapott a Sacramento-i brigád a húrok közé. Nem is akárhogy! Rögtön a Passenger-el nyitottak, nem kis lúdbõrt varázsolva a hátamra. Komoly kezdés. Majd jött a nagy sláger a Shove it, zúzás, ugrálás, éneklés... Hatalmas élmény! Na de ekkor úgy gondoltam, hogy inkább egy kicsit hátrébb vonulok a keverõ irányába, mert hát azért az nem járja, hogy nem hallom Chino-t, mert annyira ordít mindenki! Megmondom õszintén, én csupán attól féltem, nehogy totál bekészüljenek a srácok a koncert elõtt, mert hát ugye láthattunk már 1-2 ilyen K.O. közeli koncertfelvételt. De szerencsére alaptalan volt félelmem, nagyon lejött, hogy bizonyítani akarnak Chino-ék! Egy nagyon összeszedett, egységes bulit nyomtak. A hangosítás is fasza volt, a profi fényekkel kiegészülve valóban egy élmény volt a Deftones magyarországi premierje. A lábdob + basszus duó igencsak megdörrent, ez számomra mindig pozitív. Én a gitárt néhol egy kicsit kevésnek éreztem, de azért az is odavert rendesen. Carpenter mester rendesen reszelt a hosszú haja mögé bújva. Na meg Mr. Moreno! Nagyon komoly effektet (visszhangot) kapott a hangja, ami szerintem helyenként lehetett volna kevesebb is, de még így is egyértelmû volt, hogy nem hiába imádjuk, mint énekest. Félelmetes volt helyenként, milyen hangok tudnak elõtörni belõle! Játszottak vegyesen mindegyik lemezrõl, meglepõen sok régi nóta kapott helyet a programban, aminek örültünk is rendesen! Bored, Root, Around the fur, Be quiet and drive, ... Micsoda klasszikusok! De elhangzott a remek Feiticeira is, na meg a nagyon hatásosan elnyomott Digital bath, és zseniális volt a kicsit belassult, hömpölygõ Minerva is. Számomra a hentelõsebb számok jelentették a katarzist, amikor is újra a tömeg kellõs közepén õrjöngtem. Korea, Bloody cape, Hexagram, Head up - ezek nagy zúzdák voltak! Látszott, hogy a srácok sem fáznak odafent, de tolták becsülettel, illetve 1-1 önfrissítés közben nem feledkeztek meg a kitikkadt közönséget sem megkínálni némi vízzel. Jó arcok voltak, tényleg. Bár Chino nem szövegelt túl sokat (mondjuk eddig sem arról ismertük, hogy hosszú percekig konferálna), azért hangot adott elégedettségének, hogy itt lehetnek Budapesten. Illetve a vokálokat magabiztosan üvöltõ basszer, Chi barátunk is megragadta a mikrofont 1-2 szám között. Hallhattunk a nótaközi szünetekben viszont elborult, szállós, paráztató részeket Frank bátyó jóvoltából. Így indult a Change is, majd a végén büntettek egy nagyot még az Engine No.9-nal és a záró 7 words-el. Szerintem egy rossz szava nem lehet senkinek, remek koncert részesei lehettünk sacper 100 percben. Persze, lehet, hogy nem volt hibátlan a buli (egyesek szerint pontatlan volt a Trust no bitch feliratú dobot ütõ Abe Cunningham), de én nem éreztem semmi komoly problémát. A feeling, a lelkesedés, és hát ugye a remek nóták teljesen magukkal ragadták az embert! Soha rosszabb koncertet! fotók még itt is: /www.photographic.hu

Csabi