Szép kis tömeg gyûlt össze április 17-én szombaton a Wigwamban. 9-kor már az utcáig ért a sor, mindenki be akart jutni. Vajon miért? :) Kezdésre teljesen megtelt a hely (a tulaj szerint kb. 1100-an voltunk): a tánctér tömve volt, néhányan hátulról, a bár mellõl nézték a koncertet, s voltak, akik a padokról.
Úgy 11, fél 12 körül elkezdõdött a koncert, de elõtte Olivér (Viva TV - Megawatt) még kiosztott pár dobverõt, pengetõt, plakátot és néhány tiszteletjegyet vasárnapra. A kiadó és a Wigwam is felköszöntötte a jubiláló zenekart a közönség pedig elénekelte a Happy Birthday to Junkies-t.
Szóval a koncertet az Ennyi kell nyitotta (stílszerû kezdés). A hangzás nagyon jó volt, a látvány nem különben. Volt fény- és pirotechnika, na meg füst. De a fiúk enélkül is fergeteges élményt nyújtottak.
Persze mindenki elõadhatta a saját kis részét, így Barbaró elénekelte - "kezdjük a romantikusabbal" felkiáltással - az Apám vegyél nekem egy lakást, majd nemes egyszerûséggel közölte, hogy Rá(m) mámor vár.
Aztán jött Riki. Szegény Riki, mindig nála csúszik be valami baki... A Revelation Mary-vel kezdte, majd a Make Me Perfekt-tel szerette volna fojtatni, de valami technikai zûr miatt végül is a One Punch átdolgozott (s így még inkább feljavított) változatát adta elõ szokásához híven remekül :) Andris ezt csak úgy kommentálta, hogy "ezért kell holnap is eljönni". A kis huncut.
Szekeres persze most is majom volt, végigpörögte a koncertet a másik három energiabombával együtt. Sõt, a Szerelmes vagyok alatt még azt is megtudtuk, hogy "szerelmes vagyok Szekeres Andrisba... Bandiba...Kampóba... Na ez volt az a pont, amikor a közönség soraiban sûrûn lehetett hallani, hogy "én is".
Voltak vendégek is: Fischer Francia (alias Halász Ferenc - Depresszió), aki most is hatalmas tisztelettel adózott a zenekarnak, az Elég volt címû szám alatt csatlakozott, s csapott a húrok közé. Természetesen a banda "jobbkeze, apja", Hangya is ott volt, s a mindenki által kedvelt Alkohol alatt õ is gitározott, majd csatlakozott hozzájuk Kova és Szabi a Black Outból. Így 7-en (mint a gonoszok) játszották el a Vigyél át-ot. Leírhatatlan volt. Komolyan mondom, ha ennek a hét embernek a kisugárzása képes lett volna tárgyakat mozgatni, a Wigwam szétrobbant volna. De szerencsére minden egyben maradt :). Ez utóbbi két szám egyébként teljesen akusztikus verzióban szólt, nem volt semmi... Az este sajnos "hamar" véget ért. 2 és fél óra alatt 31(!) számot hallhattunk.
Vasárnap. Golobár Tibinek hála és ezer köszönet, vasárnap is megnézhettük-hallgathattuk a Junkiest. Ez volt a tinibuli. Valóban sokkal fiatalabb közönség jött el, Andris meg is jegyezte, úgy érzi, még õ rontja meg a fiatalságot. (No comment :))
A mûsor kicsit eltért a szombatitól, sõt az elõzõ napi vendégek mellett Szasza is fellépett (hiányoltuk is elõzõ nap). Szóval a csinálj úgy és a Vigyél át így még jobban szólt (pedig azt hittük, ez utóbbit már nem lehet fokozni), mint szombaton.
Szegény Rikivel már megint kiszúrt a technika... A mikrofon pont az õ kis blokkja alatt adta be a törölközõt. Lehet, hogy haragszanak rá az égiek?
Barbaró is újra elõadta a maga kis részét, s mivel a szülei is ott voltak, az Apám vegyél nekem egy lakást sokkal személyesebb volt. (pláne, hogy Andris folyton belekiabálta, hogy "Gyuszi bá!")
Egy szó mint száz, sajnálhatja, aki nem jött el.
SZÉP VOLT FIÚK!!!
Hugi
| 
